Hazánkban viszonylag kevés lehetőség adódik a téli sportok űzésére, mégis sokan várják a síszezont, hogy átadhassák magukat a havon siklás örömének.
Emellett szép számmal akadnak olyanok is, akiket a snowboardozás vagy épp a korcsolyázás ragadott magával.
Ahhoz, hogy a téli sportolás valóban örömteli legyen, érdemes gondot fordítani a megfelelő felkészülésre – most ebben segítünk.
A legjobb az, ha 4-6 héttel a tervezett indulás előtt tréningezünk a havas kalandokra, ugyanis körülbelül ennyi időre van szükség ahhoz, hogy izmaink készen álljanak a fokozott igénybevételre.
Ez alól azok képeznek kivételt, akik egész évben aktívan sportolnak, hiszen az 6 testük évszaktól függetlenül kellően „be van járatva”, ás nincs szükségük az alapozásra. A síelést közvetlenül megelőző bemelegítést azonban nekik sem szabad kihagyniuk, sőt. a sportolás utáni nyújtásra sem tekinthetnek fölösleges időpazarlásként.
Intenzív izommunka
Legyen szó akár síelésről vagy snowboardozásról, testünket ilyenkor kiadós munkára fogjuk. Naponta kb. 3-5 órán keresztül vagyunk mozgásban, ami igen nagy változást jelent például azok számára, akik ülőmunkát végeznek.
A korizók sem tétlenkednek, bár ők valamivel kevesebbet, átlagosan 2-4 órát töltenek csúszkálással – igaz, az elszántabbak nemcsak 1-2 héten keresztül húznak korcsolya! a lábukra, hanem igyekeznek minél több alkalmat megragadni a tél folyamán. Ez a fokozott igénybevétel az izmokat és az ízületeket egyaránt megterhelheti.
Ha nem vagyunk eléggé felkészülve a téli sportokra, az nagyban növelheti a sérülésveszélyt. A Túlerőltetés következtében kialakult izomláz is beárnyékolhatja az Önfeledt mozgást, ilyenkor különösen fontos nyújtógyakorlatokat végezni és egy kicsit visszavenni a tempóból.
Tetőtől talpig
A téli sportok mindegyike igénybe veszi az izmainkat, szinte nincs is olyan porcikánk, amelyet nem dolgoztatunk meg ezekkel a mozgástormákkal. A felkészítő edzések során érdemes kiemelt hangsúlyt fektetnünk a vádlink, a combunk, a fenekünk, a hasunk és a hatunk erősítésére, de a kart sem szabad elhanyagolnunk.
Ennek megvalósításában nagy segítséget nyújthatnak az aerob jellegű mozgások (ilyen például az aerobik, a futás, az úszás vagy a kerékpározás), célzott nyújtógyakorlatokkal kiegészítve. Napjainkban már sok edzőteremben találhatunk sígépet, amelyre szintén érdemes felpattanni, hogy tudjuk, mire számíthatunk „élesben”.
Hosszú távú befektetés
Nemcsak azért érdemes rendszeresen mozogni a hidegebb hónapokban, hogy elejét vegyük a síszezonban előforduló kellemetlenségeknek, hanem azért is, mert hosszú távon jelentősen javíthatjuk a kondíciónkat. Ez nem csupán ahhoz segít hozzá, hogy strapabíróbbak legyünk a sípályán, hanem ahhoz is, hogy jobban viseljük a hétköznapi terheléseket. A kitartó mozgás kellemes mellékhatása az immunrendszer erősödése, ami a hideg hónapokban mindannyiunk számára különösen fontos.
Egészséges és energikus
A testi felkészülés során nemcsak izmaink erősítésére kell gondolnunk, hanem testünk vitamin- ós energiaraktárainak feltöltésére is. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy állóképességünk tehetővé tegye a napi több órás fizikai igénybevételt, miközben immunrendszerünket is erősíti.
Azt mindenki tudja, hogy a helyesen megválasztott táplálékkiegészítők felvérteznek a szükséges vitaminokkal és ásványi anyagokkal, arról azonban kevesebb szó esik, hogy a sportolók hogyan nyerhetnek plusz energiát fölösleges kalóriák bevitele nélkül. Ma mar elérhetők azok a növényifehérje-porkeverékek, amelyeket hozzáadott vitaminokkal és ásványi anyagokkal „turbóznak fel”. Egy-egy adaggal kiegyensúlyozott arányban vehetünk magunkhoz proteineket, rostokat, vitaminokat és ásványi anyagokat.
Forrás: delina
