Egyiptomi régészek felnyitották a valamivel több mint egy hete talált harminc tonnás fekete gránitszarkofágot, és három bomlásnak indult múmia került elő belőle, írja a The Guardian.
A múmiákat vörös színű folyadék vette körül, ami a szakértők szerint szennyvíz lehet, ugyanis a szarkofág jobb oldala megrepedt.
A sírt öt méterrel a föld alá találták meg Alexandria kikötővárosban, és felnyitásához katonai mérnökök segítségét kellett kérniük.
A szarkofág az egész világ figyelmét felkeltette, mert szokatlanul nagy volt. A régészek azt találgatták, hogy egy prominens alak maradványait rejtheti. A legtöbben Nagy Sándorra tippeltek.
A majdnem három méter hosszú és két méter magas szarkofág feltehetően a korai ptolemaioszi korból származhat, ami időszámításunk előtt 323-ban kezdődött.
Most a múmiák életkorát és a haláluk okát próbálják majd megállapítani.
Shaaban Abdel Amonem, a mumifikálás szakértője arról beszélt, hogy a trió mindhárom tagja katona lehetett, erre utal az is, hogy az egyikük koponyájából egy nyíl állt ki.
A cikk megjelenésétől eltelt egy hét alatt egyre bizonyosabb, hogy a sarkofágban talált katonák közül az egyik Nagy Sándor volt.
III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül: Ἀλέξανδρος ὁ Μέγας [ὁ Τρίτος ὁ Μακεδών], ejtsd: alexandrosz o megasz [ho tritosz o makedón], perzsául: Szikandar vagy Iszkander; latinul: Alexander III Magnus; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30.között – Babilon, i. e. 323. június 10.) az ókor egyik emblematikus figurája, Makedónia királya, általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt. Atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva az akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette.
Alexandrosz volt Napóleon koráig a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja.
Forrás: 24.hu, wikipedia.org