Bocsánatot kért egyháza nevében Ferenc pápa amiatt a hátrányos megkülönböztetés miatt, amely a történelem során a roma közösségeket érte, és amely a katolikus egyháztól sem volt idegen.
A katolikus egyház feje vasárnap egy görögkatolikus roma közösségbe is ellátogatott az erdélyi Balázsfalván.
„Az egyház nevében bocsánatot kérek az Úrtól és tőletek azokért a pillanatokért, amikor a történelem során hátrányosan megkülönböztettünk, bántalmaztunk, vagy elhibázott módon Káin, és nem Ábel tekintetével tekintettünk rátok, és nem tudtunk elismerni, nem tudtunk értékelni benneteket a sajátosságaitokban.”
A pápa kijelentette: a közönnyel is előítéleteket táplálhatunk, és gyűlöletet kelthetünk. „Hányszor ítélkezünk meggondolatlanul, sebző szavakat használva, olyan gesztusokkal, amelyek gyűlöletet keltenek, és eltávolítanak egymástól. Nem vagyunk igazi keresztények, de még emberségesek sem, ha nem látjuk meg az embert a tettei előtt, az ítéleteink és előítéleteink előtt.”
Ferenc pápa a balázsfalvi roma közösség tagjaivalFotó: ANDREAS SOLARO/AFPAz egyházfő háromnapos romániai látogatása következtetéseit is összefoglalta. Kijelentette: zarándokként és testvérként érkezett a szép és befogadó országba, hogy találkozásokat élhessen meg. Most pedig gazdagabban tér vissza, helyek és pillanatok, de elsősorban arcok emlékét viszi magával. „Az arcaitok színt adnak majd az emlékeimnek és jelen lesznek az imáimban” – jelentette ki a pápa, aki áldás előtt arra kérte híveit, hogy imádkozzanak érte.
A csíksomlyói miséről készült helyszíni riportunkban írtuk, hogy mivel Ferenc egész pápaságának alapja az elesettekkel, a hátrányos helyzetűekkel és a kisebbségekkel való szolidaritás, ezért nagy hangsúlyt fektet Romániában is arra, hogy meglátogassa az erősen kevert nemzetiségű állam kisebbségeit, ezért találkozik vasárnap Balázsfalván helyi romákkal, ezért megy el Jászvásárra, és ezért tartott misét Csíksomlyón is, ami a kárpát-medencei magyarság egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb zarándokhelye.
(Mediafax via MTI)
