Recep Tayyip Erdogan török elnök a múlt héten közölte, reméli Oroszország már a következő hónapban leszállítja Törökországba az Sz–400-as légvédelmi rendszert.
Washington erre az F35-ös vadászgépek megvonásával és a pilóták kiképzésének felfüggesztésével fenyegette meg a törököket – hangzott el hétfőn a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump amerikai elnök és Recep Tayyip Erdogan török elnök a NATO kétnapos brüsszeli csúcsértekezletének első napján (Fotó: MTI/EPA/Ian Langsdon)
Bő egy hónappal ezelőtt jelentette ki Erdogan,hogy Moszkva és Ankara között biztosan létrejön a légvédelmi rendszer ügylete. Az amerikaiak természetesen már akkor is rossz szemmel nézték az eseményeket, és megfenyegették Törökországot.
Az üzlet jelentős anyagi támogatást nyújt Oroszországnak
Kövecsi-Oláh Péter, a Migrációkutató Intézet kutatója szerint a helyzet most úgy áll, hogy két szempontból sem jönne jól Washingtonnak, ha létrejönne az „adásvétel”. Az egyik az az elvi szempont, hogy ezzel az USA ellenfelét támogatja Törökország, a másik pedig, – ami a nemzetközi kapcsolatokban korántsem mellékes – hogy az üzlet jelentős anyagi támogatást nyújt Oroszországnak.
Felvetődik a kérdés, hogy vajon egy NATO-tagállam miért nem NATO-szövetségestől vásárol légvédelmi rendszert, és hogy mennyire meglepő, ha két szövetséges állam között feszültség alakul ki. A szakértő ezzel kapcsolatban azt mondta, természetesen
a szövetségesek között is kialakulhat nézeteltérés,
sőt kirívó esetekben a vita odáig fajulhat, hogy az egyik vagy a másik ország a fegyveres fenyegetés eszközéhez nyúl.
Törökország szerepet játszott a közel-keleti változásokban
Az elmúlt tíz évben a közel-keleti országokban, a Kaukázusban és Ukrajnában is politikai átalakulás ment végbe. Törökország szerepet játszott a közel-keleti változásokban, gyakorlatilag testközelből látta, ahogy ezen országok (Szíria, Irak) közvetlen katonai befolyás alá kerültek.
Annak érdekében, hogy ez ne történhessen meg Törökországgal, lépéseket tett külpolitikájának stabilizálására: első körben a nagy NATO-tagállamokhoz fordult, hogy adjanak el rakétavédelmi rendszert, ám ezekkel az országokkal nem jöttek létre az üzletek – nagy valószínűséggel nem tudtak megegyezni az árban. Ankara így kénytelen volt Oroszországgal felvenni a kapcsolatot, Moszkva pedig kapva kapott az alkalmon,
és kiváló pénzügyi feltételeket biztosítva
el is adta a rendszert Törökországnak.
Az amerikai jelenlét egyre jobban gyengül a világ különböző pontjain – lásd a Közel-Keletet, ahol az iráni befolyás folyamatosan nő –, ezért is fontos az Egyesült Államoknak, hogy az olyan ügyekben, mint például az orosz–török rakétavédelmi rendszer üzlete, minél jobban a saját malmára hajtsa a vizet. Ezért az egyetlen olyan eszközhöz nyúl, amivel még talán elérhet eredményeket a fenyegetéshez – fejezte be Kövecsi-Oláh Péter.
Kossuth Rádió
