Forrás: MTI
Februártól megalakulnak a konzisztóriumok a felsőoktatási intézményekben – jelentette be Palkovics László felsőoktatási államtitkár szerdán Budapesten, a Magyar Rektori Konferenciával (MRK) tartott sajtótájékoztatón.
Palkovics László elmondta: a testületek előzetes egyetértése szükséges az intézményfejlesztési tervek, az éves költségvetés, a vagyongazdálkodási terv elfogadásához.
A konzisztórium tagja a rektor és a kancellár, három tagot pedig az oktatásért felelős miniszter delegál az intézmény gazdasági-társadalmi környezete, az intézmény és a hallgatói önkormányzat javaslatára. A tagok megbízatása öt évre szól, újraválaszthatók és társadalmi munkában végzik a tevékenységüket.
Palkovics László jelezte: az intézményi jelöléseket 95 százalékban a miniszter elfogadta, és nagyon nagy arányban a hallgatói jelöléseket is jóváhagyta.
Az államtitkár hangsúlyozta: az egyes kérdésekben a végső döntést továbbra is a szenátus hozza meg, de akkor kerülhet elé egy-egy téma, ha az egyeztetés megtörtént.
A konzisztóriumi tagok iránt a szakértelem és a tapasztalat az elvárás. Ezeknek a testületeknek a fenntartó olyan jogköröket ad át, amelyeket maga nem biztos, hogy jól meg tudna ítélni – jegyezte meg.
Palkovics László kitért arra is, hogy nem lehet tagja a konzisztóriumnak polgármester, központi államigazgatási szervek delegáltja, kormánytag, államtitkár, politikai pártban tisztséget betöltő személy vagy aki más felsőoktatási intézmény konzisztóriumának a tagja, valamint az adott felsőoktatási intézményben hallgató.
Solti Péter miniszteri biztos közölte: kedden valamennyi intézmény levélben tájékoztatást kapott Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől a delegáltakról, hogy a testületek első ülésének előkészítése, a működési rend kialakítása minél hamarabb megtörténhessen.
Hozzátette: az elkövetkező két hétben az érintettek megkapják megbízólevelüket is.
Kitért arra is, hogy már a közeljövőben jelentős feladatuk lesz a konzisztóriumoknak, hiszen most következik az intézményfejlesztési tervek és az éves költségvetések elfogadása.
Sándorné Kriszt Éva, a Magyar Rektori Konferencia társelnöke azt mondta: lehetőségként tekintenek a konzisztóriumokra, az intézményeken, illetve a tagokon múlik, ezzel hogyan élnek majd. Reményét fejezte ki, hogy szakmailag megalapozott és jó döntések születnek, és szakmai segítséget is kapnak. Jelezte: ajánlásokat készítenek majd az intézményeknek, a jó gyakorlatokat példaként állítva eléjük.
Nemzetközi gyakorlat is alátámasztja az ilyen típusú testületek hatékony működését. A konzisztóriumok létrehozását hosszú előkészítés előzte meg, és ebben részt vett az MRK is – mondta. Kitért arra is, hogy már több intézménytől kapott visszajelzést, hogy javaslataikat meghallgatták.
Palkovics László a konzisztóriumok összetételét érzékeltetve példaként említette a Budapesti Gazdasági Egyetemet, ahol Niklai Ákos, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke, Naszvadi György, a Magyar Nemzeti Bank főtanácsadója, és Kementzey Ferenc, a Raiffeisen Bank vezérigazgató-helyettese került a testületbe.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) Mészáros Csaba, az Evopro ügyvezető igazgatója, Szapáry György, a nemzeti bank elnöki főtanácsadója és Bogsch Erik, a Richter Gedeon biotechnológiai főosztályának vezetője, míg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen Béres József Károlyné, a Béres Gyógyszergyár igazgatósági tagja, Devich Márton, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. főszerkesztője és Gőz László harsonaművész, a Budapesti Music Center alapítója lett tag.
A Színház- és Filmművészeti Egyetemen Jankovics Marcell rendező, Buglya Sándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója és Eszenyi Enikő, a Vígszínház igazgatója kerü
