Az áldozat lopás miatt került a szombathelyi börtönbe tavaly tavasszal, és a 209-es „horrorzárkába” helyezték. Már a legelső napon eldőlt a 37 éves áldozat sorsa. Négyen voltak egy cellában, és ő lett két cellatársa szolgája: ő mosott rájuk, takarított helyettük, töltötte a cigijüket, a lábukat masszírozta. Nem mondott és nem mondhatott semmire nemet, nem ellenkezett, mert már akkor is felpofozták, ha nem azonnal ugrott.

Eltelt pár hét, és a zárkába visszakerült egy régi rab, így már hárman verték, alázták meg az áldozatot, a cellatársai ekkor még tudták, hol a határ. Az a cellatársa, aki nem vett rész a megalázásokban, sokszor rájuk szólt, hogy hagyják már békén a férfit. Néha ez hatott, máskor meg inkább olaj volt a tűzre, és a védelmező foglyot is befenyítették vagy megverték. Pár nap múlva az ötödik rab megmenekült, áthelyezték egy másik zárkába.

Ököllel ütötték órákon át

2017. május elején a sértett egyedül maradt összezárva három gyilkosával, akik kiélték rajta minden szadista vágyukat. Lepedőből font kötéllel kikötözték az ágyhoz, szájába zoknit tömtek, hogy ne hallja senki a jajveszékelést, és felváltva ököllel ütötték órákon át, sorban ráálltak, taposták, ugráltak a testén. Amikor a férfi már nagyon vérzett, a szétnyílt sebet öngyújtóval égette ki az egyik szadista cellatárs, utána az áldozattal takaríttatták fel a saját vérét, cigarettacsikket és a felmosó szálait etették meg vele.

Később fojtogatták, a férfi többször elveszítette az eszméletét, de társai veréssel ébresztették, és elölről kezdték az egészet. Az egyik fojtogatásnál azonban eltört a nyaki porccsontja. A három rab reggel arra ébredt, hogy áldozatuk haldoklik. Jeleztek a börtönőrnek, és közben megegyeztek, hogy nem vallanak egymásra. Az ügyeletes ápoló hiába próbálkozott az áldozat újraélesztésével, a férfi a helyszínen meghalt.

A börtönhierarchia okozta halálát

A vád szerint a börtönhierarchiába halt bele a 37 éves B. Zsolt. A zárka két legerősebb embere a leggyengébbet használtak erre. A harmadik bántalmazó pedig azért állt be a sorba, mert nem akarta, hogy vele történjen meg ugyanez.

Fliegauf Gergely kriminológus szerint egy zárkában mindig van hierarchia. A szerepek nincsenek kőbe vésve, aki a csúcson áll is kerülhet a sor végére, ha elveszti a tekintélyét. Hozzátette, egy börtönben mindig alapszabály, hogy ki kell állni magadért.

A tehetősebbek biztonságban vannak

A tehetősebb foglyokra kifejezetten vigyáznak a rabtársak, ők megvehetik a biztonságukat. Általában kávéval, cigivel, édességgel, étellel fizetnek a „menőknek”. De van, aki pénzzel vagy ingatlannal fizet. Egyes bandavezérek gyakorlatilag így tartják el bentről a családjukat. Erről az őrség szinte semmit sem tud. Aki súg nekik, az a vamzer, vagyis az áruló. Az ő sorsuk a teljes számkivetettség. A vamzerbélyeg levakarhatatlan, a hírüket magukkal viszik, ha másik börtönbe kerülnek, és még szabadulásuk után is.

Orosz Zoltán, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának szóvivője elmondta, a protokoll szerint ha bántalmazásra utaló jeleket vesznek észre az őrök, vagy erre panaszkodik egy rab, azonnal intézkednek. Elkülönítik az áldozatot, és feljelentést tesznek. B. Zsolt azonban nem mert panaszkodni senkinek. Társai a zárkaellenőrzéskor beküldték őt a mosdóba, mert oda az őrök nem láthattak be.

A gyilkosság után belső vizsgálat kezdődött

Két felügyelő ellen büntetőeljárás indult kötelességszegés miatt, amit bűncselekmény hiánya miatt megszüntetett az ügyészség, de már nem dolgoznak börtönőrökként. Három kollégájuk fegyelmit kapott, ők még mindig szolgálnak. A vádlottak közül egyikük ugyan elismert egy bántalmazást, de a gyilkosságot senki sem vállalja magára. Mindegyikőjük úgy tagad, hogy közben a másik két rabtársára keni a gyilkosságot.

Az előkészítő ülést rendes tárgyalás követi hamarosan. Társtettesként, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésért, kényszerítésekért, testi sértésekért, főleg visszaesőként akár tényleges életfogytiglanit is ki lehet rájuk szabni.

Forrás: Duna Kékfény