forrás: M1 – Ma reggel
Egyelőre nem tudjuk, hogy az Egyesült Államokban az igazságszolgáltatás egyedi kérést fogalmazott-e meg az egyik nagy gyártó telefonjának feltörésére, vagy ez valamennyi típusra vonatkozna – jelentette ki Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Civil Összefogás Fórum jogi szakértője az M1 Ma reggel című műsorában.
A héten egy szövetségi bíró Los Angelesben arra kötelezte az Apple-t, hogy oldja fel a titkosítást a tavalyi San Bernardinó-i terrorakció egyik tettesének mobiltelefonján, s tegye hozzáférhetővé az azon található adatokat. Tim Cook, az Apple vezérigazgatója ezt megtagadta, és közleményben tudatta, az eljárás veszélyezteti az ügyfelek biztonságát, valamint hosszú távú következményei lehetnek.
A cég lépése nagy vitákat kavart. Cyrus Vance, New York megye főügyésze számokkal bizonyította, hogy az Apple döntése milyen káros, mert a titkosítás miatt bűncselekmények tucatjait nem tudja megoldani. Vance elmondta, hogy New York egyik kriminalisztikai laborjában 175 iPhone van, de az azokon tárolt adatokhoz nem tudnak hozzáférni a titkosítóprogram miatt.
Lex Apple
The Wall Street Journal úgy tudja, a szenátus hírszerzési bizottságának két politikusa, egy republikánus és egy demokrata párti szenátor már dolgozik is a törvényjavaslaton, amely szabályozná, hogy az informatikai cégeknek milyen esetekben kell termékeikhez hozzáférést biztosítaniuk az illetékes hatóságoknak.
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász elmondta: az Európai Unióban elég egyértelmű a szabályozás, e szerint vannak bizonyos mentességek és korlátozások, amikor az információs önrendelkezési vagy az adatvédelmi jog csorbulhat. Például a közbiztonság, a közrend fenntartása, vagy bizonyos bűncselekmények felderítése érdekében. Ezzel teljes mértékben megegyezik a magyar szabályozás is.
Hangsúlyozta: megfelelő jogi garanciákkal lehet megfigyelést folytatni, ilyen esetben – ezt a rendőrségi törvény nevesíti – az elektromos hírközlőszolgálatoknak együtt kell működnie, és erről az érintettnek nem kell tudnia.
Az amerikai eset azért furcsa, és első körben akár porhintésnek is gondolhatjuk, hogy a CIA vitatkozik az Apple-lel. Hogy ne lehetne hozzáférni egy olyan készülék adataihoz, melyet olyan terroristák használtak, akik a szeptember 11-e utáni legsúlyosabb terrorcselekményt követték le, számos kérdést felvet – jegyezte meg.
Rendőrök a dél-kaliforniai szociális ellátóközpont közelében, a kaliforniai San Bernardinóban 2015. december 2-án, miután három fegyveres lövöldözött az intézmény konferenciatermében, és legalább tizennégy embert megölt (MTI/EPA/Mike Nelson)
Szabadságjogok kontra nemzetbiztonság – fogalmazott az alkotmányjogász, aki megemlítette, hogy a franciák például november 13-a után megértették, bizonyos szabadságjogaikról le kell mondaniuk a nagyobb biztonság érdekében.
Annak kapcsán, hogy Magyarországon nincs kompromisszum a terrorveszélyhelyzet tényállásának bevezetését illetően, elmondta: bizonyos liberális jogvédő köröknek mai napig komoly szakmai befolyása van politikai pártokra.
Egyesek ezek közül azt mondják, hogy már a különleges jogrend is a diktatúra melegágya.
Ehhez képest egy nemzetközi jogászi szakvélemény arra hívja fel a figyelmet, hogy egy 2005-ös BM-határozat alapján konkrét terrorveszély esetén a rendkívüli állapot is bevezethető, ami konkrét hadkötelezettséggel jár minden felnőttkorú magyar állampolgár tekintetében. Ez az egy pont is rámutat arra, miért nem alkalmazható a rendkívüli állapot, a védelmi helyzet, vagy a szükséghelyzet – hangoztatta.
Ifj. Lomnici Zoltán emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök korábban egyértelművé tette, nem akarja a hadkötelezettséget visszaállítani.
A terrorveszélyhelyzet egy egyértelmű, a kormány számára gyors döntési lehetőséget biztosító, olyan tényállás lenne az alaptörvényben, melynek ott van a helye – foglalt állást az alkotmányjogász.
