A tragikus orosházi őzelhullás okán tárgyalóasztalhoz ültek Békés megyében a vadászkamara, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az érintett hatóságok képviselői, hogy egyeztessenek a mezei pocok elleni védekezésről.
A tanácskozás apropóját a tragikus orosházi őzelhullás adta: a Dózsa Vt. területén az utóbbi bő két hétben több mint 80 elpusztult őzet szedtek össze, a vadállományban okozott hatalmas kár oka a szakszerűtlen rágcsálóirtás.
Az egyesület területén március 22-én találtak elhullott őzeket, amelyekről értesítették a vadászati hatóságot. Ennek munkatársai március 24-én a területen mintát vettek mind az elpusztult vadból, mind pedig a területen talált szerből. Jelenleg folyik a vizsgálat, a szakemberek dolgoznak a szakhatósági véleményeken. Az egyesület eddig összesen 80 őzet – 43 sutát, 37 bakot és 10 nyulat – talált dögön, igen komoly kárral számolnak. Ezt az érintett gazdálkodó szeretné megtéríteni, így minden bizonnyal peren kívül sikerül megegyezni.
A tavalyi év után 2015-ben is számíthatunk a mezei pocokállomány gradációjára, amely tetemes károkat okozhat a földhasználóknak (fontos megjegyezni: a jelek szerint az állomány lassan összeomlik, Békés megyében már érezhetően kevesebb a rágcsáló). A károk megelőzése és elhárítása céljából egyes gazdák szakszerűtlenül helyeznek ki rágcsálóirtó szereket, sőt van, aki mezőgazdasági rágcsálóirtásra nem is engedélyezett mérget alkalmazott. Hogy az orosházihoz hasonló eseteket a jövőben el lehessen kerülni,
Április 7-én Békéscsabán érdekegyeztető fórumot tartottak „A rágcsálók elleni, méreggel történő védekezés járulékos veszteségeinek csökkentési lehetőségeiről, különös tekintettel a vadállományra” címmel. Az eseményen, amelynek az OMVK megyei szervezetének központja adott otthont, elhangzott: bármilyen szert csak nagy körültekintéssel lehet alkalmazni, hiszen szakszerűtlen kihelyezés esetén még a szabadforgalmú készítmények is komoly kárt okozhatnak a vadállományban.
A fórumon Hrabovszki János, az OMVK Békés megyei területi szervezetének elnöke kiemelte: a közös érdekek indokolták a tanácskozás megszervezését, lévén minden érintett ugyanazon a területen gazdálkodik. Ezért a vadászati érdekképviselet azt kéri a növényvédelmi hatóságtól, hogy írja elő a gazdálkodók számára a vadászatra jogosultak előzetes tájékoztatását a rágcsálóirtás előtt.
Szintén a vadelhullások megelőzését szolgálná, ha a mezei pocok ellen alkalmazható leghatásosabb szer, a roppantott gabonaszemekre felvitt Redentin 75 RB gyártója húsliszttel vagy egyéb a vadat elriasztó anyaggal kezelné a készítményt. Ez ügyben már előrehaladott tárgyalásokat folytatnak a céggel.
Földesi István, a megyei növényorvosi kamara elnöke a maga részéről kiemelte: a gazdáknak be kell járniuk a táblákat, mert csak úgy kaphatnak képet a kár mértékéről. Ennek alapján lehet megállapítani, mennyit lehet kihelyezni a június 30-áig névre szóló, szükséghelyzeti forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel, növényvédelmi szakmérnök felügyelete mellett alkalmazható Redentin 75 RB-ből. Végül, de nem utolsó sorban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés megyei vezetése vállalta, hogy tagjaik számára összeállítanak és továbbítanak egy olyan anyagot, amely részletesen ismerteti a mezei pocok elleni védekezés helyes és szakszerű módját- áll az Országos Magyar Vadászkamara sajtóközleményében.
Forrás: Greenfo;
