Magyarországon is találtak már olyan kullancsot, amelyik a krími-kongói vérzéses lázat terjeszti, ugyanakkor ilyen vírusos megbetegedésről eddig még nem érkezett bejelentés – erről is beszélt a hirado.hu-nak a Nemzeti Biztonsági Laboratórium vezetője.
Nemrégiben lehetőségünk volt arra, hogy megismerjük a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz tartozó csúcslabor működését, ahol az országban megjelenő veszélyes kórokozókat azonosítják be, így segítve a hatóságokat a szükséges, gyors intézkedések meghozatalában.
A Nemzeti Népegészségügyi Központhoz tartozó Nemzeti Biztonsági Laboratórium egy úgynevezett BSL 3/4 laboratórium. Besorolása szerint kifejezetten veszélyes kórokozókkal dolgoznak a kutatók.
A laboratórium kialakításakor az volt a cél, hogyha egy veszélyes kórokozó megjelenik Magyarországon vagy az ország közelében, akkor megfelelő módon, biztonságban, a lehető legnagyobb precizitással végezhessék el a szakértők a diagnosztikát – mondta el a hirado.hu-nak Kis Zoltán laboratóriumvezető.
Veszélyes vírusokkal dolgoznak
A laborban 3-as szintű, veszélyes kórokozókkal dolgoznak a szakemberek, mint például a pestis, a lépfene-baktérium, a vérzéses láz, a dengue-vírus, az ebola vagy a krími-kongói vérzéses láz – mondta Kis Zoltán. A biztonsági laboratóriumban ezekkel a kórokozókkal szigorú biztonsági körülmények között foglalkoznak.
Ottjártunkkor a labor egyik szakembere a BSL 4-es részlegben dolgozott. Ennek a laboratóriumnak speciális műszaki háttere van: duplán szűrt levegő áramlik be, és sterilre szűrt levegő távozik. Bent alacsonyabb légnyomás uralkodik, mint a laboron kívül, és ezt folyamatosan fenntartják, ellenőrzik.
A szakértők speciális védőruhát viselnek, amelyet a laborba való belépés előtt ellenőriznek. A vizsgálatok megkezdése előtt a rendszert feltöltik fertőtlenítőszerrel, és ellenőrzik a laboratórium paramétereit is. Csak ezután lehet belépni a helyiségbe.
A krími-kongói vérzéses lázzal kapcsolatban Kis Zoltán elmondta, hogy hazánkban is megtalálható már az a kullancs, amelyik a krími-kongói vérzéses lázat terjeszti. Ez a vírushordozó a globális felmelegedés hatására jelenhetett meg. Eddig Európában főként a délebbre fekvő, balkáni területeken volt elterjedt. Ilyen vírus okozta vérzéses lázban szenvedő betegről ugyanakkor itthon eddig még nem érkezett bejelentés – tette hozzá.
Ezek a fertőzések azért is rejtenek komoly veszélyt, mert a betegségek tünetei általában csak a megfertőződés után néhány nappal jelentkeznek, és megtévesztők, influenzaszerűek: fejfájás, láz, gyengeség, izomfájdalom jelentkezhet a betegeknél – magyarázta a szakember. Ezek az általános panaszok egy hétig tartanak, ezután jelentkeznek a komolyabb tünetek, például bevérzések jelenhetnek meg a nyálkahártyán vagy a különböző testnyílásokból szivárogni kezd a vér. Utóbbi jelenség a krími-kongói vérzéses lázra jellemző, de nem minden esetben jelenik meg.
Ennek a betegségnek Európában két fajtája lelhető fel. A Koszovóban és Bulgáriában jelen lévő vírus súlyos tünetekkel, akár vérzéssel is járó megbetegedést okoz, míg Görögországban tudnak tünetmentes megbetegedésekről.
Elmondta, hogy egyelőre ugyan feltételezés, de nem kizárt, hogy ez a törzs Magyarországon is fellelhető. Ennek felderítésére az Országos Vérellátó Szolgálattal közösen elkezdtek egy pilotszűrést. Az ország különböző részeiről vizsgáltak meg véradókat, és a különböző korú és nemű alanyok között találtak olyan személyeket, akik tünetmentesen áteshettek a fertőzésen.
Magyarországon ha kiszűrnének vizsgálatokkal egy ilyen beteget, akkor a mintáját a Nemzeti Biztonsági Laboratóriumba kell beküldeni, és akkor is, ha csak a fertőzés gyanúja áll fenn. A mintákat megvizsgálják, először egy úgy nevezett polimeráz-láncreakciót végeznek el, amellyel kimutatják a vírus örökítőanyagát. Az országban csak a Dél-pesti Centrumkórházban található olyan speciális kórterem, ahol elhelyezhetik a fertőzött betegeket, és a szállításukhoz is speciális eszközök szükségesek a testváladékokkal terjedő vírusok miatt – tette hozzá a laboratóriumvezető.
Újra megjelent az ebola Kongóban
Kongó nyugati részében év elején, közepén ütötte fel a fejét a járvány, amit sikeresen megfékeztek, de most az ország északkeleti feléből jelentenek tömeges megbetegedéseket. A szakértő szerint úgy tűnik, hogy ez a járvány az eddigi legnagyobb Kongó történetében: több mint ötszáz betegről tudnak. A járvány megfékezésében nehézséget jelent, hogy ott jelenik meg, ahol gyenge az egészségügyi infrastruktúra, és nagy az ellenállás a lakosság részéről.
