Emberek ezrei több héten keresztül éjjel-nappal küzdöttek az áradó folyókkal, cégek, vállalkozók, magánszemélyek erősítették meg a gátakat, ingyenesen szállítottak homokot, agyagot, zsákokat, felszerelésekkel, étellel, itallal gondoskodtak a védőkről, a veszély elmúltával a takarításról, helyreállításról. A rendkívüli események a gazdasági, pénzügyi szakemberek számára is fokozott szakmai kihívást jelentenek. Cikkünk a katasztrófahelyzetben érvényes, különleges adózási szabályokra hívja fel a figyelmet.Sarkalatos törvény, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (Gst.) 28/A paragrafusa mondja ki, hogy katasztrófahelyzet esetén, annak időtartama alatt, ellenszolgáltatás nélkül, a katasztrófahelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából végzett tevékenységet vagy a katasztrófahelyzetben lévők számára nyújtott szolgáltatást, termékátadást a fizetési kötelezettségről szóló jogszabály alkalmazásában olyan tevékenységvégzésnek kell tekinteni, mint amit a jogalany a vállalkozási, gazdasági tevékenységi körében fejtett ki.
Az előbbiek szerinti tevékenységvégzés után nem keletkezik fizetési kötelezettség akkor, ha
– azt a fizetési kötelezettséggel érintett, vállalkozási tevékenységet végző jogalany a tevékenységvégzés napjától számított 60 napon belül, a nyújtott szolgáltatás és átadott termék megnevezésével, mennyiségének megjelölésével a fizetési kötelezettséggel kapcsolatos ügyben illetékes adóhatósághoz bejelenti,
– a tevékenységvégzés keretében – a katasztrófahelyzetre tekintettel – a katasztrófahelyzetben lévők részesülnek juttatásban.
E rendelkezések alkalmazásában a katasztrófahelyzet fogalma alatt a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 3. paragrafusának 5. pontjában meghatározott katasztrófaveszélyt és veszélyhelyzetet kell érteni.
Eszerint katasztrófa „a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve e helyzet kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli”.
Mindezek alapján a jelenlegi árvíz idején a veszélyhelyzet kihirdetésétől függetlenül alkalmazni lehet/kell a Gst. 28/A paragrafusát.
A konkrét tudnivalókról a koronavírus-járvány kapcsán kiadott PM/8530/2020-NAV] 6135413828 Központi Irányítás adhat értelemszerű részletes eligazítást, adónemenként (szja, tao, áfa) példákkal illusztrálva a kötelezettségek alóli mentesség eseteit a covid időszakában, ami mintául szolgálhat az árvízveszély során előforduló esetekre is.
Ki kell emelni, hogy a Gst. meghatározott feltételek teljesülése esetén az adójogszabályokat felülírva úgy rendelkezik, hogy az adófizetési kötelezettséget nem kell teljesíteni, azonban ezt esetről esetre szükséges vizsgálni, amelynek során figyelemmel kell lenni a rendeltetésszerű joggyakorlás elvére is.
Be kell jelenteni az ingyenes segítségnyújtást!
Legfontosabb, hogy a Gst. alapján a közteher-kötelezettség alóli mentesülés bejelentési kötelezettséghez kötött. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a juttatást nyújtó adózónak a tevékenységvégzés napjától számított 60 napon belül a juttatást, a nyújtott szolgáltatás vagy átadott termék megnevezését és mennyiségét feltüntetve be kell jelentenie az illetékes adóhatósághoz.
A bejelentésnek nincs formanyomtatványa, az kötetlen formában – postai úton vagy elektronikusan – a Gst.-re hivatkozással benyújtható. A bejelentésben szerepeltetni kell a juttatást, a nyújtott szolgáltatás vagy átadott termék megnevezését, mennyiségét és értékét, továbbá a kedvezményezett, vészhelyzetben lévő szervezetet, csoportot, személyt/személyeket (ha a juttatás körülményei lehetővé teszik, beazonosítható módon).
A 60 napos határidő az ingyenes ügylet teljesítésének napján kezdődik azzal, hogy amennyiben folyamatos ügylet keretében történik az átadás, akkor a határidőt a folyamatos ügyletben történt utolsó átadás napjától kell számítani. Mindenesetre, a bejelentés szabályszerű megtételének elősegítése érdekében a NAV a honlapján elérhető az „Ingyenes_termekatadas_szolgaltatas_nyujtas_bejelent_lap” minta.
