10.9 C
Budapest
2024. február. 26. hétfő

Farkas András a nyugdíjak értékéről, a korhatárról és a változtatás lehetőségéről – nagyinterjú

Dátum:

Megosztás:

A magyar és a többi európai uniós ország nyugdíjrendszerének összehasonlításáról, a különböző pillérekről, sőt a magyar nyugdíj kiszámítási módjáról is beszélt Farkas András, jogász, nyugdíjszakértő, a Nyugdíjguru News portál alapítója az InfoRádió Aréna című műsorában.

Májusban százezrek tüntettek Franciaországban, mert az elnök 62-ről 64-re kívánja emelni az öregségi nyugdíjkorhatárt egy hétéves időszak alatt. Égett a fél ország. Miért ilyen érzékeny kérdés egy ilyen picinek tűnő korhatáremelés?

Nem pici. Az ottani nyugdíjrendszer még a magyarnál is jóval komplexebb, és azért tüntettek a franciák, mert attól félnek, hogy a szerzett jogaikat jelentősen csökkenti majd ez a nyugdíjreform. Ott is a teljes nyugdíjat, amikor nem vizsgálnak már más feltételt, csak 67 éves kortól kapják meg. Valóban a 62-ről 64 évre emelés miatt tüntettek, amellett van egy másik szigorítás is, hogy a teljes nyugdíjhoz szükséges negyedévi biztosítások száma, ott negyedévekben mérik a biztosítást, 167-ről 172 negyedévre, tehát 43 évre emelkedne ezalatt a hétéves periódus alatt. Így nem elég, hogy 62 helyett 64 éves korban, hanem 41 egész háromnegyed év helyett 43 év után kapnának csak teljes nyugdíjat. A tiltakozások egyik oka ez volt. A másik pedig az, hogy a francia nyugdíjrendszer rendkívül komplikált. Maga az állami alapnyugdíjrendszer is több mint hét különféle fő szolgáltatóból áll össze, és amellett van még 42 különféle kiegészítő nyugdíjat szolgáltató intézmény. A 42 intézmény tagjai közül lázadtak föl, mert az ő jogosultságaikat, úgy érzik, fenyegetés éri azáltal, hogy ezt a rendkívül szétaprózott 42 intézményt betolnák egy közös nagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe. De annyiban igazat kell adnunk, szakértői szemmel legalábbis, Macron elnöknek, hogy a francia nyugdíjrendszer elképesztően pocsékoló, rendkívül drágán működik. Az éves nyugdíjköltségvetésük a magyar nyugdíjköltségvetés több mint 120-szorosa. Az ottani GDP több mint 14,5 százalékát veszi fel a francia nyugdíjrendszer. A magyar nyugdíjrendszer a GDP 8 százaléka körül alakul. Ezt próbálják meg lejjebb vinni, mert rendkívül magas a minden évben képződő hiány. Ebben az évben 11 milliárd eurós hiánynál tartanak, és ez csak nőtt volna a további években. Meg kellett lépni valamilyen nyugdíjreformot. Hogy ez most sikerül-e? Bevezették ugyan, de hogy a francia tüntetések majd hoznak-e valami enyhítést, az a jövő zenéje.

A fenntarthatóság kérdése a tüzek környékén egyáltalán előkerült? A francia elnök és már korábbi vezetők is próbálkoztak valamiféle nyugdíjreformmal.

Negyedszer futnak neki. Macron elnök is már harmadszor, ha jól tudom. A fenntarthatóság kérdése a fő indoka annak, hogy hozzá kell nyúlni a rendszerhez.

Senki sem tüntetett a fenntartható nyugdíjrendszer mellett Franciaországban.

A fenntartható mellett senki nem tüntet, mert mindenki a jelen helyzetet és a saját eddig megszerzett jogosultságait próbálja meg a jövőre kivetíteni. Nálunk egyelőre kicsit más még a helyzet, a fenntarthatósággal a jövőben hasonló problémák lehetnek, mint amivel most már a franciák szembesültek. Nálunk nyilván millió egyéb kérdést kell megvitatni, mielőtt egy igazi reformra kerülhetne sor. A franciák magán a reformon túl vannak, de a társadalmi hatásainak az elemzése még zajlik.

Megtenné, hogy elmagyarázza az állami nyugdíjrendszerek működését Európában?

