Fontos tisztázni: a földön talált agancs nem gazdátlan tárgy, és az engedély nélküli hazvitele súlyos jogi, illetve természetvédelmi következményekkel jár.
Az erdőben talált agancs jogilag a vadászatra jogosult (helyi vadásztársaság vagy erdőgazdaság) tulajdona. Aki ezt engedély nélkül felveszi és hazaviszi, az lopást követ el, és az a személyi, aki az illegálisan szerzett agancsot megvásárolja vagy értékesíti, orgazdaság bűncselekmény tényállását meríti ki.
Életveszélyes hajsza a vadak számára
A jogi következményeken túl az illegális „agancsozás” drasztikus hatással van az erdő élővilágára. Ebben az időszakban a vadaknak nyugalomra lenne szükségük a téli túléléshez, ám a gyűjtők folyamatosan zavarják őket.
A végkimerülésig hajtott szarvasok menekülés közben gyakran az utakra rohannak. Ilyenkor ugrásszerűen megnő a vadgázolások száma, ami súlyos közlekedésbiztonsági kockázatot jelent a helybéliek és az autósok számára.
A szakember drámai jelenségről számolt be: egyes gyűjtők szándékosan sűrű bozótosok felé hajtják a bikákat, hogy az agancs a fáknak ütközve idő előtt leváljon.
Állatkínzásnak minősülhet
A kényszerített agancshullatás nemcsak fájdalmas, de maradandó sérüléseket is okozhat az állat koponyáján (agancstő-sérülés), ami miatt a későbbi agancsok rendellenesen fejlődnek majd. Ez a magatartás már az állatkínzás kategóriájába tartozik, ami Magyarországon szabadságvesztéssel is büntethető.
A hivatásos vadászok és a természetvédelmi őrök ebben az időszakban fokozottan ellenőrzik az erdőket. Arra kérik a kirándulókat, hogy ha agancsot látnak a földön, hagyják ott, és a kijelölt turistautakon közlekedve ne zavarják a vadak pihenőhelyeit!
