Tavaly megközelítőleg 7 ezer hektáron termesztettek szilvát a magyar gazdák.
A 2022-es tavaszi fagyok, majd az egész országot letaroló történelmi aszály után átlag alatti, megközelítőleg 50-60 ezer tonnás lett a hazai termés.
Magyarországon 2022-ben csaknem 7 ezer hektáron termesztettek szilvát, melynek 70%-a három megyében, Bács-Kiskun, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében koncentrálódott.
A tavalyi év során azonban a tavaszi fagyok és a nyári aszályos időszak miatt valamivel az átlag alatti lett a szilvatermés, nagyjából 50-60 ezer tonna között mozgott, de a vízhiány miatt a gyümölcsök egy része nem érte el az ideális méretet és beltartalmi értéket.
A szilva esetében ráadásul a tavalyi történelmi aszály hosszabb távon is problémát jelenthet, mert a következő évi virágrügyek differenciálódásában is zavart okozhatott, ami ismételten terméscsökkenéssel járhatott, amint arról korábban az Agrárszektor is beszámolt.
Az idei évről azonban mostanáig meglehetősen kevés hír látott napvilágot. Lapunk ezért megkereste Apáti Ferencet, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnökét. A szakember korábban, általánosságban még úgy fogalmazott, hogy tavaly már a március is úgy indult, hogy nem volt elegendő nedvesség a talajban,amire pedig egy hónapokon át tartó, rendkívüli aszály jött. Most fordítva van, hiszen már az ősz és a tél folyamán volt elegendő csapadék, és később, tavasszal, illetve a nyár eddigi folyamán is rendszeresen volt eső. A szakember hozzátette, hogy a
a sok csapadék összességében kedvező, de néhol már túl sok volt, és problémákat is okozott.
Milyen éve volt 2023-ban a gyümölcstermesztőknek?
Ami az idei évet illeti, Apáti Ferenc kérdésünkre elmondta, hogy a magyar termelők a tavalyi aszály hatásait közvetetten tapasztalják, ám az minden bizonnyal hozzájárult az idei terméskiesésekhez az is. A szakember kifejtette, az ok-okozati összefüggések ott kezdődnek, hogy az adott évben virágot (majd termést) hozó virágrügyek differenciálódása, az előző évben megy végbe. Ha az előző évben nagy a fák termésterhelése és/vagy kedvezőtlen az időjárás – mint például az erőteljes aszály 2022-ben -, akkor a fáknak nem marad elegendő energiája arra, hogy a termés kinevelése mellett még elegendő mennyiségű és jó minőségű (tehát jó kondíciójú, fertilis) virágrügyet képezzenek. Ennek a következménye a következő évben egy gyenge virágzás és/vagy rossz terméskötődés.
A tavalyi évszázados aszály után augusztus végén még úgy gondoltuk, hogy a következő évben (vagyis idén tavasszal) alig lesz virág a fákon. Valószínűleg az mentette meg ezt a helyzetet, hogy augusztus végén megérkeztek az első érdemi csapadékok, és az egész ősz csapadékos volt, így a fáknak sikerült még az utolsó pillanatban elegendő mennyiségű virágrügyet érlelni, aminek az lett az eredménye, hogy idén tavasszal egy közepes-jó virágzást tapasztaltunk minden gyümölcsfajnál
– ismertette Apáti Ferenc.
A FruitVeB elnöke szerint azonban valószínűsíthető, hogy a virágok kondíciója, fejlettsége, termékenyülő képessége – a tavalyi aszály miatt – mégsem volt megfelelő, mert számos gyümölcsfajnál (de különösen a meggy, szilva és a cseresznye esetében) azt tapasztalták, hogy a jó virágzás ellenére gyenge vagy nagyon gyenge volt a terméskötődés. A gyenge kötődést azonban nem lehet közvetlenül és egyértelműen a tavalyi aszály számlájára írni, mert idén tavasszal is voltak olyan időjárási jelenségek, amelyek rontották a virágok termékenyülését és a gyümölcsök kötődését:
- A virágzást megelőző időszakban, illetve a virágzás alatt is voltak éjszakai lehűlések, több hullámban érkeztek a tavaszi fagyok, ami okozott közvetlen vagy látens virágkárosodást.
- A virágzás alatt vagy az azt követő 2-4 hetes időszakban több hullámban volt (akár tavaszi fagyok nélkül is) borult, hűvös, szeles, csapadékos időjárás. Ennek köszönhetően vagy nem jártak elég intenzíven a méhek és nem volt megfelelő a megporzás, vagy pedig jó volt a megporzás, de a hűvös, fényszegény időjárás miatt rossz volt a terméskötődés, amire „rátettek még egy lapáttal” a tavalyi aszály és a tavaszi fagyok okozta látens virágkárok is. Ilyen jellegű terméskiesést – amint azt fentebb is említette – főleg a meggy, a cseresznye és a szilva esetében lehet tapasztalni (vagyis rossz kötődés és/vagy nagy tisztuló hullás). Igaz, hogy a kajszibarack és az őszibarack hozta a leggyengébb termést, de itt a terméskiesés oka sokkal inkább azonosítható a tavaszi fagyokkal.