Ez egy nagyon jelentős kérdés. Lényeg az, hogy a mai nyugdíjrendszer majdnem mindenhol az úgynevezett felosztó-kirovó vagy folyó finanszírozású rendszerre épül, tehát a mindenkori aktív dolgozók fizetnek olyan járulékot vagy specializált adót, amiből a mindenkori nyugdíjasoknak a nyugdíját ki kell fizetni. Ez a nemzedékek egymás közötti bizalmára épülő rendszer, ami mindenhol küszködik problémákkal és finanszírozási gondokkal, mert a társadalmak öregszenek. A demográfiai öregedés kettős folyamat eredménye, egyrészt nő az idős emberek, másrészt csökken a fiatalok létszámaránya. Emiatt a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága, ha ugyazon elveken akarjuk fönntartani, mint eddig, egyre nagyobb nehézségeket fog okozni. Nagyon egyszerű belegondolni, ha többen vannak a nyugdíjasok és hosszabb ideig élnek, miközben kevesebben vannak a járulékfizetők, akkor nyilvánvalóan egyre nagyobb nehézséget okoz, hogy a nyugdíjak fedezetét előteremtsük. Annyit érdemes tudni, hogy 2001 óta sorra nagy jelentőségű reformokat vezettek be az európai nyugdíjrendszerekben. 2001-ben volt az első német reform, aztán jött az osztrák 2006-ban és a nagy brit nyugdíjreform 2016-ban. A minden nyugdíjreformnak az egyik mintáját képező svéd nyugdíjrendszert 2003-tól indulva reformálták meg jelentősen. A reformoknak a fő irányát tekintve három szót említenék: fenntartható, korszerű és méltányos. Ezt a három elemet próbálják összehangolni a nyugdíjrendszerek alakítása során. Például a svéd rendszerben a hatalmas, zseniális svédcsavar az volt, hogy magát az állami alapnyugdíjat is egy kettős alapból finanszírozzák. Van mindenkinek egy névleges egyéni nyugdíjszámlája meg egy tényleges egyéni nyugdíjszámlája. A névleges egyéni nyugdíjszámla egy folyó finanszírozású rendszer, ott tényleges pénz nincs, ezért hívják névlegesnek, egy virtuális tőkefedezeti rendszernek, ami a járulékokból oda eső részt, ami a keresetek 16 százaléka Svédországban, azokat a mindenkori bérindexszel növelve tartják nyilván ezen a számlán. Emellett van egy másik számla, ahova a mindenkori járulékok 2,5 százalékát teszik be évente, az meg egy tényleges tőkefedezeti rendszer, olyan, mint a magyar magánnyugdíjpénztárunk volt. Ez a 2,5 százalékos járulék ott a befektetési hozamok függvényében gyarapodik vagy éppen csökken, tavaly például ott is csökkentek a tényleges tőkefedezeti részek. Megoldották a svédek azt, hogy a névleges és a tényleges egyéni nyugdíjszámla az egyén aktív élete során folyamatosan termelje a pénzt. A svéd nyugdíjrendszer legnagyobb újítása a virtuális tőkefedezet megteremtése mellett az, hogy a nyugdíj egyáltalán nem függ attól, hogy milyen hosszú ideig dolgozik valaki. Kizárólag attól függ, hogy ezen a két számlán milyen tényleges pénzek halmozódtak föl. Amikor a nyugdíjba vonulásról dönt a jogosult, akkor az ezeken a számlákon lévő pénzeket az ő évjáratára vonatkozó várható további élettartam függvényében meghatározott életjáradék-osztókkal osztják el, és így határozzák meg a nyugdíj összegét. Hogy egyszerűbben fogalmazzak, a nyugdíj rendkívül méltányos a svédeknél, mert csak attól függ, hogy az illetőnek mennyi pénz gyűlt össze ezeken a számlákon. Nem függ a szolgálati idő hosszától, csak attól, hogy mennyit fizetett be a rendszerekbe, és utána pedig attól függ, hogy mennyi a további várható élettartama. Ott nagyon lazán lehet nyugdíjba menni, 63 és 69 éves kor között bármikor igényelhető, de egy 63 éves embernek sokkal hosszabb még a várható további élettartama, tehát magasabb ez az osztószáma, vagyis jóval kisebb lesz a nyugdíja. A svédek sem hülyék, nem 63 évesen mennek nyugdíjba, hanem 66 éves koruk körül kezdik el és nagyon sokan 69 éves korig dolgoznak, merthogy a maximális nyugdíjukat szeretnék igénybe venni.

A névleges számlán hogy keletkezik pénz? Azt mondta, hogy abba nem tesznek be fizikailag pénzt.

Nem, mert az olyan, mint a magyar. Mi is befizetjük a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékunkat minden hónapban, és nálunk annak az 54 százaléka elmegy a nyugdíjbiztosítási alapba, de nem jelenik meg nálunk semmilyen saját számlán. A svédek ezt megjelenítették egy saját személyes számlán. Azt mondták, hogy befizettél, mondjuk, 3000 koronát ebben a hónapban, és a 3000 korona névlegesen ott van a számládon, azt minden évben mostantól a mindenkori bérindexnek megfelelően növelni fogjuk, így, mire nyugdíjba mész, ezen a névleges számládon ott lesz egy névleges összeg, de az mégis úgy fog beszámítódni, minthogyha egy folyószámláról vennéd le a pénzt, egy életjáradékot, mert akkorra majd a többiek, az aktív dolgozók, akik fizetik ezt a járulékot, az ő pénzeikből lesz a te nyugdíjad. A másik része pedig ténylegesen az általad befizetett és ott fialtatott pénzedből fog majd keletkezni.

A névleges olyan, mint a felosztó-kirovó rendszerben a miénk.

Így van. A svédeknél még az is egy nagy minta, hogy ott az összes jogosult minden évben kap egy részletes kimutatást, hogyan alakult ebben a két összetevőben az állami nyugdíjuk, hogy alakult a tényleges befektetett pénzeik hozama, a költségei, és az összesített addigi éves nyugdíjjogosultságot szépen kimutatják egy összegben. Utána már csak annyit kell tudnunk, hogy a mi évjáratunkra, amikor elmegyünk nyugdíjba, mennyi az a bizonyos életjáradékosztó és egyetlen osztással megvan, hogy mennyi nyugdíjra leszek jogosult. Nálunk ezt nyolc alapvető lépésből és közben ötven alalgoritmusból lehet csak megállapítani. Az osztrákok szintén egy csodálatos kimutatási rendszert vezettek be: az első oszlopban mindenki látja, hogy mennyi volt az adott évi bruttó keresete, azt meg kell szorozni tizennéggyel, mert „szegény” osztrákoknál 14 havi a fizetés. Az éves keresetnek az 1,78 százaléka a nyugdíjjogosultság, amit mindig jóváírnak, ezeket összegzik minden évben. A megfelelő indexekkel ott is valorizálják, és a végén az összesített nyugdíjjóváírást elosztják 14-gyel, annyi a nyugdíj. Rendkívül egyszerű. Majdnem minden ilyen modern, mostanában reformált nyugdíjrendszerben nagyon pontos kimutatások vannak, ahol akár percre készen követhetem, hogy milyen nyugdíjjogosultságom van. Mi még nem tartunk egyelőre itt, Magyarországon.

Ahol nincsenek állami nyugdíjrendszerek, ott hogy oldják meg? Vállalati nyugdíjalapok vannak és a dolgozóknak oda tesznek be pénzt?

Ma már az szinte elképzelhetetlen, hogy nincs állami nyugdíjrendszer, még Kínában is van, ott tíz évvel ezelőtt vezették be. Chile a híres példa, ahol csak magánnyugdíjpénztári rendszerek működnek, az is viszonylag jól elpöfög. Általában kiegészítő rendszerek mindenhol működnek, mert nagyon sok embernél meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy ha semmilyen jogosultságot sem tudott szerezni, a szociális ellátórendszerből kapjon időskori ellátást. A legtöbb államban van ilyen garantált nyugdíj, ami nálunk is az egyik jövőbeni nagy újítás lehet, a skandináv államokban már létezik ez a jogintézmény, az új-zélandi nyugdíj majdnem erre épül, meg az ausztrál is, ami az ott lakástól teszi függővé a nyugdíj értékét. Nem attól, hogy én ott mennyit dolgoztam, mennyi járulékot fizettem, hanem egész egyszerűen azért, mert én ott laktam. Jellemzően minimum három év vagy van, ahol minimum tíz év után jár ilyen állampolgári alapnyugdíj. Ez az alapnyugdíj biztosíthatja az elnyomorodás megakadályozását, ami minden nyugdíjrendszernek a minimális célja. Ebben az esetben ez a bizonyos alapnyugdíj vagy az a kiegészítő jellegű ellátás azoknak jár, akik nem tudtak egyébként értelmes méretű nyugdíjat előállítani maguknak az életük során. Ez egy jövőbeni kiugrás lehet, mert ezeket a nyugdíjakat nem járulékból, hanem adóból vagy specializált adóbevételekből finanszírozzák, nem függ attól, hogy a jövőben, ha nem lesz mindenkinek munkája, mert jönnek a robotok, akkor adott esetben ezt lehet fogyasztási adókból, a termelésre kivetett adóból is finanszírozni. Ebben az esetben a nyugdíjrendszer úgy alakulhatna ki, hogy van egy állampolgári alapnyugdíj és mellette van egy foglalkoztatói nyugdíjpillér, ami nyilván attól függ már, hogy dolgozok-e, mennyi járulékot fizetek, ez egy hasonló alapon megszervezett nyugdíjrendszer lehet, mint a munka-nyugdíjrendszerek, ahol attól függ a nyugdíj összege, hogy életem során a munkámmal mekkora értéket tudtam előállítani.

Van a felosztó-kirovó rendszereknek egy elméleti borulási pontja, amikor a befizetők annyira kevéssé válnak, hogy már nem tudják finanszírozni az ellátást kapókat?

Elvi pont nincs, hiszen, ha belegondolunk, akkor ez nem tud összedőlni, hiszen amíg bárki fizet járulékot, akármilyen keveset, addig maga a rendszer kipréseli magából a rendkívül picike nyugdíjat. Ebben a veszély nem az, hogy nem tud működni, hanem az, hogy nem tud elegendő nyugdíjat kiizzadni magából a rendszer. Magyarországon még nem tartunk ott, hogy veszedelmes lenne a nyugdíjak fedezetének a megteremtése, de nagyon drága már most is, pedig hangsúlyozom, mi az egyszázhuszad részét költjük a nyugdíjainkra a franciákhoz képest. Az idei éves nyugdíjkasszánk 5555 milliárd forint, de lehet, hogy ez magasabb lesz, hiszen ha novemberben lesz egy pótlólagos, visszamenőleges nyugdíjemelés, akkor akár 5700 milliárd is lehet a nyugdíjkassza. A jövőre betervezett nyugdíjkassza jóval több, 6019 milliárd forint, de ha már hozzávesszük az egyéb nyugdíjszerű ellátásokat is, akkor azzal együtt már 6500 milliárd forint a pénzigény. Ezeknek valahogy meg kell teremteni a fedezetét. Magyarországon két fő fedezete van, egyébként nagyon hasonló ez a világszerte alkalmazott bevételi politikához. Az első a magánszemély által fizetett társadalombiztosítási járulék, ami most Magyarországon 18,5 százalék. Ennek több mint a fele, 54 százaléka a nyugdíjkasszát illeti meg, a többiből meg egészségbiztosítási alapot, illetőleg a foglalkoztatási alapot fedezzük. A másik nagy bevételi forrás a szociális hozzájárulási adónak a szintén a nyugdíjkasszát megillető része. Ennek idén körülbelül 75 százaléka ment a nyugdíjkasszába, de jövőre már 89 százaléka megy, ugyanis csak ezzel lehet majd fedezni a jövő évi nyugdíjakat. És így sem lesz elég. Mit kell ilyenkor tenni? Nagyon sokszor elterjedtek azok a tévhírek, hogy a magyar állam nem áll jót, nem garantálja a nyugdíjrendszer működését. Dehogynem garantálja! Az alaptörvényben kicsit lazították a szabályokat, de a nyugdíjtörvényben, ami sarkalatos törvény, egyértelműen ott szerepel az a szabály, hogyha nem lenne elegendő a járulékbevétel meg a szochobevétel, akkor a magyar állam egyéb adóbevételeknek a terhére költségvetési előirányzatként biztosítja a hiányzó összeget. Ez nem játékos összeg, ezermilliárdos nagyságrendekről beszélünk, amit pótlólag be kell már most is nyomni a nyugdíjrendszerbe. Ennek alapvetően két olyan eleme van, ami folyamatosan igényli a plusz pénzt. Az egyik a 13. havi nyugdíj, ami nem tervezett plusz kiadásként, 2022-től teljes havi összegben bekerült a nyugdíjkasszába. Ez idén 418 milliárdos, jövőre már 440 milliárd forintos kiadás, és mellette van egy másik olyan tétel, aminek csak részben teremtődött meg a fedezete, ez a nők kedvezményes nyugdíja, amely változatlanul 40 évi jogosító után igényelhető. Ez jövőre már 467 milliárd forintba kerül. Ez összességében több mint 900 milliárd forintos plusz kiadást generál. Ennek meg kell valahonnan teremteni a fedezetét.

Máshonnan nem lehet elhúzni, az egészségügyi rendszer fenntartásából, innen-onnan?

Az egészségügyi rendszert inkább tölteni kéne, rengeteg pénzzel…

Tehát új adók? Ez a módja?

Az új adókkal meg nagyon vigyázni kell, mert Magyarországon az adó- és járulékterhelés nem annyira alacsony, hogy olyan könnyedén lehetne ezzel játszadozni. Nyilvánvalóan a nyugdíjrendszer kapcsán lehet egy sor olyan lépést megtenni, ami enyhítheti a jövőben is a fenntarthatósági kérdéseket, és nyilván az unió által elvárt magyarországi nyugdíjreform egyik fő kérdése is az, hogy hogyan lehet a magyar nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát biztosítani. Vannak rövid távú, gyorsan meghozható intézkedései, például az, hogy a 13. havi nyugdíj kifizetését feltételekhez lehet kötni, mint ahogy a világ minden országában, amelyik ismer ilyen pótlólagos nyugdíjat, aminek nincs járulékfedezete.

Gazdasági növekedés adott évi számai? Ilyesmi?

Jellemzően nem ezt alkalmazzák, hanem egy sapkát húznak rá, felső értéke van. A lengyeleknél például van 13., most már talán lesz 14. havi nyugdíj is, de mindig csak a minimál nyugdíjjal. Tehát a nagy nyugdíjjal rendelkezők is csak a minimál nyugdíjat kapják meg. Magyarországon is elképzelhető ilyen megoldás, hogy, mondjuk, az átlagnyugdíj mértékénél vagy az átlagnyugdíj kétszeresénél nem lehet magasabb a 13. havi nyugdíj.

Igazságossági szempontokat nem sértene.

Egyáltalán nem sértene, hiszen ez egy olyan plusz juttatás, amit senki nem szolgált meg. Itt nem lehet azzal érvelni, hogy az szerzett jogaimat csorbítanák, hiszen nem szereztem semmilyen jogot, ezt pluszban odaadta nekem az állam. A nők kedvezményes nyugdíjánál pedig minimálisan azt meg kéne lépni, hogy amikor bevezették, 2010-től lehet a nőknek kedvezményes nyugdíjat igénybe venni, akkor 62 év volt a nyugdíjkorhatár. Ehhez hangolták azt a bizonyos 40 évi jogosító időkövetelményt, és úgy szól a szabály, hogy a nyugdíjkorhatár betöltése előtt az a hölgy mehet el teljes nyugdíjba, aki a 40 évi jogosító időt megszerzi, amiből legfeljebb nyolc évet lehet gyerekneveléssel megszerezni. Ez egy nagyon szép szabály. Egy dolgot elfelejtettek a jogalkotók, hogy ennek megint csak olyan plusz igénye lesz a költségvetésben, amit csak úgy lehet karbantartani, ha valamilyen korlátot bevezetünk. Minimálisan azt be kéne vezetni, hogy a 62 éves nyugdíjkorhatár azóta 3 évvel fölemelkedett 65 évre, de nem lett a nők negyvenéből negyvenhárom. Ez egy gyorsan megléphető és ráadásul senki érdekeit nem sértő lépés lenne. Ma Magyarországon, miután 40 év a jogosító idővel igénybe vehető női kedvezményes nyugdíj és 65 év az általános nyugdíjkorhatár, de facto kettős nyugdíjkorhatárunk van, a férfiak meg bizonyos hölgyek, például az orvoshölgyek, akiknek hosszú ideig tart az orvosi egyetem és kifutnak eleve ebből a jogosító időből, nem tudják korábban megszerezni. Egy csomó ember nem veheti igénybe ezt a típusú nyugdíjat, viszont bizonyos hölgyek jóval korábban igénybe vehetik. A kettő finomhangolása, például a 40-ről 41, 42, 43 évre emelés lehetséges. A másik finomhangolás lehetne, ami pedig a magyar nyugdíjrendszer már egy érdemi reformlépését jelentené, hogy újra meg kéne vizsgálni a nyugdíjrendszerünk rugalmasságnövelési lehetőségét. A rugalmasság azt jelenti, hogy a nyugdíjkorhatár előtt is lehessen, mondjuk, három évvel igényelni, mint az összes európai nyugdíjrendszerben, a nyugdíjat, de annak feltétele van, mégpedig az, hogy évente jellemzően öt, öt és fél százalékkal kisebb összegű a nyugdíj, ahány évvel korábban akarom igénybe venni. Ha, mondjuk, 65 éves a nyugdíjkorhatár és egy férfi 62 éves korban akar elmenni, akkor neki tudomást kéne venni, hogy akkor ez 15 százalékkal kisebb nyugdíj élete végéig. Mert ezzel lehet egyensúlyba hozni, hogy ő korábban kiszáll a járulékfizetők köréből. Ez nincs így a nők kedvezményes nyugdíjánál. Ez egy igazi nagy kedvezmény a hölgyeknek, és ezt a hölgyek igénybe is veszik, hiszen a nők által igényelt nyugdíj kétharmada kedvezményes nyugdíj minden évben.

Az Európai Unióban teljesen eltérő öregségi nyugdíjkorhatárokat találunk. Mi az oka a nagy eltérésnek? Ugyanolyan emberek lakják, nem?

Látszólag igen. Sok oka van az eltérésnek. Az első mindjárt az, hogy minden állam saját joga a nyugdíjrendszerének a megállapítása, itt nincs közös irányelv az uniótól, hogy mennyinek kell lennie a nyugdíjkorhatárnak. A legfontosabb tényező természetesen az, hogy mennyi a várható élettartam. Elsősorban a 60 vagy 65 éves korban várható további élettartam, mert ez meghatározza, hogy milyen hosszú ideig kell majd a nyugdíjat fizetni. Ez az a finomhangolás, amikor arra törekszenek az államok, hogy a hosszabb várható élettartamnak egy nagyobbik hányada az aktív korunkra essen és csak kisebb hányada essen arra a részre, amikor már nyugdíjasok vagyunk. Emiatt a nyugdíjkorhatárok emelkedése állandó tényező. A várható élettartamok emelkedése egészen a pandémia előtti évig egy folyamatosan növekvő, töretlenül zajló folyamat volt, a 65 éves korban várható további élettartamok az unió átlagában 15-től 25 évig alakultak. A pandémia visszavetette egy kicsit, jelen pillanatban a 65 éves korban várható további élettartam férfiaknak az Európai Unió átlagában 17,3 év, de a magyar férfiaknak például csak 14,3 év. A hölgyeknél valamivel jobb a helyzet, de ott az uniós átlag is magasabb. Ott egy 65 éves kort elért hölgy 21 évre számíthat, 20,7 körül alakul most a 65 éves korban várható további élettartamuk, de a magyar hölgyeknek szintén három évvel rövidebb, 17,3 év jut. A várható további élettartamokhoz mindig hangolni kell a nyugdíjkorhatárt, ezért is vetődik föl nagyon sok európai uniós államban, hogy ezt a folyamatot automatizálni kell. Ha azt méri az adott állam statisztikai hivatala, hogy a várható további élettartam, mondjuk, egy évvel nő, akkor most már 13 uniós tagállamban ez azt jelenti, hogy automatikusan egy évvel nő, mondjuk, a 65 éves nyugdíjkorhatár. Van néhány állam, például a finnek, a hollandok vagy a svédek azt mondják, hogy egy évi további várható élettartam-emelkedés 65 éves korában, az nagyjából 8 hónapnyi plusz emelkedést fog okozni a nyugdíjkorhatárban. Ezt különféle módokon lehet szabályozni. Magyarországnak is ajánlja ezt az unió. Egyébként pont az ellenállóképességi és helyreállítási terv forrásaihoz való hozzájutás egyik feltétele az a nyugdíjreform, aminek a minimális tartalmaként azt javasolta az unió, hogy meg kell vizsgálni, Magyarországon is lehet-e kötni a 65 éves korban várható további élettartamhoz a nyugdíjkorhatárt.

Ezt nem tudják mérni, ezt statisztikai módszerrel jósolják…

Ezt a demográfusok pontosan meg tudják mondani. Ennek megvan a maga algoritmusa, nagyon pontosan lehet mérni, és ami a lényeg, ha ezt automatizáljuk, nem attól fog függeni a nyugdíjkorhatár, hogy az adott parlament az adott évben éppen hogyan dönt, hanem teljesen automatikussá válik. A finnek nagyon okosan azt mondták: ha csökkenne a 65 éves korban várható további élettartam, akkor csökkenhet is a nyugdíjkorhatár. Hiszen a lényeg az, hogy az egyensúlyi szabályozás meglegyen. A britek keményebben oldják meg. Ők a maguk brexites különálló módján azt mondták, hogy a húszéves korban várható további élettartamnak maximum az egyharmadát engedik nyugdíjban tölteni, kétharmadában dolgozni kell. Ezért alakulnak ki ennyire eltérő nyugdíjkorhatárok. A legmagasabbak most a skandináv államokban vannak. Említettem, hogy 69 év már a teljes nyugdíjhoz szükséges időtartam Svédországban, 69 Dániában, 67 év nagyon sok államban, Németországban 2030-tól lesz 67 év, Horvátországban már talán korábban is, ott nemcsak az az oka, hogy öregszik a horvát társadalom, hanem a fiatal horvátok óriási hányada kiáramlott dolgozni Nyugat-Európába és nincs, aki eltartsa otthon a nyugdíjasokat. Természetesen nagyon sokszor a nyugdíjkorhatár emelése a gazdasági helyzettől is függ, attól, hogy mennyit bír ki egy adott gazdaság. Minél magasabb a nyugdíjkorhatár, annál kisebb a terhelés és annál rövidebb ideig tart a terhelés a nyugdíjrendszerben. Számtalan olyan elem van, ami behatárolja, hogy egy állam milyen nyugdíjkorhatárt alkalmazzon, de a trend nagyon jól látható az Európai Unióban is. Mi benne vagyunk a fősodorban ebből a szempontból. A 65 év felé tendál mindegyik állam, ahol nem magasabb már most a nyugdíjkorhatár.

Mennyi időt töltenek a magyarok, férfiak és nők átlagosan nyugdíjban?

A pandémia kicsit rontott a helyzeten. A férfiak a pandémia előtt 14,5 évet töltöttek átlagosan nyugdíjban, most 13,2 évnél tartunk. Az szintén nem rövid idő, ha belegondolunk nyugdíjasként, a hölgyek esetében pedig attól függ, hogy a 65 éves nyugdíjkorhatárt nézzük-e, mert akkor éppen 222 havi nyugdíjra számíthat egy 65 éves életkorát betöltött hölgy, de mivel jellemzően korábban mennek el a nők kedvezményes nyugdíjával az érintett hölgyek, ott már 244 havi nyugdíjra számíthatnak a nyugdíj igénybevétele után. A férfiak jellemzően három-négy, akár öt évvel rövidebb ideig kapnak nyugdíjat, mint a hölgyek Magyarországon. De ez egyébként mindenhol így van Európában, csak éppen maga az alap magasabb. De a nők és a férfiak közötti eltérés mindenhol megvan.

A Központi Statisztikai Hivatal kimutatja a legkisebb meg a legnagyobb nyugdíjat meg a medián nyugdíjat is. A legkisebb meg a legnagyobb hogy képződik meg? Nincs szolgálati ideje a legkisebbnek itthon?

A legkisebb nyugdíj egy törvényben meghatározott küszöbérték, 16 éve változatlanul a szégyenteljes 28 500 forint, de ennek jelentősége a mai magyar nyugdíjrendszerben igazán nincs.

Kevesen vannak ilyen nyugdíjjal?

Talán már nagyon-nagyon kevesen. Most 30 ezer körül van a 40 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat kapók száma, de az óriási többségük olyan ember, akinek azért ilyen iszonyúan picike a magyar nyugdíja, mert külföldön is szerzett nyugdíjjogosultságot. Jellemzően akkor jön szóba ez a minimális nyugdíjösszeg, ha valaki, mondjuk, szerzett Ausztriában, meg Németországban, meg Magyarországon nyugdíjjogosultságot, és az ő nagyobb jogosultsága az osztrák meg a német nyugdíjra esik, tehát ő háromféle nyugdíjból fog megélni, a pici magyarból meg a magasabb német vagy osztrák nyugdíjából, merthogy ott dolgozott hosszabb ideig. A medián nyugdíj viszont nagyon fontos mérőszám mindenkinek. A medián a középértékét jelenti a nyugdíjaknak, tehát pontosan ugyanannyi nyugdíjas kap ennél a bizonyos medián nyugdíjnál kevesebbet, mint ahány nyugdíjas többet.

Ezt akkor nem nevezhetjük átlagnyugdíjnak.

Ez nem átlag, ez a középérték, 186 ezer forint per pillanat. Egymillió nyugdíjas ennél kisebb nyugdíjban részesül, közülük 220 ezren százezer forintnál is kisebb nyugdíjban, közöttük van az a 30-40 ezer ember, aki még 40 ezer forintnál is kisebb nyugdíjat kap. Míg egymillió nyugdíjas ‒ mert összesen kétmillióan vagyunk nyugdíjasok ‒ 186 ezer forintnál többet kap. Maga az átlagnyugdíj egy harmadik mérőszám. Az meg megint nem annyira jelentős, mert az átlagnyugdíj fölfelé torzít, jelen pillanatban 208 500 forint az átlagnyugdíj, a medián meg 186 ezer, látjuk, elég jelentős a különbség. Amikor nyugdíjemelésről beszélünk, attól függ, hogy mit szeretnénk hangsúlyozni. Ha azt, hogy a nyugdíjasoknak egy jelentős része jobban jár, akkor nyilván érdemesebb az átlagnyugdíjra vetíteni, mert az egy magasabb összeg, jobban néznek ki a számok. De ha a valóságot akarjuk tükröztetni, akkor inkább a medián nyugdíjjal kell számolnunk, mert a medián nyugdíj jelzi azt a középértéket, ahol mozog a nyugdíjaknak az az összege, amelytől a fele nyugdíjas kevesebbet, fele nyugdíjas meg többet kap.

