Az emlékszoba létrejötte 5 éves tudatos gyűjtőmunka eredménye. Már 1990 előtt is megtartottam minden dokumentumot, újságcikket, fényképet, meghívót, könyvet, ami az íróval kapcsolatos volt. 18 évig leveleztem az író özvegyével, Edith asszonnyal. Sajnos, Fekete Istvánnal személyesen nem találkoztam soha, mert azon a nyáron halt meg, amikor megismerhettem volna.
2000 októberében elhunyt Csermely Ottóné, Fekete István nagy-nagy tisztelője. 2001 januárjában fia, Csermely Zoltán átadta a dombóvári múzeumnak édesanyja gyűjteményét, aki még életében rendelkezett erről, így kerülhetett sor a múzeum bővítésére: az újabb teremben kapott helyet a Csermely-féle hagyaték.
1997-ben az író özvegyének, Pillér Edithnek a halála után a család úgy döntött, hogy a hagyaték egy részét szétosztják Gölle, Ajka és Dombóvár között, így került Dombóvárra Fekete István íróasztala, asztali lámpája, rádiója, telefonja, a tulajdonában lévő őz- és szarvasagancsok. Az íróasztal felett Damjanich János aradi vértanú fényképét láthatjuk, aki az író dédnagybátyja volt. A múzeumban őrizzük továbbá a József Attila-díjat, melyet 1960-ban a Tüskevár című ifjúsági regényéért kapott.
Az első számú vitrinben preparált madarak (fecske, gólya, bagoly, vadkacsa) láthatók. E vitrinben kerültek elhelyezésre a meghívók, íróról készült bronzplakettek és az Új Idők című lap példányai is. A vitrin mellett találjuk meg az 1999-ben Göllében felavatott Fekete István szoborról készült fényképet, mely Tilinger Sándor ajándéka.
A múzeum nagyobbik termében látható Ambrus Sándor Erdélyből származó szobrász és grafikusművész portréja. A második vitrinben megtaláljuk az anyakönyvek másolatát, az író bizonyítványait, a leveleket és a Gölléről szóló kiadványokat. Itt került elhelyezésre a Ballagó Idő című életrajzi regény díszpéldánya, melyet az özvegytől kaptam még 1987-ben. A harmadik vitrinben kéziratokat láthatunk. A Végtelenút című kötetben találhatunk olyan elbeszélést is, melyet még nem publikáltak. Az író fia Ifj. Fekete István, aki Chicagóban él (író, újságíró), 1997-ben a múzeumnak adományozta a Hú című állatregény kéziratát, 1998-ban pedig A koppányi aga testamentuma filmforgatókönyvét.
Szintén itt helyeztük el az 1998. augusztus 18-án, a Kaposvári Megyeházán átvett „Somogyért” Kitüntető Díjat (poszthumusz), amellyel a szülőföld elismerte az író munkásságát. Ebben a tárlóban láthatók még az író igazolványai, az esküvői meghívója, a József Attila-díj, az utolsó tolla, ceruzája és cigarettatartója, illetve verseinek kézirata. A termek falait dombóvári és városkörnyéki művészek portréi, festményei díszítik. A négyes számú vitrinben szintén preparált állatokat (róka, vidra), újságokat, kiadványokat láthatunk, valamint az özvegy által írott leveleket.
A könyvespolcon kerültek elhelyezésre az író itthon és külföldön megjelent könyvei. Az ötödik vitrinben – mely már a kisebbik teremben található – kiadványokat láthatunk Fekete Istvánról, a nevét viselő egyesületek munkáiból, emlékkönyveiből. Itt van kiállítva az író horgászfelszerelésének egy-egy darabja, halásznadrágja, zseblámpája, vadászigazolványa és halászjegyei. Ifj. Fekete István író munkássága is ebben a teremben kapott helyet. Megtaláljuk a Hajótörött nemzedék, az ítéletidő, a Zászlóalj a Donkanyarban, illetve a Vuk és a simabőrűek című könyveit. A falakat Csermely Ottóné hagyatékából származó fényképek és az író oklevelei díszítik.
A hatodik számú tárlóban helyeztük el Csermely Ottóné hagyatékának egy részét: három fotóalbumot több száz képpel és négy olyan albumot, amelyekbe az író megjelent cikkei, elbeszélései vannak beragasztva
Cím: DombóvárHóvirág u. 25.
Tel: +36 (74) 446-087
E-mail: [email protected]
Web: www.museum.hu