A hazai gyümölcsösök állapotát illetően Apáti Ferenc elmondta, hogy a mintegy 80 ezer hektárnyi hazai gyümölcsültetvény mintegy 40-50%-a eleve idős és/vagy korszerűtlen, ezért itt már eleve nem lehet kiváló kondícióról beszélni. Vagyis ezek nem kielégítő állapota nem egy esetlegesen kedvezőtlen évjárattal magyarázható, hanem az életkorukkal vagy a gondozottságuk intenzitásával.
Az idei növényvédelemben leginkább a csapadékos, párás időjárás okoz kellemetlen meglepetéseket, ami növeli a gombabetegségek kockázatát, és fokozott igényt támaszt a növényvédelmi beavatkozásokkal szemben. A rovarok tekintetében különösen nagy fertőzést tapasztalunk idén a foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii) tekintetében. Szokatlanul jelentős volt a kártétele már a meggyben is, de a bogyós gyümölcsöket sem kíméli, és úgy tűnk, hogy – egyik kedvenc növényében – a bodzában is fel kell készülni egy erős kártételre, Majd aztán a nyár második felében és kora ősszel a szőlőtermesztőknek is okozhat kellemetlen meglepetéseket
– tette hozzá Apáti Ferenc.
Mire számíthatnak a szilva szerelmesei?
A szilva idei évét illetően a szakember elmondta, hogy ennek a gyümölcsnek az érés időszakában az lenne a kedvező, hogy a maximális hőmérsékletek 30-32 fok között alakuljanak, legyen napsütéses idő, legyen ritka, de megfelelő mennyiségű csapadék. Itt azért hozzá kell tenni, hogy az előző hetek jelentős esőzései okán a talajok vízkészlete teljesen rendben van – jelezte a FruitVeB elnöke.
Magyarországon 6 ezer hektáron termelünk szilvát. Ennek mintegy 40-45%-a található az észek-kelet magyarországi térségben, kb. 40%-a Bács-Kiskun és Pest vármegyékben, a fennmaradó mintegy 15-20% pedig a Dunántúlon vagy az ország más részein
– közölte a legfrissebb számokat Apáti Ferenc.
A szakember beszélt arról is, hogy a magyar termelők egy normális évjáratban 60 ezer tonna körüli szilvatermést takarítanak be, de volt már olyan év is (2014 és 2018), amikor az össztermés közelített a 80 ezer tonnához, de a legrosszabb évjáratban (2020) alig érte el a 25 ezer tonnát. Ebben az évben két részre szakad az ország szilvatermés szempontjából:
- A termőterület szűk felét adó észak.keleti országrészen fajtától függően közepes vagy jó termést tapasztalunk,
- míg a termőterület bő felét adó Bács-Kiskun, Pest vármegyék és Dunántúlon általában gyenge, helyenként közepes a szilvatermés.
Ez a kettősség vélhetően annak a következménye, hogy az ország középső és nyugati részén egy-másfél héttel korábban kezdődött a virágzás, és ez az évek többségében így szokott lenni, ezért az április fagyok érzékenyebben érintették az itteni szilvaültetvényeket, nagyobb mértékű fagykárokat okozva, vagy rosszabb terméskötődést eredményezve. Fentiek alapján egy közepes szilvatermésre lehet számítani: vélhetően nem fogja elérni vagy megközelíteni a normál évjáratok 60 ezer tonnás termését, de azért jócskán a rossz évjáratok 25 ezer tonnás termése fölött lesz – tette hozzá Apáti Ferenc.
Hol juthatnak hozzá fillérekért a friss hazai szilvához az élelmes magyarok?
Az elmúlt két hétben a szilva kilónkénti bruttó termelői ára a Budapesti Nagybani Piacon a 350 és a 650 forint között mozgott. A budapesti fogyasztói piacokon az elmúlt hetekben 500-1000 forint közötti árakkal lehetett találkozni, míg a vidéki fogyasztói piacokon 550-850 forintos árakat jegyzett fel az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). A kiskereskedelmi üzletekben 450 forint körüli áron kínálják a szilvát. Mindenesetre, aki ebből a gyümölcsből is szeretne kedvezőbb áron vásárolni, az megpróbálkozhat a „Szedd magad!” és a „Vedd magad!” opciókkal. Ezeken a helyeken jellemzően 120-490 forint között kaphatunk egy kiló friss magyar szilvát. Nagyon fontos azonban, hogy a látogatás előtt mindig tájékozódjon az ember, hogy az adott kertészet mikor van nyitva, és hogy mit kell magával vinnie a vásárlónak a szedéshez. Emellett azt is célszerű megnézni, hogy az adott helyen be kell-e jelentkezni előre, illetve indulás előtt ellenőrizni az adott termelő közösségi oldalán, vagy honlapján, hogy nyitva van-e még aznap, vagyis megéri-e egyáltalán elindulni. Ebben óriási segítséget jelenthet a Gyümölcsvadász és a szeddlemagad.hu oldala, ahol a mindenkori szezonális gyümölcsök „Szedd magad” akciói között lehet böngészni. A szilva esetében az alábbi akciók várnak az élelmes magyarokra:
Pest vármegye és Budapest környéke:
- Abony – Makai Farm
- Pécel – Hardi Miklós kertje
- Pomáz – Breier Farm
- Szokolya – Lakati József Gyümölcsöse
Bács-Kiskun vármegye:
Fejér vármegye:
Győr-Moson-Sopron vármegye:
Heves vármegye:
Nógrád vármegye:
Somogy vármegye:
