Kaposszerdahely – Süvítve szökik be a csípős novemberi szél a faluszéli házikó ablakán. Feri bácsi és felesége, Rózsika tanácstalanul ácsorog a szoba közepére tolt szekrény és az egymásra dobott ágyak mellett. A falak még festésre várnak, nem csoda, hogy nem érzik itt otthon magukat. Pedig az udvarukba hajnalonként őzikék és szarvasok érkeznek látogatóba, felcsipegetik a fák alól a lehullott almát. Kőhajításnyira a Zselic szelíd dombjain még lábon áll a kukorica, felette vadászó ölyvek köröznek. Idilli a látvány.
A falu legszegényebb embereként ismert Ferencék mégis visszasírják a rózsatelepi, 30 négyzetméteres házukat, ami két hete porig égett.
Mindenük odalett, biztosításuk pedig nem volt. Csak annyijuk maradt, ami épp rajtuk volt. A hírre megmozdult az egész falu, a polgármester átmenetileg felajánlotta az önkormányzat felújításra váró, szoba-konyhás házát, ahová a helyiek bútort, ruhát vittek.
Mindenki ezt olvassa most!
– Közmunkások vagyunk, épp almát szedtünk a faluban, amikor a villanyóránál a vezeték füstölni kezdett. Hiába izzott már a fal is, a szomszéd azt hitte, talán a kertben égetünk valamit, ezért nem hívta a tűzoltókat – magyarázta a történteket Rózsika. – Aztán felrobbant a gázpalack és leégett a ház. Hallottuk a szirénázást, de nem gondoltuk, hogy nálunk van a baj.
Amikor a házaspár hazaért, a házuk előtt tűzoltók, rendőrök várták őket. Meg a fél utca. Az emberek kitódultak, nézték az ingyen mozit. Menteni már sajnos nem volt mit. Még a főfal is kidőlt a detonáció miatt, a tető pedig elrepült, a kert sarkából szedegették össze a törött cserepeket. Ferenc és Rózsika elsírta magát az üszkös gerendák, a koromszínű falak láttán.
A romok között törött bögre, odébb a széthasadt gázpalack darabjai hevernek. Távolabb nyöszörgés hallatszik, nyolc apró kölyökkutya totyog elő a vackából.
– Mindnek van már gazdája, de még nem lehet elválasztani őket. Minden nap visszajárunk ide és friss vizet, meg ennivalót hozunk nekik – büszkélkedik Ferenc. Aztán váratlanul könny futja el a szemét. – Nem volt pénzünk a biztosításra, el se tudtam képzelni, mi lesz velünk. A polgármester vigasztalt bennünket, hogy nem maradunk fedél nélkül. Csak hát tégla, faanyag meg cserép is kell a felújításhoz. Meg pénz, nekünk ugye semmi nincs. Talán karácsonyra a jóérzésű emberek segítségével karácsonyra visszaköltözhetünk – reménykedett Rózsika.
Aki segíteni szeretne a szerencsétlenül járt házaspáron, az Bogdán Ferenc 10403909-86768457-56701000 számú számlájára utalhat pénzt.
blikk