A támadás a településen belül történt közel a buszmegállóhoz, de szerncsére nem emberre támadt a fenevad, hanem muflonra, viszont, emerekhez közel, így tragédia is lehetett volna..
Muflonra támadtak farkasok az éjjel, tudósított a helyszínről a Gyöngyösi TV kollégája Szeniczey Csaba.
A Gyöngyösi TV tudósítója Mátrafüredről, arról az útról tudósított, amely még a településen belül található. Ez nem messze van a buszmegállótól, és attól a turistaúttól, ami többek között a kirándulók által kedvelt Ördög-forráshoz vezet.
Amikor erre sétáltunk ma, vasárnap délelőtt, akkor egyszer csak arra lettünk figyelmesek, hogy megláttunk magát a tetemet. Egyszerre érkeztünk ki a helyszínre az erdészet emberével aki megerősítette azt, hogy itt bizony farkas támadásról van szó. A nyomok amelyeket az állatok a lábnyomukkal hagytak, illetve a vadászati stílus is egyértelműen farkasra mutat
– részletezték az esetet, és kiemelték, hogy amint bármilyen plusz információval rendelkeznek az üggyel kapcsolatban természetesen azt is közzéteszik.
Mint arról beszámoltunk, akár 25 farkas is élhet az Északi-középhegységben, valamint arról is hírt adtunk, hogy farkascsalád ment szembe a túrázóval a borsodi erdőségben, fotókat is készített róluk.
Akár 25 farkas is élhet az Északi-középhegységben
A védett európai szürke farkasok már évek óta tartósan megtelepedtek az Északi-középhegységben. A téma kapcsán a Minap.hu utánajárt, hogy mi okozhatja, hogy látszólag gyakoribbá váltak a farkasészlelések és veszélyt jelenthet-e ez a természetjárókra nézve.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) működési területén 6-7 farkas családról tudunk. A territóriumok részben Szlovákia, részben pedig az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság területét is érintik. Az egyes territóriumokban élő egyedek száma természetes okok és emberi hatások – közúti elütés, illegális elejtések, mérgezési és fertőzési kísérletek – miatt is szélsőségek között mozog. A felnőtt egyedek és utódok száma egy-egy territóriumon belül is rendkívül változatosan alakulhat
– válaszolta a portál megkeresésésére a BNPI sajtóosztálya.
Leírták azt is, hogy bizony előfordult olyan eset, amikor a falka egyedei egyik évről a másikra teljes létszámban eltűntek. Például a teljes utódnemzedék mind a hat egyede eltűnt, mielőtt az első életévüket megélték volna.
Az igazgatóság működési területén állandónak tekinthető, felnőtt farkasok száma 15-25 állat közt váltakozik.
A faj ivarérett egyedeire csupán a természetes okokra nem visszavezethető rotáció a jellemző. Számos híradás ismert a hazai szürke farkasok illegális elejtéséről: jelenleg ezt tartjuk a legfőbb, a természetes populációt veszélyeztető tényezőnek
– emelték ki a nemzeti park szakemberei.
A BNPI jogszabályi keretek között, állami természetvédelmi kezelőként látja el az európai szürke farkassal kapcsolatos rendszeres állomány-felmérési és konfliktus-megelőzési feladatokat. Kameracsapdákkal és nyomok rögzítésével monitorozzák folyamatosan az állományt.
Mivel a farkas kerüli az embert és a haszonállat-állomány jelenleg nem a legelőkön tartózkodik, ezért az őszi-téli időszakban ritkábban futhatunk össze a nagyragadozókkal az erdőben, vagy az állattartó telepek környékén.
A hazai farkasok valószínűleg számos negatív tapasztalatot szereztek már az emberrel kapcsolatban. A néha szem elé kerülő, kíváncsi példányok legtöbbször tapasztalatlan, vagy fiatal egyedek lehetnek. Sajnos gyakran tapasztaljuk, hogy a túrázók jelentős része a kutyákat – az érvényes jogszabályokkal is ellentétesen – póráz nélkül sétáltatják a túraútvonalakon. Bár konkrét, túra során farkasok által elejtett kutyával kapcsolatos eset nem ismert, fontos tudni, hogy a farkasok territóriumon belül a kutyákra vetélytársként tekinthetnek. Ez az ebtartókra nézve is veszélyes lehet
– hívta fel a figyelmet a BNPI sajtóosztálya.
Farkascsalád ment szembe a túrázóval a borsodi erdőségben, fotókat is készített róluk
Az utóbbi években egyre inkább köztudott, hogy Magyarországon élnek farkasok. Időnként pedig vadkamerás felvételekkel is bizonyítani tudják a nemzeti parkok ezeknek a csúcsragadozók jelenlétét. A kutyafélék családjának legnagyobb termetű európai képviselője az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság területén bukkan fel leggyakrabban hazánkban. Olyan viszont ritkán történik, hogy egy túrázó találkozzon velük, az embert ugyanis igyekeznek nagy ívben elkerülni.
Farkas Ferencet egy kivételes szerencse ért, mindössze pár méterről láthatott egy farkascsaládot. Egy négynapos vándortúra közben járt 2025. július 23-án, amikor megtörtént a nem várt találkozás.
Bár híre ment, hogy Borsod erdői több farkasfalkának is otthont adnak, de arra nem gondoltam, hogy kéktúra közben szembe jönnek velem az úton. Nem írom meg, hogy pontosabban hol találkoztunk, de az élmény teljesen elvarázsolt. Játszottak egymással, ahogy jöttek felém, felőlük fújt a szél, azért nem vehettek észre, mert egyébként kerülik az embert
– osztotta meg nem mindennapi élményét Farkas Ferenc a Sokszínű vidék megkeresésére.
A farkasok közvetlen megfigyelése ritka jelenség. Kifinomult érzékszerveikkel sokkal hamarabb érzékelik az embert, mielőtt az észrevenné őket, így legfeljebb az optimális szélviszonyok, az aktuális észlelés helyszínén a farkasok viszonylagos zavartalansága esetén van esély megfigyelni őket.
Ferencnek egy ilyen kivételes élményben volt része, mert nem sokan mondhatják el magukról, hogy élőben tudták megfigyelni ezeket a csúcsragadozókat.
Békés látvány volt, amikor úgy gondoltam túl közel értek, óvatosságból kicsit zajt adtam és máris eliramodtak. Az Aggteleki Nemzeti Parkban több falka is él, fontos, hogy a farkasok zavarása, károsítása, elpusztítása tilos a természetvédelmi törvények értelmében
– számolt be az élményről Ferenc, aki felvételeket is tudott készíteni a számára sokat jelentő találkozásról.
Az alábbi galériában megmutatjuk az önfeledten játszó farkaskölyköket.
A szürke farkas hazai állománynagysága
A hazánkból a második világháború után eltűnt szürke farkas az 1980-as években jelent meg újra Magyarországon. A magyarországi farkasok számával kapcsolatban a szakértők azért nem szeretnek konkrétumokba bocsátkozni, mert amellett, hogy ezt a rejtőzködő életmódból kifolyólag nehéz meghatározni. Az egyes észlelések során 1-3 együtt mozgó egyedet figyeltek meg. Jelenlegi ismeretek szerint a 15-25 közötti egyedszám lehet reális.
Táplálkozása és vadászati stratégiája
A farkas, mint csúcsragadozó jelentős szabályozó, szelektáló szerepet tölt be a táplálékhálózatban. Táplálkozása évszaktól és élőhelytől függően is meglehetősen változatos. Mindig a legkönnyebben hozzáférhető prédát zsákmányolja.
Táplálkozási szokásai erősen függnek a farkas populáció sűrűségétől: alacsony sűrűségnél az egyedek magányosan vagy kis csoportokban vadásznak, elsősorban kisebb testű állatokat vagy dögöt fogyasztanak.
Az emberrel való kapcsolta
A mai napig sok emberben vált ki negatív reakciót a farkas. A közhit szerint a farkas emberre is veszélyes, vérengző fenevad, de arra semmiféle bizonyíték sincs, hogy természetes körülmények között élő farkas embert támadott volna meg, sőt a farkas félénksége miatt, az emberrel való találkozáskor elmenekül. Az elterjedt tévhitek azonban állandó veszélyt jelentenek a farkas fennmaradása szempontjából.
A szürke farkas faunánk értékes, ritka tagja, akit védelem és tisztelet illet meg
Magyarországon a farkast a kilencvenes évek elejéig kipusztultnak tekintették. Mivel nem szerepelt a védett fajok listáján a vadászati hatóság eseti engedélyével és a természetvédelmi hatóságok hozzájárulásával kilőhető volt. A spontán visszatelepülést követően 1993-ban védetté, majd 2001-ben fokozottan védetté nyilvánították, pénzben kifejezett értéke 250 000 Ft.
Farkas támadt egy szarvasra a Tátrában, videón a harc
A vadonban nem az nyer, aki hezitál. Amit látunk, az a természet rendje.
Kétmilliónál több megtekintésnél jár az a videó, amit a Tátra official oldal a napokban tett közzé a Facebookon.
A Samo Dlhoš által készített felvételen jól látszik, amint egy farkas egy forgalmas út mentén szarvasra támad, de akciója sikertelen, a sántikáló szarvas egy közeli ház udvarába menekül.
A vadon nem tündérmese és nem is románc. Csend, feszültség és küzdelem minden lépésért. Nincs tisztesség vagy második esély, az erő, tapasztalat és a pillanat dönt. Így néz ki a természet valódi élete. Se szűrők, se érzelmek. A vadonban nem az nyer, aki hezitál. Aki erősebb, gyorsabb és felkészültebb, az nyer
– olvasható a videóhoz fűzött bejegyzésben.
Norvégia, farkasok, állatvilág – videó
Vad farkasok, a falka élete:
