forrás: hirado.hu
Az asztalra csapott az USA, így a legtöbb európai országnak – köztük hazánknak – komoly változást kell eszközölnie. Sokak nem teljesítik a saját maguknak tett ígéretet, mely szerint a GDP 2 százalékát védelmi célokra költik. Magyarország a maga 1 százalék fölötti teljesítésével messze nem a legrosszabb. Simicskó István honvédelmi miniszter már korábban jelezte, hogy hazánk tíz év alatt behozná a lemaradást, illetve ha a gazdasági helyzet engedi, korábban is.
Az USA eddig kérte a segítséget, de most már követeli – olvasható a Mauldin economics elemzésében, mely James Mattis amerikai védelmi miniszter február 15-i fejmosását magyarázza. Ismert, Brüsszelben, a NATO-tagországok védelmi minisztereinek kétnapos zárt tanácskozásáról szivárgott ki az USA üzenete a többi tagország felé: tartsátok be az ígéreteteket!
„A NATO-t azért hozták létre, hogy egy védelmi szövetség legyen. A védelemhez pedig katonai erőre van szükség” – kezdi az elemzést az alapoktól a Mauldin economics. Kiemelik, hogy a szövetség természetes velejárója, hogy különböző erejű tagjai vannak, de a „terhek megosztásának is annak kell lennie”.
 |
Amerika költ fegyverekre Milliárd dollárokban mérünk Forrás: Geopolitical Futures/mauldineconomics.com |
A NATO jelenleg nem egységes szövetség, ehelyett olyan államok szövetségéről beszélhetünk, melyek más-más mértékben, de rászorulnak az USA védelmi biztosítékaira. A jelenlegi megállapodás sokkal kevésbé értékes Amerika számára, mint a tagokéra – húzzák alá.
A világ nem volt ilyen instabil a Szovjetunió bukása óta – teszi hozzá az elemzés. Kiemelik, hogy jelenleg az USA az egyetlen világhatalom, de megjegyzik: az Oroszország és Kína által jelentette kihívásokra igenis szüksége van szövetségeseire, ahogyan a radikális iszlám elleni harcban is.
Mattis arra hívta fel a figyelmet, hogy a NATO-nak nincsen meg a megfelelő hadi képességei az előtte álló feladatok megoldására – írják. Ennek a hátterében három okot neveznek meg:
- A NATO-tagok aránytalan védelmi költése
- Az elmúlt hét évben visszaestek az ilyen jellegű kiadások
- Az adott állam meglévő erőforrásaihoz képest a szövetség terheiből nem veszik ki megfelelően a részét
A fenti „legegyszerűbb szintű” grafikával támasztják alá az állítást, melyből kitűnik, hogy a 2016-os 918,3 milliárd dollárosra saccolt költés 70 százalékát az USA biztosította. Magyarán 2,5-szer annyit fizettek be, mint az összes többi tagállam együttvéve.
A lenti táblázat, mely a NATO adatai alapján készült, pedig már azt demonstrálják, hogy az elmúlt években egyes országok a GDP-jüknek hány százalékát költötték védelmi kiadásokra. Ebből kitűnik, hogy 2005-óta folyamatosan csak három ország teljesített az előírt 2 százalék felet, Görögország, Nagy-Britannia, illetve az USA, mely egyedül végig 4 százalék környékén mozgott.
 |
| Megszegett ígéretek
A védelmi költések a GDP százalékában kifejezve, évekre lebontva Forrás: Geopolitical Futures/mauldineconomics.com |
Itt érdemes kiemelni, hogy Észtország és Lengyelország 2015-ben és 2016-ban már megugrotta a szintet, nyilvánvalóan az oroszok Ukrajnával szembeni agressziójának hatására.
A táblázatból az is kitűnik, hogy az elmúlt hét évben a legtöbb esetben visszaestek a kiadások, Amerika esetében is – hívja fel a figyelmet az írás. Egyes állítások szerint ez a 2008-as válságnak tudható be. De ez nem igaz – teszik hozzá.
Csak nyolc ország növelte védelmi kiadásait a 2005 és 2008 közötti időszakban, méghozzá igen kis mértékben.
2006-ban, a rigai csúcson fogadták el a tagok, hogy a GDP-jük 2 százalékát hajlandóak a célra áldozni, ekkor ennek a kritériumnak mindössze hat ország, Bulgária, Franciaország, Görögország, Törökország, Nagy-Britannia és az USA felelt meg az akkor 25 tagú szövetségből. 2016-ra, mikor már 27 tagúra bővült a NATO, már csak öt ország ugrotta meg a szintet: Észtország, Görögország, Lengyelország, Nagy-Britannia és az USA.
