forrás: MTI
Katonai tiszteletadás mellett felvonták, majd félárbocra engedték Magyarország nemzeti lobogóját az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 59. évfordulóján szerda reggel, Budapesten a Parlament előtti Kossuth Lajos téren. A kegyelet kifejezéseként a lobogó egész nap félárbocon marad a nemzeti gyásznapon. November 4-ét a magyar kormány 2013-as rendeletében nyilvánította nemzeti gyásznappá.
A hagyományokhoz híven szerda reggel a megemlékezések a Kossuth téren kezdődtek, ahol a Himnusz hangjaira felvonták, majd a Szózat kíséretében félárbocra eresztette a nemzet lobogót a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység állományába tartozó Honvéd Díszzászlóalj. A ceremónián közreműködött a Nemzeti Lovas Díszegység is.
Benkő Tibor vezérezredes, vezérkari főnök (b3) és Baráth Ernő ezredes, Budapest Helyőrség parancsnoka (b2) ellép a díszzászlóalj előtt Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren, ahol ünnepélyesen felvonják és félárbócra engedik a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 59. évfordulóján 2015. november 4-én. A kegyelet kifejezéseként a lobogó egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon. MTI Fotó: Soós Lajos
A megemlékezésen részt vett mások mellett Benkő Tibor honvéd vezérkari főnök, a diplomáciai testület több tagja, továbbá pártok, katonai és állami szervezetek képviselői.
A Parlament előtti ünnepség a díszzászlóalj tiszteletadása mellett a Magyar takarodóval zárult. A HM Nemzeti Rendezvényszervező Hivatal által szervezett központi rendezvények a rákoskeresztúri Új köztemető nemzeti emlékhelyen koszorúzással folytatódnak, a 300-as parcellánál Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára mond beszédet.
Délután az Életreítéltek című dokumentumfilm bemutatóján Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke mond beszédet az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
Este az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatainak emlékére tartott hagyományos emlékkoncerten a Szent István-bazilikában felhangzik Giuseppe Verdi Requiem című műve a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar előadásában.
1956. október 23-án Magyarországon békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. A forradalom a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok beavatkozása után fegyveres szabadságharccá változott. A forradalom sorsát szovjet katonai invázió pecsételte meg néhány nappal azután, hogy Nagy Imre miniszterelnök november elsején meghirdette Magyarország semlegességét és kilépését a Varsói Szerződésből. A harcok áldozatainak száma november 4-én a fővárosban 135 volt. A KSH 1957. januári jelentése szerint az október 23. és január 16. közötti események országosan 2652 (Budapesten 2045) emberéletet követeltek, és 19 226-an (Budapesten 16 700-an) sebesültek meg. Egy 1991-ben készült hivatalos statisztika szerint a szovjet hadsereg 669 katonája vesztette életét a harcokban, 51-en eltűntek. A forradalom leverését követő megtorlásban az ENSZ bizalmas adatai szerint 453 – az 56-os Intézet adatai szerint 229 – embert végeztek ki az 1956-os forradalomban játszott szerepük miatt. Életével fizetett Nagy Imre, Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József is.
Vargha: azokra a bátrakra emlékezünk, akik szabadságot követeltek a magyar nemzetnek
A nemzeti gyász napján azokra a bátrakra emlékezünk, akik életüket is kockáztatva fegyvert fogtak a szabadságot eltipró hatalom ellen, akik szóval és tettel szabadságot követeltek a magyar nemzetnek – hangoztatta a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlamenti államtitkára szerdán Budapesten, az Új köztemetőben.
A nemzeti gyásznapon tartott megemlékezés és koszorúzás a Nemzeti Emlékhelyen, a Rákoskeresztúri Újköztemetőben, a 300-as parcellánál 2015. november 4-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán
Vargha Tamás azt mondta: az 1956-os forradalmat – amely szavai szerint a magyar történelem egyik legdicsőbb momentuma volt – a magyar nemzet élni akarása robbantotta ki. Kiemelte: „valamennyiünk soha el nem évülő feladata, hogy a forradalom és szabadságharc igaz történetét és tiszteletét a nemzeti minimum részeként a magyar fiatalok és minden magyar ember szívébe és elméjébe véssük”.
Nemzeti gyásznapi megemlékező beszédében az államtitkár kitért arra is, hogy 25 éve „módunk nyílt egy szabad és független állam” újraalkotására. „Megkaptuk, ami 59 éve annyi véráldozatot követelt, aminek kimondását is belénk fojtották: a szabad Magyarországot” – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve: ahogy az alaptörvény sarkalatos pontja is rögzíti: „mai szabadságunk az 1956-os forradalomból sarjad ki”.
Magyarország jelenének és jövőjének feladatai napjainkban is mindannyiunkat munkára és helytállására szólítanak. Ma is hazaszerető, áldozatkész emberek szívós helytállására van szükség – fogalmazott Vargha Tamás.