A legmagasabb nyugdíjak milyen módon képződnek?

A milliós nyugdíjaknál mondjuk azt, hogy már iszonyúan magas. Úgy képződhet, hogy valakinek nagyon hosszú szolgálati ideje van, ha valaki legalább ötven évet dolgozik vagy többet, akkor az úgynevezett nyugdíjszorzója 100 százalék, tehát az addigi számított nettó életpálya átlagkeresetével megegyező összegű lesz a nyugdíja, ez az első tétel. A másik, hogy mindvégig magas keresetű volt. A harmadik eleme pedig az, hogy Magyarországon is van úgynevezett nyugdíjbónusz. Ez egy olyan nyugdíjnövelés, ami akkor jár, ha én betöltöm a nyugdíjkorhatáromat, de nem igénylem a nyugdíjamat, hanem dolgozok tovább. Ilyenkor harmincnaponta félszázalékos nyugdíjnövelésre szerzek jogosultságot, ez a nyugdíjbónusz. Ha egy évvel tovább dolgozok, mint a nyugdíjkorhatárom, akkor már hat százalékkal nő a nyugdíjam. Ha két évvel tovább, akkor 12 százalékkal, ha 3 évvel tovább, 18, és így tovább, ennek nincs fölső határa. Tehát a nagyon magas nyugdíj három feltétele: nagyon hosszú szolgálati időm legyen, nagyon magas keresetek után fizettem egész életemben járulékot és a nyugdíjbónuszom is magas, mert messze tovább dolgoztam, mint a nyugdíjkorhatárom betöltése.

Ha nézegetjük az Európai Unió medián nyugdíjait, akkor sokkal kisebbeket meg kiugróan sokkal magasabbakat is találunk. Ez a gazdasági teljesítménytől függ?

Az alapszabály az, hogy egy ország általános állapotánál nem lehet jobb a nyugdíjrendszere. Egy gazdag államban a nyugdíjak is magasabbak. Ezt befolyásolja persze az, hogy az adott állam nyugdíjfilozófiája milyen. Itt két példát hadd mondjak: az osztrák állam azt mondja, hogy az állami nyugdíjból jól meg kell élnie egy nyugdíjasnak, ha dolgozott legalább negyven évet. Ha 65 éves korában megy el nyugdíjba, akkor minimum az utolsó keresete 80 százalékát el kell hogy érje a nyugdíja, és ezt tartja is az osztrák nyugdíjrendszer.

Nem csökkenhet az életszínvonala?

A 80 százalékát éri el az utolsó keresetének, azzal csökkenni fog.

De nem kell bejárni dolgozni.

Nem kell, persze, hogy nem, mert akkor ő már nyugdíjas. Ez az úgynevezett 80, 65, 40 szabály, amit az osztrákok nagyon komolyan vesznek. 80 százaléka az utolsó keresetemnek, ha 65 éves koromban megyek el nyugdíjba és legalább 40 évet dolgoztam. Ez egy tiszta szabály. Azt hinné az ember, hogy a németek még gazdagabbak, mint az osztrákok. Ők teljesen más nyugdíjfilozófiát követnek. Ők azt mondják, hogy a te nyugdíjad, drága német állampolgár vagy Németországban jogosultságot szerzett ember, három dologtól függ. Tőlem, mint államtól, vagyis hát tőled, mert te fizetted a járulékokat, de az állami nyugdíj csak egy kisebb részt képvisel, a foglalkoztatói nyugdíjrendszerek, nyugdíjpillérek működése, az a fő elem. Ott nagyon erősek ezek a kollektív biztosítási rendszerek. A harmadik elemet pedig a magánmegtakarításaid jelentik, a nyugdíjcélú öngondoskodásod. A németek azt mondják, három felelős van a te nyugdíjadért, az állam, a munkáltatód meg te magad, és ebből a háromból nem az államé a legfontosabb felelősség, ezért a német állami nyugdíjrendszer, mondjuk az osztrák állami nyugdíjnak a felét biztosítja fő szabály szerint. Ott a foglalkoztatói nyugdíjpillérnek van kiemelt szerepe. Nagyon érdekes, hogy teljesen eltérő filozófiát követnek a britek.

Hogy oldották meg az egyesülés után a keletnémet meg a nyugatnémet nyugdíj összevezetését?

A német nyugdíjrendszerről annyit kell tudni, hogy pontrendszerre épül. Egy pontot ér annak az embernek az adott évi nyugdíjjogosultsága, aki pontosan annyit keres, mint a német átlagkereset. Az éves átlagkereset egyenlő egy nyugdíjpont. Ha kétszer annyit keres valaki, mint az átlagkereset, akkor abban az évben két nyugdíjpontot kap. Ha feleannyit keres, akkor 0,5 százalék a nyugdíjpontja. Ez a nyugdíjpontérték volt egy átmeneti időszakban, most már egyesültek, különböző értékeket rendeltek a nyugati és a keleti tartományokban a nyugdíjponthoz. A keleti kisebb volt, de fokozatosan minden évben növelték és tavaly már egységes volt az egy nyugdíjpont értéke.

