Kőtárunkban nagyrészt a Szentendrén előkerült kőemlékeket mutatjuk be. A római kori tábor falainak maradványai a középkorban még láthatóak voltak, a 19-20. században tűntek el a föld színéről. A tábor területén kezdetben szőlők és gyümölcsösök voltak, majd néhány villa is épült ugyanúgy, ahogy a későrómai temető területére is. A föld forgatása, az építkezések során egyre több régészeti lelet került elő – ezek egy része azonban elkallódott. A Magyar Nemzeti Múzeum létrejötte után több tárgy került be az ottani gyűjteménybe, később a XIX. század végén alapított Aquincumi Múzeumba jutottak a szentendrei leletek. Az 1920-as évek második felében a Városházán kezdett kialakulni egy régészeti gyűjtemény.
A jelenleg a Kőtárunkban látható faragványok közül 11 db a Városházi Gyűjtemény része volt. A II. világháború után, az 1950-es években alakult meg Szentendrén a Ferenczy Múzeum, melynek helytörténeti kiállításán is láthatóak voltak római kőemlékek. 1958-tól a múzeum udvarán és a kapu alatt voltak kiállítva. Az új szabadtéri lapidárium 1970. október 1-jén nyílt meg a jelenlegi helyén, ahol a kövek Ulcisia Castra (a Kr. u. IV. századtól Castra Constantia) táborától délre, szabad téren kerültek bemutatásra.
A Kőtár tárgyai között nemcsak temetkezési és vallásos emlékek találhatók, hanem császári látogatás tiszteletére emelt kövek, építészeti tagozatok és mérföldkövek is.
Forrás: http://www.museum.hu/museum/index_hu.php?ID=509
Cím: Apátistvánfalva Dunakanyar körút 1.
Tel:
E-mail: [email protected]
Web: http://www.szentendre.h
