Bevallotta egy ukrán képviselő, hogy Ukrajna áll az elmúlt héten a Krím-félszigeten történt három robbantás mögött.
A névtelenséget kérő tisztségviselő állítása szerint Zelenszkijék felelősek az orosz katonai létesítmény, köztük a félsziget nyugati partján lévő orosz légibázison történt robbanásért, amely több repülőgépet is tönkretett.
Korábban írtunk róla, hogy a szaki légitámaszpontot súlyos, de egyszeri veszteségként írja a nemzetközi média. A szaki légibázison augusztus 9-én történt incidens során legalább hét katonai repülőgép semmisült meg, súlyosan megrongálódott a bázist, és legalább egy ember életét vesztette.
A támadást Oroszország balesetnek állította be, ukrán tisztviselők pedig mindezidáig nem erősítettek meg, hogy az országuk lenne a felelős. Hogy mi okozta a robbanásokat, az továbbra sem világos, hiszen hivatalos, bármelyik fél által kiadott elismerő nyilatkozat nem született.
Egy valami viszont biztos: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az incidenst követő beszédében kijelentette, hogy a háború „a Krímmel kezdődött, és a Krím felszabadításával” kell véget érnie – hívta fel rá a figyelmet a CNN.
A héten, augusztus 16-án újabb robbanássorozatot jelentettek a Krím-félszigeten ezúttal egy maiszkei lőszerraktárban és egy gvardejszkei repülőtéren. Orosz tisztviselők szerint a Maiske-i incidens szabotázs eredménye, de nem határozták meg a szabotázs fajtáját, és azt sem, hogy szerintük ki érte a felelős.
Még több külföldi hír
A közösségi média felvételei szerint kedden tüzet és füstcsóvát láttak felszállni egy alállomásról, 12 mérföldre Maiske lőszerraktárától. Az alállomáson keletkezett tűz és füst oka sem tisztázott.
Mindkét incidens a Dzsankoj térség környékén történt, amelyet a brit védelmi minisztérium „egy kulcsfontosságú közúti és vasúti csomópontnak nevez, amely fontos szerepet játszik Oroszország dél-ukrajnai hadműveleteinek ellátásában”.
A támadások akkor történtek, amikor az orosz megszállt területeken kialakuló ellenállási mozgalom a jelek szerint szabotázscselekményekké fordultak át.
A hétvégén ukrán illetékesek közölték, hogy a délkelet-ukrajnai Melitopol város közelében lévő vasúti hidat, amelyet az oroszok katonai felszerelések és fegyverek szállítására használtak a megszállt Krímből, ukrán partizánok robbantottak fel. Melitopol hónapok óta az orosz megszállással szembeni földalatti ellenállás központja.
Mit jelent ez Putyinnak?
Mivel az elemzők azt feltételezik, hogy kampány folyik Oroszország katonai képességének lerontására a Krím-félszigeten, Zelenszkij kedden figyelmeztette a megszállt területeken élő ukránokat, hogy tartózkodjanak az orosz erők katonai létesítményeitől.
A szaki légitámaszponton történt robbanások a múlt héten megrázták a tengerparti kunyhókban heverésző napozókat, és titokzatos incidensek sorozata kezdődött az ukrán félszigeten, amely Vlagyimir Putyin elnök revansista ambícióinak ékkövét képezik.
Bármi is okozta a robbanásokat, jelentős következményekkel járhatnak az egész konfliktusra nézve, különösen, ha a támadást bármilyen új, Ukrajna által kifejlesztett nagy hatótávolságú fegyverrendszerrel hajtották végre.
Kulcshelyszín a Krím-félsziget
A Krím ad otthont Oroszország fekete-tengeri flottájának, amelynek székhelye Szevasztopol. A félsziget a februári invázió indítóállásaként szolgált, az elcsatolt térségből orosz csapatok özönlöttek Ukrajna déli részébe.
A Krím ellenőrzése biztosítja Oroszországnak, hogy továbbra is hozzáférjen a szevasztopoli haditengerészeti bázishoz, amelyet korábban Ukrajnával kötött lízingszerződés alapján üzemeltetett, és amelyet a Krím 2014-es annektálása után megszüntettek. A Fekete-tenger és az Azovi-tenger által körülvett hajók és tengeralattjárók a Krímben találhatók Törökországtól északra, és elérhetik a Földközi-tengert, hogy így befolyásolják a Közel-Keletet és a Balkánt.
Az annektálás óta az emberi jogi megfigyelők a Krím rendőrállammá süllyedését írták le,
a helyi hatóságok és az orosz biztonsági szolgálatok üldözték és letartóztatták az Ukrajnához hűségesnek vélt személyeket, köztük a krími tatár közösség tagjait.
Az Egyesült Államok 2020-as jelentése a „jogellenes vagy önkényes gyilkosságok” mintáját írta le. A jelentés szerint az Oroszország által vezetett „hatóságok” erőszakos bűncselekményeket követhettek el – beleértve a kínzást és a kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot – a Krím-félszigeten.
Putyin is kamatoztatta ezeket az érzéseket
– Szívünk mélyén tudjuk, hogy a Krím mindig is Oroszország elidegeníthetetlen része volt- mondta Putyin az orosz törvényhozóknak, amikor 2014-ben bejelentette az annektálást.
A Krím régóta népszerű hely az orosz nyaralók és a szovjet elit számára. 1991-ben a Szovjetunió utolsó vezetője, Mihail Gorbacsov a régióban nyaralt, amikor a keményvonalas politikusok puccsot indítottak ellene.
Ukrajna teljes körű orosz inváziója hatással volt a térség turizmusára. Szergej Aksjonov, az orosz irányítású krími adminisztráció vezetője a múlt hónapban elismerte, hogy a nyár folyamán 40 százalékos visszaesés várható az idegenforgalmi ágazatban. Az Orosz Turisztikai Szövetség hasonló jóslattal élt júniusban.
Moszkva állításai ellenére a belpolitika is közrejátszhatott abban, hogy Putyin a térség annektálásáról döntött.
Az oroszországi gazdasági válság, a nacionalista retorika és a Krím-félsziget inváziója ellenére Putyin elfogadottsága 2014-ben emelkedett.
Az orosz közúti állami hivatal kedden új forgalmi rekordot jelentett egy krími hídon, néhány nappal a szaki légitámaszponton történt robbanások után.
– Az augusztus 15-i nap folyamán 38 297 autó hajtott át a hídon mindkét irányban – állt az oroszok aznapi közleményében.
A helyi tisztviselők lekicsinyelték a vonalak méretét, mondván, hogy azok a hídon végzett szigorúbb ellenőrzések eredményei biztonsági okokból, nem pedig a kifelé irányuló forgalom növekedése miatt.
Olvasd Facebook oldalunkat, te is szólj hozzá azokhoz a cikkekhez, ami tetszik!
– Abból a szempontból, hogy a Krímből menekülnek, ez teljes hazugság, ehhez nem fér kétség – mondta Aksjonov, az orosz irányítású krími adminisztráció vezetője kedden az orosz állami tévének.
Zelenszkij ugyanezen a napon a Krím-félszigetről Oroszországba tartó civilek kapcsán kijelentette: „A Krímből a hídon keresztül Oroszországba tartó sorban állás napjainkban azt bizonyítja, hogy a terrorista állam polgárainak abszolút többsége már megértette, vagy legalábbis úgy érzi, a Krím nem a számukra megfelelő hely” – idézte a CNN az ukrán elnök szavait.
blikk
