forrás: MTI
Visszaemelte a befektetési ajánlású kategóriába a magyar államadós-besorolást a Moody’s Investors Service. A Standard & Poor’s szeptemberben, a Fitch Ratings már májusban átsorolta a magyar államadósságot.
A nemzetközi hitelminősítő egyebek mellett azzal indokolva a lépést, hogy a magyar kormány elkötelezett az államadósság-teher csökkentése mellett, javul a szuverén adósságállomány szerkezete és ezáltal csökkent a magyar gazdaság külső sérülékenysége.
A nemzetközi hitelminősítő kiemelte azt a várakozását is, hogy a legutóbbi időszak kedvező gazdasági teljesítménye a következő években is fenntartható lesz.
A Moody’s péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy Magyarország hosszú futamidejű államkötvény-kötelezettségeinek osztályzatát az eddigi “Ba1″ szintről egy fokozattal “Baa3″-ra javította. Az új osztályzat kilátása stabil.
A “Baa3″ besorolás a Moody’s osztályzati módszertanában a befektetésre ajánlott kategória alapszintje, és azonos a másik két nagy hitelminősítő, a Standard & Poor’s és a Fitch Ratings által Magyarországra érvényben tartott “BBB mínusz” hosszú távú besorolással.
A Moody’s pénteki lépésével a három piacvezető nemzetközi hitelminősítő mindegyike a befektetésre ajánlott osztályzati sávban tartja nyilván Magyarországot. A Standard & Poor’s szeptemberben, a Fitch Ratings már májusban átsorolta a befektetési ajánlású kategóriába a magyar államadósságot.
A Standard & Poor’s és a Fitch felminősítései nyomán az intézményi befektetők szempontjából Magyarország már a Moody’s pénteki hasonló döntése előtt is befektetésre ajánlott szuverén adósnak számított. A nemzetközi gyakorlat alapján ugyanis a befektetési társaságok általában két hitelminősítő osztályzatát veszik figyelembe annak meghatározásához, hogy egy adott szuverén vagy kereskedelmi adós besorolását befektetésre ajánlottnak tekintik-e, vagy sem.
A Moody’s a pénteken bejelentett osztályzatjavítás indoklásában kiemelte, hogy várakozása szerint a legutóbbi időszak kedvező gazdasági teljesítménye a következő években is fenntartható lesz. A Moody’s szerint a magyar gazdaság reagált a kormány által foganatosított számos jelentős szakpolitikai intézkedésre, és ennek eredménye a fogyasztási dinamika következetes javulása. A hitelminősítő mindezek alapján a következő években 2-2,5 százalékos növekedési ütemekkel számol a magyar gazdaságban.
A cég várakozása szerint a magyar gazdaság növekedését a következő öt évben az Európai Unió jelentős értékű fejlesztési folyósításai is segítik majd. E folyósítások éves átlagban várhatóan elérik a hazai össztermék (GDP) 3 százalékát; ez a legmagasabbak között lesz a közép- és kelet-európai EU-térségben – áll a Moody’s elemzésében.
A hitelminősítő szerint mindemellett a kormányzati kezdeményezések – köztük a kiterjedt közfoglalkoztatási programok – a munkapiaci helyzetet is jelentősen javították: a foglalkoztatottsági ráta az idei második negyedévben elérte a 66 százalékot a 2011-ben mért 55 százaléka után, és most már összhangban van az EU-átlaggal.
A Moody’s szerint a háztartási szektor fogyasztási kiadásait érdemben segítette a devizaalapú ingatlanhitelek átváltási programja is, amely biztosabb környezetet teremtett a háztartások kiadási döntéseihez.
Mindemellett segíteni fogja a hitelellátás bővülését és javítja a befektetési klímát az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EBRD) tett kormányzati kötelezettségvállalás a pénzügyi szektor adóterheinek csökkentésére, és arra, hogy a kormány nem tesz újból olyan lépéseket, amelyek kedvezőtlenül hatnának a bankszektor jövedelmezőségére – áll a Moody’s pénteki indoklásában.
