Az elmúlt években elképesztő haderőfejlesztésbe kezdett Oroszország; a gyalogság, a harckocsizók, sőt, még a légierő arzenáljának jelentős részét is lecserélték, vagy tervezik lecserélni.
Néhány fegyver, fegyverrendszer ezek közül olyan megoldásokat tartalmaz, amit még a NATO is megirigyelhet.
Összeszedtünk tizet a legmodernebb orosz harci eszközt, fegyverprogramot, fegyvert, íme:
10. A Ratnyik-program
A Ratnyik (harcos) programot Oroszország állítólag 2011-ben (van, aki szerint valójában inkább 2002-ben) indította, célja a gyalogos csapatok felszerelésének modernizálására. Közel hatvan felszerelési elem lecserélését, illetve újak bevezetését tervezik. A kézifegyverek mellett (melyekről később írunk), lecserélik a katonák testpáncélját (ami a terv szerint a katonák testének 90%-át elfedi majd), taktikai mellényét, és sisakját (melyet alkalmassá tesznek hőmonitor és éjjellátó rögzítésére) is.
Számos kommunikációjavító eszközt is kap a gyalogság: a „Sztrelec”-rendszerrel a katonák még videóval is tudnak kommunikálni, a rajparancsnok pedig egy tablet-szerű rendszeren minden katonájának helyzetét látja a térképen, adhat ki parancsokat és fotókat, videókat is küldhet rajta.
Eleinte az elitebb egységek, majd a tengerészgyalogság kapja meg az új felszerelést, az oroszok terv szerint 2020-ra a teljes gyalogságot ellátják a „Ratnyik-felszereléssel.”
9. AK-12
Az AK-12-es projektet az AK-74-es gépkarabély (és származékainak) felváltására tervezték. Kezdetben a Kalasnyikov-konszern egy nagyon radikális megoldásának, az AK-200-as projektnek szánták ezt a szerepet, de végül, úgy tűnik, az AK-400-ast rendszeresítik majd, ami külső elemeit tekintve inkább hasonlít a most hadrendben lévő AK-74M-ekre, mint az AK-200-as.
Az új AK-12-es állítólag pontosabb, megbízhatóbb, olcsóbb és az orosz hadsereg igényeinek jobban megfelel, mint az eredeti projekt. Emellett az AK-15-össel felváltják az AK-103-ast és a típusnak egy támogató géppuska változata, az RPK-16 is készül majd.
8. Armata
Az „Armata” univerzális harci platformot 2009 óta fejlesztik az oroszok, 2015-ben láthattuk először a moszkvai győzelmi napi parádén. Az elképzelés lényege, hogy egy egységes alvázrendszerre többféle harckocsi típust lehessen felépíteni, jelenleg általános harckocsi, gyalogsági harcjármű, harckocsi-támogató és tüzérségi változatai ismertek. Az Armata-platformra épített harcjárművekkel többek közt a régebbi BMP-típusokat és a T-72-es, T-80-as, T-90-es általános harckocsikat, valamint a 2S19-es önjáró löveget akarják lecserélni.
Az platform általános harckocsi változata, a T-14-es sok mindenben szakít a korábbi, szovjet harckocsi építési elvekkel; már nem a könnyen előállítható, olcsó harckocsik tömegére apelláltak a konstruktőrök. Számos olyan megoldást tartalmaz a dizájn, ami semmilyen más típusnál nem látható a világon: a tornyot a páncéltestből irányítja a lövész, így a lőszertől elszeparálva dolgozik. A tank aktív védelmi rendszere radarok segítségével állítólag képes az ellenséges lövedékek elhárítására, míg az irányított rakéták kilövésére is alkalmas 125 milliméteres löveg állítólag képes arra is, hogy 8 kilométerről átüsse az ellenséges harckocsik páncélját.
Az Armata-platform, bár áttörést jelent az orosz harckocsigyártásban, jelenleg még számos technikai hibával küzd, melynek orvoslása eddig többnyire meggátolta, hogy a típus széles körben hadrendbe álljon Oroszországban.
7. Jaszen-osztály
Az orosz haditengerészet idén mutatta be legújabb a Jaszen-osztályú nukleáris tengeralattjáróját, a Kazant. Az úszó fegyverrendszer 300 torpedóval és Kalibr cirkálórakétákkal van felszerelve, elsődleges célja más tengeralattjárók, hajók és földi célpontok megsemmisítése. A 43 000 lóerős turbinával működő tengeralattjáró 13 csomó végsebességre képes.
A tengeralattjáró állítólag egy nagyon modern számítógép-rendszert is tartalmaz, pontos paraméterei viszont ismeretlenek. Ennek testamentuma, hogy mindössze 90 ember szükséges a Jaszen-osztály üzemeltetéséhez, miközben a legújabb amerikai támadó tengeralattjáró legénysége 134 fő.
Egy Jaszen-osztály előállítási költségét 1-2 milliárd dollár közé taksálják, Oroszország összesen hét darabot tervez építeni belőlük.
6. Szu-57
A Szukhoi Szu-57-ese (korábban T-50) a PAK FA-program eredménye, az első orosz vadászrepülő, amely lopakodó technológiával lesz felszerelve. A projektet 2010-ben kezdték el az oroszok, az első tesztrepülések már megvoltak, a típus rendszeresítése pedig 2019-re várható.
