Hogy a favipiravir mennyire hatásos, az a magyar szakemberek nyilatkozatai alapján sem egyértelmű. Annyi biztos, hogy
a súlyos tüneteket mutató Covid-betegeknél már nincs haszna az eredetileg az influenza tüneteinek mérséklésére kifejlesztett, de az ebola ellen is bevetett japán gyógyszernek.
„A favipiravir a járóbeteg-szakellátásban is alkalmazható lesz” – mondta Müller Cecília országos tiszti főorvos az operatív törzs tájékoztatóján egy nappal az után, hogy a kormány bejelentette a járványügyi intézkedések szigorítását.
Mi ez a favipiravir és hogyan alkalmazták, mik a tapasztalatok róla eddig a magyar egészségügyben?
A szert a Fujifilm Holdings japán cégóriás egyik leányvállalata fejlesztette ki az influenza tüneteinek csökkentésére, de hamar kiderült, hogy az ebola ellen is hatásos valamennyire, legalábbis Nyugat-Afrikában a halálozást csökkentette, igaz, csak azoknál, akik könnyű vagy közepesen súlyos tünetek mellett kaptak a favipiravirból, a súlyos eseteknél nem használt. Mint majd látjuk, ez egybevág a koronavírusos megbetegedések esetén tapasztaltakkal.
A koronavírus-járvány kitörése óta világszerte több más betegségre kifejlesztett gyógyszer alkalmazásával próbálkoztak gyógyítani a Covid-megbetegedést, illetve enyhíteni a tüneteit, ezek egyike a hazánkban mostantól szélesebb körben alkalmazható favipiravir.
December elején Müller Cecília azt válaszolta újságírói kérdésre az operatív törzs tájékoztatóján a készítmény alkalmazhatóságáról, hogy
„favipiravir csak intézményi felhasználásra ajánlott, ezért háziorvos nem írhatja fel, csak kórházban alkalmazható”.
Ezek szerint ezen változtatnak most.
Vályi-Nagy István november végén alaposan körbejárta a favipiravirral kapcsolatos tudnivalókat. A Dél-Pesti Centrum Kórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetének főigazgatója egyebek mellett elmondta a szerről, hogy
„az enyhe betegek kezelése általában favipiravirral történik”.
Arra nem tudott konkrét adatokat hozni, hogy a szerrel – és plazmakészítménnyel – kezelt betegek milyen eséllyel kerülik el az intenzív osztályra kerülést, de jó tapasztalatokról számolt be: „Azt gondoljuk, hogy még a fertőző osztályon lévő betegek jó részénél, aki időben megkapja a megfelelő kezelést – nemcsak a plazmakezelést, hanem az intelleukin-6-ellenes monokronális antitestkezelést –, a betegség megállítható és nem halad tovább az intenzív osztály irányába.”
Az alkalmazásról, az eljárások kombinálásáról is szólt: „Nem speciális Covid-ellenes gyógyszer a favipiravir és a remdesivir. Mind a kettőt alkalmazzuk klinikai vizsgálatban. (…) Pillanatnyilag azonban speciálisan a koronavírusra ható gyógyszerünk nincsen. A szteroidok, a plazmaterápia, a gyógyszeres terápia, az antitestterápia alkalmazásával, ezek kombinációjával, valamint természetesen a gondos ápolással, az oxigénterápiával és a lélegeztetéssel az intenzív osztályon igyekszünk gyógyítani, illetve megmenteni a betegeket.”
Szlávik János, a Dél-pesti Centrum Kórház infektológiai osztályának vezetője december elején az InfoRádió Aréna című műsorában a szer alkalmazásáról a következőket mondta:
„És van a favipiravir, amely tablettás készítmény, Japánban influenza ellen fejlesztették ki, és úgy tűnt, hogy a koronavírus ellen esetleg hatékony.
A magyarországi szakemberek megtanulták azt, hogy melyiket mikor kell adni, és úgy tűnik, hogy igenis van hatása a betegekre. Ez a jótékony hatás még nem bizonyított, de én legalábbis így érzem. Kiderült, hogy
a favipiravir nevű tablettás készítmény a betegség legelején, amikor az illető belázasodik, és nagyon sok vírus van a szervezetében, hatékony lehet, rövidíti a betegség lefolyását,
a remdesivir pedig a közepesen súlyos esetekben, amikor az illető még a kórházban fekszik, de már súlyos kétoldali tüdőgyulladása van, akkor elindítva igenis segít az embereknek. A baj az, hogy nyilvánvalóan nem mindenkinek és nem olyan hatékonysággal segít.”
Február közepén viszont már így szólt a témában Szlávik János :
„Egyelőre igazán hatékony gyógyszerünk nincsen,
hiába alkalmazunk mi remdesivirt vagy favipiravirt, ezek nem szignifikáns mértékben gyógyítják a betegeket.”
Szlávik János szavaiból egyértelműen kitűnik, hogy ha egyáltalán valamikor hatásos a hatóanyag koronavírus-megbetegedés esetén, akkor sem mindegy, milyen fázisban és kiknél alkalmazzák. Az is kiderült, hogy életkori megkötés is van. Erről Velkey György beszélt. A Bethesda Gyermekkórház főigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában az év végén úgy fogalmazott, hogy
a favipiravir – és a remdesivir – a gyerekeknél nem alkalmazható.
Állatkísérletek arra mutatnak, hogy születési rendellenességeket okozhat a favipiravir, tehát gyermekvállalás előtt álló és várandós nők esetében körültekintően kell alkalmazni.
Hogy a szert széles körben használják Magyarországon, mutatja az is, hogy november végén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter többedszer számolt be arról, hogy „újabb egymillió tabletta favipiravir érkezett Kínából”.
Akkor kiderült az is, hogy addig 4,8 millió favipiravir hatóanyagú tabletta került Magyarországra. Az első szállítmány május végén érkezett hazánkba.
December közepén érkezett a hír, hogy új, a favipiravir hatóanyagát tartalmazó magyar koronavírus-gyógyszer került piacra, az Egis gyógyszerészei kezdték el tavaly áprilisban, tehát nem sokkal a járvány kitörése után fejleszteni, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI)
gyorsított eljárásban engedélyezte a készítmény alkalmazását a koronavírusos betegség kezelésre.
A favipiravir a remdesivir után már a második olyan gyógyszer, amelyet Covid-terápiában használnak és hazai használatbavételére az OGYÉI engedélyt adott – szólt az akkori összegzés.
Decemberben Keserű György Miklós vegyészmérnök, akadémikus, a Természettudományi Kutatóközpont kutatócsoport-vezetője kapott Gábor Dénes-díjat egyebek mellett
a favipiravir hatóanyag magyarországi laboratóriumi vizsgálatáért, majd a félüzemi gyártás gyorsított engedélyezési eljárásának megszervezéséért
– amellyel jelentős mértékben hozzájárult a pandémia kezelésének eredményesebbé tételéhez.
A kutató vezető szerepet játszott a favipiravir hatóanyagot tartalmazó magyar gyógyszer kifejlesztésében.
Október elején, amikor száz magyar betegen kezdték el kísérletezni a gyógyszer hatásosságát, arról beszélt, hogy
„átlagosan mintegy hat nap alatt kisöpri a koronavírust az emberi szervezetből, és hozzájárul ahhoz, hogy átlagosan tizenkét nap alatt a klinikai tünetek is javuljanak”.
infostart