A hitelminősítő szerint a felminősítés fő indokai közé tartozik a kormányzati elkötelezettség az adósságteher csökkentése mellett, amelyet demonstrál, hogy az államháztartás elsődleges egyenlege az elmúlt négy évben többlettel zárt. A Moody’s várakozása az, hogy a magyar adósságmutatók fokozatos javulása tartós lesz, és a hazai össztermékhez mért államadósság-ráta jövőre 72 százalékra csökken a 2011-ben mért 81 százalék körüli szintről.
Ehhez járul az államadósság szerkezetének változása, mindenekelőtt a korábbinál sokkal alacsonyabb devizaadósság-arány, amely erősíti a költségvetés ellenállóképességét a devizaárfolyam-sokkokkal szemben – hangsúlyozzák a Moody’s londoni elemzői.
A cég adatai szerint az államadósságon belüli devizaadósság-arány 2016 közepén hozzávetőleg 30 százalék volt, alacsonyabb a Moody’s által a “Baa” besorolási sávban nyilvántartott szuverén adósok mediánértékénél, amely 35 százalék volt tavaly. A Moody’s kiemeli, hogy a devizaadósság-arány 2011-ben még 50 százalék körüli szinten tetőzött.
Mindemellett a nem rezidens befektetők aránya a hazai adósságpiacon 2016 júliusáig 28 százalékra csökkent a három évvel korábbi 47 százalékról, és e csökkenés mérsékli a magyar gazdaság sérülékenységét a tőkeáramlások esetleges hirtelen leállásával szemben – áll a Moody’s elemzésében.
A hitelminősítő kiemeli a felminősítés indokai között a magyar gazdaság külső sérülékenységének csökkenését is. A Moody’s hangsúlyozza, hogy a magyar folyómérleg-egyenleg 2013 óta átlagosan 3 százalékos GDP-arányos éves többletekkel zár a 2008 előtti időszakban mért 7 százalék körüli éves deficitek helyett. Ez a kereskedelmi egyenleg robusztus és tartós javulását és az egyre sokszínűbb exportszerkezet is tükrözi – hangsúlyozza a magyar felminősítéshez fűzött elemzésében a Moody’s Investors Service.
MNB: megkésett, de elismerő a felminősítés
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint az elmúlt hónapok felminősítései bár megkésettek, de egyértelmű elismerései azon eredményeknek, amelyeket a magyar gazdaság az elmúlt években ért el.
Az MNB közleményében hangsúlyozta: ezzel már a Moody’s is elismeri az új gazdasági modell eredményeit, köztük a fenntartható növekedés biztosítását. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évek fiskális és monetáris politikai fordulatának köszönhetően markáns javulás következett be a hazai gazdasági mutatók alakulásában és az ország kockázati megítélésében, amelyet a piaci szereplők és a szakértő elemzők már régóta elismernek.
Az elért eredmények közül az MNB kiemelte a külső sérülékenység jelentős mérséklését és a növekedési kilátások javítását, amelyekhez a jegybanki programok is érdemben hozzájárultak azzal, hogy az árstabilitás biztosítása mellett a gazdaság egészének is széles körű támogatást nyújtanak.
A gazdasági fundamentumok stabil javulását figyelembe véve az MNB régóta azt az álláspontot képviseli, hogy szakmailag indokolt és időszerű a magyar adósbesorolás javítása – olvasható a közleményben.
Az MNB szerint a folyamatosan javuló költségvetési, pénzügyi és reálgazdasági folyamatok alapján újabb pozitív értékelések érkezhetnek.
NGM: már mindhárom hitelminősítő elismeri a magyar gazdaságpolitika sikereit
Immáron mindhárom nagy hitelminősítő intézet és a piaci befektetők is elismerik a magyar gazdaságpolitika sikereit – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A gazdasági tárca közleményében felidézte, hogy 2011 végén a Moody’s volt az első, amely a spekulatív kategóriába minősítette Magyarországot. Emlékeztettek arra, hogy az akkori leminősítések elvágták Magyarországot azoktól a konzervatívabb befektetőktől, akiknek a szabályzata előírja, hogy csak befektetésre ajánlott országok államkötvényeit vásárolhatják meg.
