Három ghánai férfi fotójára lettünk figyelmesek a rendőrség körözési oldalán. A körözési eljárást minhármójuknál a Debreceni Rendőrkapitányság folytatja a Debreceni Törvényszék elrendelése alapján. Mind a három férfit rablás miatt körözik idén augusztus 9-e óta.

Megkérdeztük Dobó Dénest, a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivőjét, hogy milyen ügyről lehet szó. Dobó Dénes elmondta, a három férfi ellen a 2015 májusában az akkor még működő debreceni menekülttáborban elkövetett rablás miatt nyomoztak.

Ghánaiak raboltak ki egy bangladesit

Arról, hogy rablás történt a táborban, a közvélemény csak hónapokkal később értesült, amikor a Debreceni Járási Ügyészség vádat emelt négy migráns ellen, s erről közleményt adtak ki. A debreceni befogadóállomáson élő négy férfit – közülük az egyik fiatalkorú volt – azzal vádolták, hogy egy másik migránst bevittek egy szobába, késsel fenyegették, karját hátrafeszítették, s több száz eurót vettek el tőle. Az ügyészségi közlemény akkor úgy fogalmazott, mind a négy vádlott előzetes letartóztatásban várja a Debreceni Járásbíróságon folytatódó eljárást.

A Debreceni Járási Ügyészség a vádiratában a felnőtt korú vádlottaknak fegyházbüntetés, a fiatalkorú társuknak pedig javítóintézeti nevelés alkalmazását indítványozta az 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő felfegyverkezve, csoportosan elkövetett rablás bűntettének minősülő cselekmény miatt.

Megkérdeztük a Debreceni Törvényszéket, miért adtak ki most körözést a férfiak ellen, megszüntették-e időközben az előzetes letartóztatásukat.

Tatár Tímea törvényszéki szóvivő közölte, hogy az ügyben az első tárgyalás 2015 novemberében volt. Első fokon a Debreceni Járásbíróságon  2016 februárjában, másodfokon a Debreceni Törvényszéken 2017 januárjában született ítélet. Ezen a tárgyaláson a ghánaiak már nem voltak ott, s azóta nem is találják őket.

Úgy volt, hogy végig előzetes letartóztatásban lesznek

Az elkövetők előbb 2015. május 4-én kerültek előzetes letartóztatásba, ügyészi indítványra, egy hónapra. Május végén ügyészi indítványra az előzetes letartóztatást 2015. augusztus 4-ig a Debreceni Járásbíróság meghosszabbította. Az ügyészség a vádiratban azt indítványozta, hogy a bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig tartsa fenn az előzetes letartóztatást. A Debreceni Járásbíróság 2015 júliusában meg is hozta erről a végzését.

2016. február 17-én a Debreceni Járásbíróság az első-, másod- és harmadrendű vádlottakat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett rablás bűntettében és mindhármójukat 3-3 év fegyházbüntetésre ítélte.

A fiatalkorú, negyedrendű vádlottat a bíróság felmentette a vád alól. A feltételes szabadságra bocsátás időpontját a büntetés kétharmad részének kitöltését követően határozta meg a bíróság. Ez azt jelenti, hogy ha nem szöknek el, jó magaviselet esetén két év után, 2017 májuásban szabadultak volna, mivel az előzetes letartóztatásban töltött időt is be kell számítani a büntetésbe.

Az ítélet szerint a ghanai állampolgárságú vádlottak a bangladesi állampolgárságú sértettel együtt a debreceni menekülttáborban laktak. 2015. május 1-én elhatározták, hogy elveszik a sértett pénzét, ezért körbevették a folyosón és a férfi akarata ellenére a szobájukba citálták. Már a folyosón kérték tőle, hogy adja át a pénzét, de a sértett nem volt hajlandó erre. Bent a szobában egy székre ültették és tovább követelték tőle. Bár a 29 éves sértettben a fenyegetés és az erőszakos fellépés komoly félelmet keltett, továbbra sem teljesítette a vádlottak követelését. Ekkor a vádlottak K.M. védekezése ellenére lerángatták róla a kabátját, a nadrágját, majd később a cipőjét is, hogy alaposan átkutathassák a ruházatát. Az egyik vádlott hátrafeszítette a kezeit, lefogta, addig társa felkapta a közelben lévő kenyérvágó kést és kivágta a kifordított nadrág egyik zsebét. Miután pénzt nem talált benne, a másik zsebet is kihasította, amelybe 800 euró volt bevarrva. A sértettet ezt követően hagyták elmenni. A pénzt később lefoglalták tőlük, a sértett kára megtérült.