Az eddigi legnagyobb ebolajárvány 2013 végén, 2014 elején volt Nyugat-Afrikában, akkor mintegy harmincezren betegedtek meg. Jelenleg is folynak a kutatások, hogy mi az oka annak, hogy míg 1976 és 2010 között alig fordult elő járvány, 2013 óta szinte minden évben számolni kell a megjelenésével.
A laborvezető elmondta, hogy egyre több jel utal arra, hogy a kórt a gyümölcsevő denevér terjeszti. Mivel ezeknek az állatoknak az erdőirtások miatt beszűkül az élettere, egyre közelebb kerülnek az emberekhez, így könnyen megfertőzhetik őket, és ezután a vírus emberről emberre terjed.
A betegség a zárt, afrikai falvakban terjed a leggyorsabban, és itt rendkívül elmaradott az egészségügyi infrastruktúra is. Ráadásul az afrikai kontinensen nincsenek hagyományos értelemben vett határok, így a betegség még nagyobb intenzitással terjed – tette hozzá.
A magyar labor munkatársai ott vannak a gócpontokon
Kis Zoltán elmondta, hogy laboratóriumuk tagja az úgynevezett Európai Mobil Laboratóriumnak. A mobil laboratórium stábja területi diagnosztikát is végzett, és eredményeik hozzájárultak a járvány megfékezéséhez. Egy nemzetközi pályázat keretében az itthoni laboratóriumban is végeztek vizsgálatokat, hogy kiderítsék az ebolavírus mennyire stabil, mennyi ideig fertőzőképes. Sokáig nem volt egyértelmű ugyanis, hogy bizonyos testváladékok mennyi ideig képesek terjeszteni a vírust.
Korábban az ebolavírusról azt gondolták, hogy a betegségből való felgyógyulás után néhány héttel már nem fertőz szexuális úton. Azonban a nyugat-afrikai járvány esetében egyre több jel utalt arra, hogy azok fertőzték meg szexuális partnereiket, akik hosszú hónapokkal, sőt, több mint egy évvel korábban estek át a fertőzésen.
A laborvezető elmondta, hogy a jövőben tovább folytatják az ebolavírussal kapcsolatos vizsgálatokat, tökéletesíteni akarják a különböző izolálási technikákat. Szeretnék kideríteni, hogy a vírus az elmúlt öt-hat évben miként változott, ezért megvizsgálják a járvány elején és a későbbi szakaszában begyűjtött mintákat is.
A globalizáció és a migráció növeli az egészségügyi kockázatokat
Kis Zoltán arról is beszélt, hogy a világ körüli utazások, illetve az Afrika felől érkező migrációs hullámok egyaránt lehetővé teszik, hogy bizonyos vírusok olyan területeken is megjelenjenek, ahol korábban nem. Ezért szerte a világon fel kell készülnie az egészségügynek az ilyen váratlan eseményekre. Szükség van olyan jól felszerelt laboratóriumokra, ahol szinte rögtön kimutathatóvá válik egy-egy veszélyes fertőzés.
Nagy egészségügyi kockázatot jelentenek a bakteriális fertőzések is, ilyen például a nyúlpestis kórokozója vagy a lépfene-baktérium, amely akár száz év múltán is képes fertőzni. Az úgynevezett „elátkozott mezőkön” – ahol korábban lépfenés haszonállatokat temettek el – volt már arra példa, hogy a talajvíz felszínre hozta a lépfene-baktériumot, és több szarvasmarha, sőt, gondozójuk is megbetegedett.
A laboratórium felkészült a járványok megfékezésére is
Feltehető, hogy a terroristáknál fellelhetők különböző biológiai fegyverek, amelyek tömegeket képesek megbetegíteni úgy, hogy veszélyes kórokozókat szórnak szét a sűrűbben lakott területeken. Például tudható, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet is foglalkozott olyan kórokozókkal, amelyek alkalmasak voltak ilyen fegyverek előállítására.
A laboratórium vezetője hangsúlyozta, hogy az Nemzeti Népegészségügyi Központ felkészült az ilyen esetekre is. A vírusos és bakteriális megbetegedésekre való gyors reagálást nemzetközi szinten is tesztelik. A biológiai terrorizmus gyanúja esetén a szakértőknek azt is meg kell mondaniuk, hogy a kórokozó módosított vagy sem. A legutóbbi ilyen teszten kiemelkedően jól szerepelt a hazai labor – tette hozzá Kis Zoltán.
Kiemelte, hogy a magyarországi laboratórium kiemelkedő mind felszereltségében, mind felkészültségében, Közép-Európában nincs ehhez hasonló intézmény. Egyszerre alkalmas a vírusos és a bakteriális fertőzések azonosítására, így segítve a hatóságokat a szükséges, gyors intézkedések meghozatalában. Biztosítani tudja a lakosság védelmét egy-egy veszélyes betegség megjelenése vagy egy váratlan terrortámadás esetén is.
Szerző: Krupincza Mariann
Forrás: hirado.hu
