Az áfatörvény két évben maximálja azt az időszakot, amelyen belül az előzetesen felszámított adó önellenőrzés nélkül levonható. A 2016-ban keletkezett áfalevonási jogot legkésőbb a 2017. decemberről benyújtandó havi, vagy 2017. negyedik negyedévről benyújtandó negyedéves, esetleg a 2017-ről benyújtandó éves áfabevallásban lehet önellenőrzés nélkül érvényesíteni – hívja fel figyelmet blogbejegyzésében Vizer József, az RSM adóigazgatója.
A jogszabály-módosítás 2016 elején lépett hatályba. Korábban öt évig lehetett érvényesíteni az áfalevonási jogot.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 2016 januártól hatályos módosításai közül az egyik érdemi változást a 153/A paragrafus (1) bekezdésének megváltoztatása hozta. Ezzel a jogalkotó lerövidítette azt az időszakot, ameddig az adóalanyok a teljesítéssel érintett bevallásuk önellenőrzése nélkül, bármely, elévülési időn belüli áfabevallásukban élhetnek az előzetesen felszámított adólevonási jogukkal.
Korábban az adólevonási jogot az elévülési időn belül (azaz a fizetendő adó bevallására előírt határidőt tartalmazó év december 31-étől számított ötödik év végéig) bármelyik adómegállapítási időszakban érvényesíteni lehetett. A 2016. január 1-jétől érvényes szabályozás szerint az adott időszaki fizetendő adó „az ugyanezen adómegállapítási időszakban vagy ezt megelőzően, de legfeljebb ezen adómegállapítási időszakot magában foglaló naptári évet megelőző egy naptári éven belül keletkezett levonható előzetesen felszámított adó összegével csökkenthető”.
A fenti szabály tulajdonképpen azt jelenti, hogy a 2016-ban keletkezett áfalevonási jogot legkésőbb a 2017. decemberről benyújtandó havi, vagy 2017. IV. negyedévről benyújtandó negyedéves, esetleg 2017-ről benyújtandó éves Áfa bevallásban lehet önellenőrzés nélkül érvényesíteni.
A fenti időszakban nem érvényesített levonható adót az adóalanyok később csak önellenőrzéssel vehetik figyelembe abban az áfaidőszakban, melyben a levonási jog keletkezett (főszabály szerint ez megegyezik az áfafizetési kötelezettség keletkezésének napjával).
A fenti szabály alkalmazása túlmutat az elkésett számlák esetkörén – jegyzi meg Vizer József. „Találkoztunk már olyan – véletlenül, esetleg szándékosan, vagy valamilyen taktikai megfontolásból – levonásba nem helyezett áthárított áfát tartalmazó számlákkal, amelyeket folyamatosan keletkező fizetendő adó csökkentésére használt a vállalkozás, vagy csak az elévülési időszak vége felé állított be a bevallásba, esetleg egy-egy adóhatósági vizsgálat során kerültek elő. Az ezekkel kapcsolatos játéktér beszűkült a módosítás következtében” – fogalmazott.
A főszabály alól vannak kivételek. Erről, és arról, hogy mi a teendő számlakorrekció esetén az áfával további részleteket az alábbiakban olvashat:
Az áfatörvény két évben maximálja azt az időszakot, amelyen belül az előzetesen felszámított adó önellenőrzés nélkül levonható. A jogszabály 2016 elején lépett hatályba, így az idei év vége lesz az első vízválasztó az adólevonás érvényesíthetősége szempontjából.
Korábban az adólevonási jogot az elévülési időn belül (azaz a fizetendő adó bevallására előírt határidőt tartalmazó év december 31-től számított ötödik év végéig) bármelyik adómegállapítási időszakban érvényesíteni lehetett. A 2016. január 1-től érvényes szabályozás szerint az adott időszaki fizetendő adó:
„az ugyanezen adómegállapítási időszakban vagy ezt megelőzően, de legfeljebb ezen adómegállapítási időszakot magában foglaló naptári évet megelőző egy naptári éven belül keletkezett levonható előzetesen felszámított adó összegével csökkenthető”.
