Teknőstámadásokra kell készülni a tavainknál!
Bizony egyre gyakrabban bukkannak fel élővizeink partjainál az emberre is veszélyes aligátor- és keselyűteknősök egy-egy példányai, amelyeket minden valószínűség szerint korábbi tartójuk engedett szabadon.
A Balaton, a Kis-Balaton környéke különösen kedvelt ilyen szempontból, úgy gondolják, itt nem bukkannak az egykori kedvencek nyomára. Ám ezek a ragadozók igenis túlélik a legkeményebb telet is, gyarapodnak, növekednek, sőt, ha egymásra találnak, szaporodnak is.
Az aligátorteknősök Európa nagy részén, így Magyarországon is, kiváló élőhelyet találnak, mivel az éghajlat kedvező a szaporodásához, a szóba jövő őshonos zsákmányállatok pedig nincsenek felkészülve egy ilyen erőteljes betolakodóval szemben, a természetes ragadozók hiánya is tovább rontja a helyzetet.
Az ország legnagyobb teknőstartó telephelyén, a kőröshegyi Teknősparkban a két fajtából közel egy tucat található: az elsőt 2011-ben a Budapesten a Dunából fogták ki. A későbbi szerzemények közül viszont többet a Balaton partján találtak.
Ezek az állatok 30-50 kg közötti súlyra is megnőhetnek, kivételesen optimális körülmények között, a harapásuk olyan, mintha két 300 kg-os acéltömböt csapnánk össze, gyermekekre kifejezetten veszélyes, de a felnőttek sincsenek biztonságban.
A szakértő bemutat egy kisebb példányt:
– Volt olyan, amelyik idekerülése után pár nappal közel ötven tojást rakott, amelyek rövid idő múlva kikeltek.
Ha nem kerül be időben, ezek a teknősök a szabadban fejlődnek tovább, kárt téve az őshonos hazai teknősök állományában, a halakban és növényekben, emberekbenis, ha konkrét találkozásra kerül sor..
Alábbi képen Pécsi Tibor, a kőröshegyi Teknőspark tulajdonosa egy kistermetű példánnyal, .. ezet a robosztus állatot kell elképzelni nagyban..
A probléma abból adódik, hogy a 90-es évek végén még legálisan lehetett hozzájutni ezekhez a fajokhoz, amelyek akkor alig érme nagyságúak lehettek.
Azóta szigorodott a törvény, kizárólag állatkertekben tarthatók ez a fajok. Ám az akkori állatok folyamatosan növekednek, végül törvényszerűen terhére lesz a tartójának, aki szabadulna tőle.
– Egy Keszthelynél talált aligátorteknős 22 kilós volt, Szárszóról egy 12 kilós keselyűteknőst hoztak be. Mindkét faj Amerikából származik, száz évnél is tovább élhet, s képes megnőni száz kilósra. Harapásuk félelmetes, az egyik legerősebb az állatvilágban – mutatott rá a szakember.
Pécsi Tibor biztosra vette, hogy az elmúlt években immár jó néhány példány telepedhetett meg a hazai vizekben. – Immár nagyok sok apróbb példány él szerte az országban, amelyek már vadon születtek – hívta fel a figyelmet a szakember.
– Ha rábukkanunk a szabadban, semmiképpen ne próbáljuk megfogni, ne nyúljunk hozzá! Nagyon komoly sebeket tud ejteni az ember kezén, egy fejlettebb példány képes leharapni az emberi ujjat – kezdte Both Zoltán, az ismert vadállatbefogó. Mint mondta, az emberekben egy kedves állatként él a teknős, pedig ezek a ragadozók képesek egy partvisnyelet eltörni egy harapással.
– Egyszer a Pilisben egy idős asszony bukkant egy aligátorteknősre, meg akarta etetni levéllel. Az állat azonnal rátámadt, s bár a nőnek sikerült elrántania kezét, így is komoly sebet ejtett rajta, mentőt kellett hozzá hívni – emlékeztetett a szakember.
– Csak megfelelő eszközökkel szabad befogni őket, s erre bizony szükség is lesz a jövőben. Az egykori kedvencek minden terráriumot kinőnek, a tendeciákból következik, hogy egyre többet engednek el a gazdáik.
Egy Pest megyei tónál bizony számos apró egyedet is találtunk, a szülők viszont nem kerültek elő, amiből arra lehet következtetni, hogy a rejtőzködő ragadozók akár brutális nagyságura is megnőttek már..
Japánban iszonyúan elszaporodtak
Japánban az 1970-es években bukkantak az első Amerikából származó ragadozó teknősre a szabadban. Napjainkban évente 10-12 ezer példányt fognak be a távol-keleti szigetországban. Egyébként egész Európában egyre több problémát okoznak az invazív fajok, kiszorítva az eredendő vízi állatokat.
blikk nyomán
