Schulek Frigyes több ezer tervet készített a felújítás közben, a templom otthona volt jezsuitáknak és dzsámija az oszmánoknak, rengeteg tévhit és érdekesség kíséri több száz éves történetét: a Budapesti Történeti Múzeumban (BTM) és a Mátyás-templomban nyílt, egymást kiegészítő tárlatok bemutatják a Budavári Nagyboldogasszony-templomot. A templom történetének legérdekesebb periódusaiból válogattunk.
Nem ezeréves plébánia
A plébániát IV. Béla alapította a 13. század második felében, Végh András, a BTM régésze szerint tévesek tehát azok az állítások, hogy ezeréves épületről lenne szó.
– A templom nem ezeréves, ennek a feltételezésnek alapja egy történeti félreértés, amely a 17. században keletkezett. A téves Szent István-i alapítást Esterházy Péter fel is vésette a főoltárra – mondta el a régész a tárlatot bemutató sajtóbeszélgetésen.
A régész szerint a templomnak erős kapcsolata volt a királyi családdal, bár a koronázás joga Fehérváré maradt. Itt ravataloztak fel királyokat is, például a templom ragadványnevét adó Mátyást is itt siratták azelőtt, hogy Székesfehérváron eltemették volna. Mátyás egyébként Szűz Mária nagy tisztelőjeként kötődött a templomhoz, melynek tornyára felkerült a címere. Ezt elkezdték Mátyás tornyának hívni, majd Mátyás templomaként emlegették az egész épületet, s innen már csak egy lépés volt, hogy Mátyás-templommá váljon.
A törökök bevonulásukkor pénteki imával dzsámijukká tették a templomot. Kincseit kidobták, amelyek örökre el is vesztek.
– A templom középkori felszerelését 1526-ban Pozsonyba menekítették. A tárgyak a 18. században visszakerültek Budára, ám a város nem akarta a jezsuiták vezette plébániának odaadni a kincseket, még a rend feloszlatása után sem. II. József aztán elárvereztette a műkincseket, melyek szétszóródtak a műtárgypiacon – mondta a régész. Begyűjtésük szinte lehetetlen feladat.
Az első nagy felújítás
A Schulek Frigyes végezte átalakításokról mintegy 3500 oldalnyi számla került elő a közelmúltban.
A Nagyboldogasszony-plébániát a 18. században Schulek Frigyes vezényletével újították fel.
Farbakyné Deklava Lilla, az MTA művészettörténésze elmondta: Schulek mintegy 4700 tervváltozatot készített, valamint egy közel négyméteres makettet.
Tűzkár miatt eredetileg a tornyot hitték a legnagyobb problémának, ám a munkálatok közben kiderült: korábbi, jezsuita hozzáépítések során elbontották a támpilléreket.
– A templom rózsaként nyílt szét, a sekrestyére három emeletet építettek rá, ami statikai problémákat okozott. A keleti oldalt teljesen el kellett bontani, de ez ásatásokra nyitott lehetőséget, melyeknek köszönhetően Schulek előtt világos lett a templom szerkezete – mondja Farbakyné Deklava Lilla. Végül visszabontották a templomot, amíg el nem jutottak az eredeti szerkezetig.
A felújítás kis híján dupla tornyú templommal végződött: Henszlmann Imre, a kor művészettörténész doyenje úgy értelmezett egy metszetet, hogy az azon látható robusztus neoromán torony a templom része. Erről azonban kiderült, hogy a közelben álló domonkos templomé volt, így végül nem tört meg a kecses kép.
A 2003–2014 közti munkálatok ismét régi pompájába öltöztették a Mátyás-templomot. Korszerűsödött a fűtési-hűtési rendszer, új díszkivilágítást kapott a templom, melynek harangját is rekonstruálták. A Zsolnay-gyár 150 ezer cserepet gyártott újra, hogy a tető ismét régi pompáját nyerje el. A restaurátoroknak is rengeteg volt a dolguk, s új oltár is került a templomba. Mára az orgona is elkészült, Süllei László plébános szerint pedig a híveket csak még inkább közösséggé kovácsolták a tízéves felújítás viszontagságai.
– Ahogyan azt 1947-ben Mindszenty József mondta: ennek az épületnek a jelképes értéke abban van, hogy még áll, hogy még eggyel többször túlélt valamit, és újjá fog épülni – mondta Mátéffy Balázs, a Mátyás-templom felújításának plébániai koordinátora.
Különleges kötődések
Károly Róbert második, érvénytelen koronázására is a Mátyás-templomban került sor: kétszeresen is érvénytelen volt ez a ceremónia, mivel nem Fehérváron és nem a Szent Koronával történt.
Mátyás életében nagy szerepet töltött be a templom, melynek érdekes következményei is voltak. Kegyúri jogát érvényesítve kinevezte például plébánosnak Marcin Bylica asztrológust, a király ugyanis komolyan hitt a tudományában.
Arany János fiát, a versben is megénekelt Arany Lacikát itt keresztelték meg.
Jókai Mór is jó viszonyt ápolt a templom akkori vezetésével, fennmaradt arról is levél, hogy egy kiállítás megnyitójára őt kérték fel. Válaszában azt jelezte: ha az előző kiállításmegnyitójáról odaér, akkor mond itt is pár szót.
Forrás: metropol;