A sikeres gazdaságpolitikának köszönhetően Magyarország minden makrogazdasági mutatója javult az elmúlt években, az államadósság mértéke elismerten csökkenő tendenciát mutat, mindezt már a hitelminősítők sem hagyhatták figyelmen kívül – hangsúlyozták a közleményben.
Elemzők: várható volt a felminősítés
Várható volt a Moody’s döntése Magyarország felminősítéséről az MTI által megkérdezett elemzők szerint.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője elmondta, a magyar gazdaság három éve visszatért a 3 százalék körüli növekedési szinthez, és ez a következő években is megmarad. A költségvetési politika fegyelmezett, az államháztartási hiány tartósan alacsony és az államadósság GDP arányos mutatója is csökken. Hozzátette, hogy várhatóan a kormány keresletélénkítő intézkedései sem veszélyeztetik ezt a pályát.
Az államadósság finanszírozásában megnőtt a lakosság és a hazai kereskedelmi bankok szerepe, miközben a külföldi befektetők felé az ország kitettsége jelentősen mérséklődött, így az adósság megújításának kockázatai, az ország pénzügyi sérülékenysége csökkent. A kedvező folyamatok előreláthatóan a következő években sem törnek meg, így nemcsak a mostani felminősítés volt indokolt, de az ország hitelminősítésének további javulására is számítani lehet – tette hozzá.
Hasonlóan vélekedett Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője is, megjegyezve, hogy a Moody’s lépése azért sem volt váratlan, mert a hitelminősítő már egy évvel ezelőtt a felminősítést valószínűsítő pozitív kilátással látta el a magyar osztályzatot.
Németh Dávid szerint a Moody’s szakértői azért dönthettek a felminősítés mellett, mert az elmúlt egy évben az államadósság és a külső adósság tovább csökkent, emellett a költségvetési hiány jóval elmarad a költségvetési törvényben megszabott szinttől. Szintén kedvező, hogy az Államadósság Kezelő Központ forintban újította meg a devizában lejáró adósságot, a belföldi finanszírozás aránya pedig nőtt. Ezek a lépések stabilabbá tették az adósságfinanszírozást, a hozamok mérséklődése pedig a kamatkiadások csökkenése miatt lényeges tényező.
A felminősítés mellett szólt az is, hogy tartósan 2 százalék felett van a gazdasági növekedés – mondta Németh Dávid.
A Moody’s felminősítése rövid távon várhatóan nem okoz számottevő piaci mozgást, mivel ezzel a forgatókönyvvel számoltak a befektetők. Az, hogy most már mindhárom nagy hitelminősítőnél befektetésre ajánlott kategóriában szerepel az ország, megnyitja a magyar piacot új, hosszú távú befektetők előtt, akik stabilabbá tehetik az adósságfinanszírozást – jegyezte meg.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában szintén hangsúlyozta, hogy várható volt a felminősítés, mivel a Moody’s már tavaly novemberben pozitív kilátást adott a minősítésre, az azóta bekövetkezett folyamatok pedig megerősítették a felminősítés indokoltságát.
Hozzátette: arra számítanak, hogy jövőre további pozitív kilátásokat, azt követően pedig felminősítéseket adhatnak a hitelminősítő intézetek, a kedvező folyamatok – az államadósság csökkenése, annak fenntarthatósága és szerkezetének lényeges javulása, a fegyelmezett költségvetés, a tartósan masszív külső finanszírozási képesség, ennek következtében meredeken csökkenő nettó és bruttó külső adósság, a külső sérülékenység szignifikáns csökkenése, valamint a gazdasági növekedés várható jelentős élénkülése – miatt.
Az elemző szerint az évtized végére több fokozattal a jelenlegi szint felett állhat a hazai adósság minősítése.
