A falu nevezetessége a Keresztelő Szent János-templom. Mellette egy kőkereszt áll, de nem ez az egyetlen: talán hazánk egyetlen hasonló lélekszámú településén sincs annyi kőkereszt az utcákon, mint Felsőszentivánon, ahol összesen hét található. Az utazók és a vízen járók védőszentjének, Nepomuki Szent Jánosnak a szobra a Szabadság út és a Fekete-csatorna találkozásánál áll.
A Művelődési Ház kitűnő ifjúsági zenekarnak és Hagyományőrző Együttesnek is az otthona. Felsőszentiván rendezi meg kétévente azt az országos találkozót, melyen a kistelepülések lapjainak munkatársai vesznek részt.
Felsőszentiván település népszerű horgászparadicsom, a halastavakat a Bokod-Kígyós-csatorna táplálja.
Település története:
Felsőszentiván az 55-ös főút mentén fekszik, Bajától 18 km-re, Bács-Kiskun megye déli részén. Felső-Bácska egyik nagy múltra visszatekintő települése, melyet a XII. sz.-tól több nemesi család birtokolt, amely tényekre a községi címer utalást ad. Felsőszentiván 1198 óta lakott település. A történelem viharait túlélte, lakói ragaszkodtak a helyhez, aminek oka elsősorban a nagyon jó minőségű szántóföld, ezért földjét folyamatosan művelték, a községet építették és fejlesztették. A falut körülvevő tanyavilág a XX. sz. végére teljesen eltűnt. A lélekszám 1949-ig emelkedett és 3421-nél megállt és azóta csökken (2008-ban 2043 fő). A Térkép szerint a község a 46,2-es szélességi fok és a 19,2-es hosszúsági fok kereszteződésében helyezkedik el. A felsőszentivániak létéhez a község neve ezer ág-boggal kötő¬dik. De, nagyon is érthető módon, az elnevezés annyira természe¬tes a számukra, hogy eredete különösebben nem él a köztudatban. Talán csak az évente június második felében, 24-éhez – azaz Iván napjához – legközelebb eső vasárnapokon megrendezett bú¬csú emlékeztet a névadóra, Szent Ivánra, vagyis Keresztelő Szent Jánosra. A felszabadulás előtti hivatalos körpecsétbe is belefoglalták a névadó rajzolatát. A középkorban igen sok egyházas helységet neveztek el a templom védőszentjéről. Az ilyen eredetű helyneveknek az országban se szeri, se száma.
Nincs mit csodálkozni azon sem, hogy az újszövetségi keresztelő szent – Iván alakzatban megnyilvánuló – oltalmára máshol is számított a kereszténységgel megbarátkozó magyarság. Egy 1808 évi adat bizonyítja, hogy az akkori Magyarországon az 50 körüli védőszentről elnevezett helységek száma 627 volt., Ezek között Szentiván a legnépszerűbbek egyike -32 helység viselte ezt a nevet. Ilyenformán a hajdani Bodrog vármegyében is két Szentiván volt. (A másik jelenleg a jugoszláviai Vajdaságban Bácsszentiván névre hallgat.) Ugyancsak két Szentiván volt található a Bodroggal szomszédos, s az idők során azzal összeolvadt Bács vármegyében.Községünket Szentiván néven első ízben 1396-ban emítik az oklevelek. A Felső- megkülönböztető jelző először 1735-ben szerepel. De a török hódoltságot megelőzően az írásmód tekintetében is különböző változatok fordulnak elő. Ezek: Scent-Iwan, Zentiquan, Zentiván, Zenthiwán, Zenthiuan. A későbbi változatokban még kapcsolódó jelölések is előfordulnak: Praedium St. Ivan (Szent Iván puszta), Possessio St. Ivan (Szent Iván falu), Szentivany, Szent Ivány Superior, Superius Szent Ivány. S ezenkívül még helyet kérnek a délszáv-, illetve a német telepesek által egykor használt elnevezési formák is. Ezek Gornji Sveti Ivan, valamint Ober Szent Iván. A község nevének három tagját még a múlt században is külön, esetleg kötöjellel összekapcsolva írták. így: Felső-Szent-Iván. Az ország helységneveinek általános rendezéséről először 1898-ban hoztak törvénycikket. Ennek alapján egy országos bizottság – régi oklevelek adataira támaszkodva – 1904-ben megállapította Bács Bodrog vármegye községeinek és pusztáinak hivatalos nevét. Ettől kezdve a jelenleg is használatos formában írandó a község neve. A név, amellett, hogy folyton visszautal a helység eredetére, maga is változik az idők folyamán, s így válik a történelem részesévé
Cím: Felsőszentiván Rákóczi Ferenc utca 60.
Tel: +36 (79) 353 980
E-mail: [email protected]
Web: www.felsoszentivan.hu/