Azt mondták, csak visszavették a pénzük az embercsempésztől

A vádlottak egyébként még Macedóniában ismerték meg a sértettet, aki pénzért segítette őket és másokat, hogy menekültként Magyarországra jussanak. Később a debreceni táborban a vádlottak felfedezték, hogy K.M. is a befogadóállomáson tartózkodik.  Az eljárás során a vádlottak elismerték a cselekmény elkövetését, de bűnösségüket tagadták.

Azzal védekeztek, hogy tulajdonképpen a saját pénzüket vették vissza, amelyet még Macedóniában adtak oda az embercsempészként tevékenykedő sértettnek azért, hogy hozzátartozóikat is hozza Magyarországra. A sértett azonban ennek nem tett eleget, így visszavették tőle a pénzt.

A bíróság a sértettet nem tudta személyesen, tanúként meghallgatni, csak a nyomozati szakban tett vallomását tudta ismertetni, K.M. ugyanis akkorra már elhagyta az országot. A bíróság a negyedrendű, fiatalkorú vádlottat azért mentette fel, mert az eljárás során az bizonyosodott be, hogy a fiú nem is tartózkodott a szobában, amikor a bűncselekmény történt.

Az ítélet nem emelkedett jogerőre, mert csak a negyedrendű vádlott vette tudomásul a számára felmentő ítéletet, a többiek téves jogi minősítést miatt, illetve felmentésért fellebbeztek.

Végül csak elengedték őket

Az elsőfokú ítélt kihirdetése után az ügyész indítványozta, hogy a bíróság tartsa fenn az első- (Eshun Andy), másod- (Okiusu Ansah) és harmadrendű vádlottak (Shehu Musa) előzetes letartóztatását, a jogerős ítélet meghozataláig. A vádlottak az ügyészi indítvány elutasítását kérték. Többek között arra hivatkoztak, hogy a kiszabott büntetés mértéke nem indokolja az előzetes fenntartását, régóta előzetesben vannak, ráadásul mindhárom vádlott egy budapesti barátjához szándékozott költözni, így elérhető lakcímet is meg tudtak adni.

Az ügydöntő határozat megszületett, különös előzetes letartóztatási ok már nem állt fenn, a vádlottak az eljárás során végig együttműködőek voltak és rendelkeztek magyarországi – budapesti tartózkodási hellyel, így a bíróság úgy ítélte meg, hogy nem kell a szökésüktől, elrejtőzésüktől tartani. A bíróság végzésével így megszüntette a vádlottak előzetes letartóztatását.

A jogerős döntést kihirdető tárgyaláson azonban már nem jelentek meg a vádlottak. A Debreceni Törvényszék távollétükben, 2017 januárjában hozta meg az ügyben a jogerős döntést, amellyel helybenhagyta az első fokú ítéletet. A negyedrendű vádlott esetében ugyanakkor a felmentés ellenére is fel kellett függeszteni az eljárást, fiatalkorú lévén ugyanis nem lehet a távollétében ítéletet hirdetni. Az ő esetében 8 év az elévülési idő, ha addig nem sikerül felkutatni, akkor az eljárást meg kell szüntetni.

A három ghánait azóta sem találják, így nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellenük a törvényszék.

Ha megkerülnek, távollétes ítélethirdetés lévén a vádlottak kezdeményezésére perújításra kerülhet sor és másodfokon újra kell tárgyalni az ügyet. Miután azonban másodfokon a Debreceni Törvényszék helybenhagyta az elmarasztaló ítéletet velük szemben, felmentésükre csekély az esély. A szökés, elrejtőzés miatt pedig biztos, hogy a vádlottaknak előzetes letartóztatásban kell kivárniuk majd a jogerős döntést.

Amennyiben valaki tud valamit Eshun Andy, Okiusu Ansah vagy Shehu Musa hollétéről, jelentkezzen a Debreceni Rendőrkapitányságon (Debrecen, Budai Ézsaiás u. 4., telefon:  52/516-400 email: [email protected]).

Afrika egyik legdemokratikusabb országából „menekültek”

A három férfi egyébként Afrika egyik legbiztonságosabb és legdemokratikusabb országából „menekült” el. Ghánát ma a fekete kontinens mintaállamának tartják. Az utóbbi tíz évben háromszor is előfordult, hogy hivatalban lévő elnököt győzött le kihívója az elnökválasztáson (volt olyan, hogy 9 millió szavazatnál csupán 40 ezer voks döntött), s mindhárom esetben békésen zajlott a hatalom átadása, a vesztesek elismerték riválisuk győzelmét. Polgárháborúktól nem kell tartani, a terrorfenyegetettség alacsony szintű, etnikai vagy vallási alapú konfliktusok sem jellemzik az országot.

Forrás: dehir.hu

Képek: police.hu, Magyar Közösség, 888, YouTube, Népszava