A bizalom elszáll
2014-ben a tagok ismét megerősítették elkötelezettségüket, hogy 2024-re teljesítik a penzumot. A „kötelezettségek ismételt megerősítése” annyit tesz, hogy egy ígéretet nem tartottak be – hívja fel a figyelmet az írás. Az ígéretet pedig elvesztik értéküket, ha megszegik őket. Egy évtizednek is elégnek kell lennie az ígéret teljesítésére, 18 év pedig már a nonszensz kategória – teszik hozzá.
 |
| Egyenlőtlenségek
A kék pálcika a GDP, a sárga a népesség, míg a piros a védelmi költés százalékban a NATO egészhez mérten Forrás: Geopolitical Futures/mauldineconomics.com |
Míg az USA a NATO GDP-jének felét adja és a népesség 32 százalékáért, addig a védelmi kiadások 72 százalékát tudhatja magáénak – emelik ki (fenti grafikon). Egyedül Nagy-Britannia költ a gazdasági teljesítményéhez és népességéhez arányosan, ami annyit tesz, hogy a többi tagállam kevesebbet költ a gazdasági aktivitásához és a népességéhez viszonyítva.
Nyugat-Európa nem teljesít
A nyugat-európai országok – Nagy-Britannia nélkül – a NATO-tagok GDP-jének 31 százalékáért felelnek, népességük a 33 százalékát teszi ki, míg védelmi ráfordításuk mindössze 16 százalék – emeli ki a tanulmány.
A kelet-európai tagországok a GDP mindössze 4,2 százalékát termelik meg, míg a lakosság 12,7 százalékát teszik ki. A védelmi célú költésük pedig 2,7 százalék, mindez azt jelenti, hogy a keleti országok méretükhöz képest arányosabban adnak a közösbe, „mint sokkal gazdagabb és erősebb nyugati szomszédaik” – emelik ki.
Német Marder tankokat szállítanak Litvániába február 21-én, Merkelék is rákapcsoltak. Fotó: EPA/TIMM SCHAMBERGER
Ez egyik oldalról ez teljesen érthető, hiszen ezeknek az országoknak még friss emlékeik vannak a szovjet megszállásról, tehát az orosz fenyegetés igen valóságos. A másik oldalról pedig mindez azt mutatja, hogy egyes NATO-országok, melyek megtehetnék, nem nyomnak elég súllyal a latba.
Nem úgy van az főtitkár úr!
„Ez nem azt jelenti, hogy Amerika megmondja Európának: növelje védelmi kiadásait. Ez 28 szövetséges, állami vezető és kormány, akik ugyanannál az asztalnál ülnek, mint 2014-ben, és egymás szemébe néznek, majd megállapodnak abban, hogy növelik a ráfordítást” – idézi fel az elemzés Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szavait, melyeket a James Mattisszal történt találkozó után tett.
„De a NATO-főtitkár értelmezése téves! Ez igenis azt, hogy Amerika megmondja Európának, hogy növelje védelmi kiadásait” – írják. Vagy lesz kézzelfogható változás a NATO tagországok hozzáállásában, vagy az USA NATO-hoz való hozzáállásának megváltozása lesz kézzelfogható – teszik hozzá. Amennyiben a második forgatókönyv valósul meg, úgy a NATO helyébe kétoldalú megállapodások fognak lépni.
„Amerika segítséget kért, de nem kapta meg. Most Amerika segítséget követel. A NATO-tagok súlyos dilemma előtt állnak, hogy megadják-e ezt a segítséget. Amerika a NATO-csúcsokon 28 szövetségest szeretne az asztalnál látni, akik tisztában vannak a közös céllal és arányosan veszik ki részüket a célok megvalósításából. Amerikának ez a siker definíciója. Nem a valóság” – zárul az írás.
Hazánk tíz éven belül felzárkózna
Nemcsak a NATO miatt, hanem saját önbecsülésünkért, a magyar állampolgárok biztonságáért is meg kell erősíteni a Magyar Honvédséget – emelte ki a honvédelmi miniszter az M1 csatorna esti műsorában. Simicskó István megismételte, hogy a kormány már korábban vállalta: minden évben a GDP 0,1 százalékával növeli a honvédelmi költségvetést, így elérhető 2026-ra a NATO által elvárt 2 százalék. Ugyanakkor kérdésre válaszolva elmondta: a magyar gazdaság erősödik, így arra is vannak terveik – ha a kormány úgy döntene –, hogy felgyorsítják a védelmi kiadások növelését.