A fenti szabályt megfordítva ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a 2016-ban keletkezett Áfa levonási jogot legkésőbb a 2017. decemberről benyújtandó havi, vagy 2017. IV. negyedévről benyújtandó negyedéves, esetleg 2017-ről benyújtandó éves Áfa bevallásban lehet önellenőrzés nélkül érvényesíteni.
A határidőn belül nem érvényesített áfalevonás később csak önellenőrzéssel érvényesíthető A fenti időszakban nem érvényesített levonható adót az adóalanyok csak önellenőrzéssel érvényesíthetik, abban az Áfa időszakban, melyben a levonási jog keletkezett (főszabály szerint ez megegyezik az Áfa fizetési kötelezettség keletkezésének napjával).
A fenti szabály alkalmazása túlmutat az elkésett számlák esetkörén. Találkoztunk már olyan – véletlenül, esetleg szándékosan, vagy valamilyen taktikai megfontolásból – levonásba nem helyezett áthárított áfát tartalmazó számlákkal, amelyeket folyamatosan keletkező fizetendő adó csökkentésére használt a vállalkozás, vagy csak az elévülési időszak vége felé állított be a bevallásba, esetleg egy-egy adóhatósági vizsgálat során kerültek elő. Az ezekkel kapcsolatos játéktér beszűkült a módosítás következtében.
A főszabály alóli kivételek: EU beszerzés, 2016 előtti ügylethez kapcsolódó áfalevonási jogMindez nem vonatkozik:
- A közösségi termékbeszerzésekre és egyéb fordított Áfás ügyletekre, mivel azok esetében amennyiben az adózónak van adólevonási joga, azt abban az időszakban érvényesítheti, amelyikben a fizetendő adót meg kell állapítania.
- A 2016. január 1. előtt keletkezett áfalevonási jogra, amely továbbra is bármely elévülési időn belüli Áfa bevallásban érvényesíthető.
Mi a teendő számlakorrekció esetén az áfával? A szabályváltozás kapcsán érdekes kérdés a számlakorrekciók során keletkező levonható adó növekedés kezelése. A 153/C. § (2) bekezdése szerint a számlakorrekció kapcsán keletkező többlet levonható adót az adóalany legkorábban abban az adómegállapítási időszakban érvényesítheti, amelyikben a módosító bizonylat személyes rendelkezésre áll.
Tekintettel erre a szabályra, az ilyen módosítás esetén nem a módosító bizonylaton szereplő teljesítési időponthoz (ami egyébként egybeesik az eredeti számla teljesítési időpontjával) kell viszonyítani a 153/A. § szerinti érvényesíthetőségi időszakot, hanem a számla kézhezvételének dátumához. Azaz egy 2017-ben kiállított és átadott levonható adó növekedést eredményező módosító bizonylat alapján a számla befogadója 2018. év végéig bármely adómegállapítási időszakban érvényesítheti az adólevonási jogot. Ha az adózó a 2018. év végéig egyetlen bevallásában sem érvényesítette adólevonási jogát, úgy már csak a módosító bizonylat kézhezvételének dátumát tartalmazó adómegállapítási időszak önellenőrzésével érvényesítheti azt elévülési időn belül.
Mindezek alapján az év hátralévő részében érdemes számításba venni, vannak-e olyan 2016. évi teljesítésű és áthárított áfát tartalmazó bejövő számlák, amelyek még egyik áfabevallásba sem kerültek be, ugyanis azok még a soron következő havi, negyedéves, vagy éves áfabevallásba beállíthatóak. Akik ezt elmulasztják, és később kívánják az előzetesen felszámított áfa összegét levonásba helyezni, azt már csak önellenőrzés keretében tehetik meg, vállalva annak többlet-adminisztrációs költségeit.
Forrás: NAV, adozona, rsm
Képek: Hirmagazin.eu