Egyelőre nem sokat tudni a repülőről, hiszen fejlesztés alatt áll és még elég képlékeny az is, hogy egyáltalán milyen műszerekkel, technológiával látják majd el, illetve milyen feladatok teljesítésére lesz majd alkalmas. Annyit lehet eddig tudni, hogy a Szu-57-es rendkívül mozgékony és gyors, sok elemző szerint lopakodó technológiája viszont jóval korszerűtlenebb, mint például az amerikai F-22-esé.
5. Mi-28NM „Éji vadász”
A Mil Mi-28-as harci helikopter fejlesztése a ’80-as évek óta zajlik, az orosz hadseregben azonban csak 2006-ban rendszeresítették. Legújabb változata, a Mi-28NM „Éji vadász” idén teljesítette első repülését. A Mi-28NM-et 360 fokos radarral, a piacon elérhető legmodernebb fegyvervezérlő rendszerrel és precíziós rakétákkal szerelték fel, elődjeivel ellentétben a lövész is tudja irányítani a gépet, ha erre szükség lenne. A gépek össze lesznek kapcsolva egy belső információs rendszerrel is, amellyel a gépek egymással, illetve az őket kísérő drónokkal is kommunikálni tudnak majd.
Alexander Mikhejev, a Russian Helicopters vezérigazgatója (értelemszerűen némi elfogultsággal) „egy majdnem tökéletes harcjárműnek” nevezte az Éji vadászt. Egyes nyugati hírportálok (például az Express) úgy írnak a helikopterről, hogy az messze felülmúlja a NATO legújabb, 2013 óta hadrendben álló AH-64E Apache helikoptereit.
4. Kraszuha elektronikus harcrendszer
A Kraszuha lényegében egy teherautón hordozható mobil elektronikus harcrendszer (EW), 2014 óta használja az orosz hadsereg. A zavarórendszer elképesztően sok dologra használható: állítólag képes légtérellenőrző repülőgépeket (AWACS), illetve radarvezérelt rakétákat is megbénítani, sőt, még hamis adatokat is képesek „feltölteni” az ellenséges elektronikus rendszerekbe. Ez lényegében azt jelenti, hogy akár egy új célpontot is be tudnak táplálni egy ellenséges ballisztikus rakétába.
Állítólag Kraszuhák rejtegetik az orosz interkontinentális rakéták egy részét is a radarjelek elrejtésével, meghamisításával.
3. RS-28 Szarmat ballisztikus rakéta
Az amerikaiak által egyszerűen csak „Sátán 2” néven emlegetett RS-28 Szarmat a legújabb orosz interkontinentális ballisztikus rakéta, önállóan célra irányítható termonukleáris robbanófejekkel és rakétavédelmi rendszereket elhárító védelmi rendszerrel van felszerelve. Állítólag a levegőben hiperszonikus sebességet is el tud majd érni a fegyverrendszer és még akkor is működőképes tud maradni, ha több, közvetlen atombomba-találat éri a földön.
A Szarmat várhatóan 2021-re felváltja az orosz földről indított nukleáris rakéták jelentős részét.
2. Rosztek egzoszkeleton
Az orosz Rosztek gőzerővel dolgozik egy harcruhán, egy úgynevezett egzoszkeletonon, ami képes lesz a ruhát viselő katonák erejét és állóképességét is növelni, valamint nemcsak kinetikus lövedékek, hanem radioaktív sugárzás és elektromos impulzusok ellen is védelmet nyújtani.
A ruhát felszerelik majd egy beépített, digitális „szemüveggel” is, amely többek közt segíteni fog majd a katonának a célzásban és a helyzetelemzésben is. Az első működő prototípus állítólag 2020 körül készül majd el, bár egy látványos kiállítási darab már készült belőle, ahogy a videóban látható.
1. Robottankok
Keveset lehet még tudni Oroszország több párhuzamos szálon is futó robotprogramjáról, de úgy tudni, két ilyen projektet futtat jelenleg az Impus-2 tech center és egyet a Kalasnyikov konszern is.
Ezek a harcrobotok többnyire önállóan működő, de kézileg is irányítható, kisebb-nagyobb harckocsik lesznek, az Impuls-2 egy BMP-3-as alvázra épített felderítőtankon (Vihr) és egy gyalogsági harcjárművön (Uran-9) dolgozik, miközben a Kalasnyikov egy kisebb, hét tonnás harcjárművet épít, elsősorban felderítő és támogató célokra (Szoratnyik). A robotok várhatóan gyalogos és páncélos célpontokkal is fel tudják majd venni a harcot, a kilövési parancsot viszont egyelőre még embernek kell kiadnia.
Azt nem tudni, hogy mikor (ha egyáltalán) tervezik rendszeresíteni a hadseregben is a robottankokat, működő prototípusok viszont már mindhárom esetben készültek.
Ha tetszett a cikk, osztd meg!
Források: National Interest, The Firearms Blog, Defense Review, Independent, National Interest, The Diplomat, Global Security, RIA, Russian Helicopters, Sputnik News, Express, Rostec, BGR, Wikipedia.