Tehát ugyanazt a nyugdíjat fogja kapni, ha ugyanaz a szolgálati ideje, aki a jénai Carl Zeissben dolgozott üvegfúvóként, ahhoz képest, aki a nyugati területen dolgozott?

Ha ugyanaz a szolgálati ideje és minden évben megkapta a megfelelő átlagkeresetet, az átlagkereset szövetségi szinten van, ott nem külön-külön nézik az átlagkeresetet, hanem ha valaki Jénában keresett ugyanannyit, mint más Bonnban, akkor ugyanannyi nyugdíjpontra jogosult. Ha ő korábban kevesebbet keresett és jellemzően ez a helyzet a keleti tartományokban, akkor neki kevesebb lesz a nyugdíjpontja. De maga a nyugdíjpont értéke ma már azonos. Ebben is szép lassan összenő Németország, egységes nyugdíjakat fog majd kiadni minden német jogosultnak.

Az Európai Unióban gyakoriak a gazdasági felzárkóztató programok. A nyugdíj területén létezik vagy egyáltalán bárki tett javaslatot felzárkóztató programra?

Mivel szuverén joga minden államnak meghatározni a nyugdíjat, ilyen típusú felzárkóztató programról nekem nincs tudomásom. Van két olyan rendelet, ami szabályozza a nemzetközi nyugdíjmegállapítást, az egyik, ha több uniós országban szerzett valaki nyugdíjjogosultságot, ez az állami nyugdíjakra vonatkozik, Magyarország is alkalmazza ezt. A másik, hogy az unió a magánmegtakarításoknak a hordozhatóságát, a nyugdíjjogosultságoknak egyik országból a másikba való átvitelét egy sor rendelkezéssel próbálja enyhíteni. De nem nyúl hozzá az államok azon szuverén jogához, hogy ők határozzák meg a nyugdíjrendszerüket, maximum ajánlásokat fogalmaz meg, mint most, az RRF kapcsán, Magyarország részére is.

A nyugdíj végső összegét ki, milyen elvek, milyen metódusok mentén számolja ki? Hol csinálják ezt egyáltalán Magyarországon?

Magyarországon a kormányhivatalokban csinálják, a nyugdíjmegállapító hatóság. A nemzetközi ügyekben a VIII. kerületi hivatal, egyébként meg a kijelölt járási vagy városi hivatal. Pesten mindent a VIII. kerület intéz, ez a híres Fiumei úti központ, kiváló szakemberek dolgoznak benne, ezt ezúton is szeretném megerősíteni. Lényeg az, hogy a magyar nyugdíjmegállapítás a nyugdíjtörvénybe foglalt képlet szerint zajlik. Borzasztóan egyszerű az alapelv. Két dologtól függ a nyugdíj: milyen hosszú szolgálati időt szereztem, illetve életem során milyen összegű kereset után fizettem járulékot. Azt kell tudni, hogy az egész életünk során szerzett szolgálati időt napokban összegezi. Kijön, hogy, mondjuk, 14 460 napot szereztem. Ezt elosztják 365-tel, akkor abból kijön egy olyan törtszám, ami a teljes éveket meg a részéveket tartalmazza, mondjuk, 39,68 év. Ebből a teljes évet, a 39 évet figyelembe veszik, ez határozza meg a nyugdíjskála szerinti nyugdíjszorzót, ami egy százalékos mérték, mondjuk, 39 évhez tartozik 78,5 százalék. Azt már tudjuk, hogy a szolgálati idő alapján a megállapított életpálya-átlagkeresetem 78,5 százaléka lesz a nyugdíj. Vagy hogy a nők kedvezményes nyugdíját mondjam, a nők mindig azt mondják, hogy legalább 80 százalék lesz, ami igaz, mert nekik minimum 40 év jogosító idő kell. Mi az, aminek a százalékáról beszélünk? Na ez az, ami bonyolulttá teszi a magyar nyugdíjszámítást. Az 1988. január 1. és a nyugdíjmegállapítás általam kért kezdőnapja közötti időre, ez idén már 35 év, jövőre már 36, minden egyes évben elért bruttó kereseteimet nettósítani, járuléktalanítani kell. Aztán egy képzett adóval adótlanítani, az így nettósított keresetet az adott évre vonatkozó értékkövetési szorzóval, a híres valorizációs szorzóval felszorozni. Utána összeadni az összegzett jövedelmeket, s elosztani az összes olyan nap számával, amelyen a 1988. január 1-től máig terjedő időszakban keresetem volt. Ez az a híres osztószám, ez egy másik híres elem, így kijön az egy napra eső nettó számított életpálya átlagkeresetem, ezt kell megszorozni 365-tel, majd elosztani 12-vel. Így lesz meg a havi nettó életpálya átlagkereset, aminek az első lépésben meghatározott százalékos mértéke lesz a magyar nyugdíj.

Megvan ehhez minden adat? Én nem emlékszem, hogy hol van az első munkakönyvem 1988-ból.

Nagyon sok minden eleve a munkáltató bejelentései alapján, vagy ha vállalkozók voltunk, a könyvelőnk bejelentése alapján eleve ott van a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban. Azért van egy előzetes egyeztetési eljárás a magyar jogrendbe beiktatva, hogy mire elmegyek nyugdíjba, addigra tisztázzuk az időtartamokat és a kereseteket, amiket figyelembe lehet venni a nyugdíjszámításhoz. Jellemzően mindenképpen saját magunknak kell igazolni, fiúknak mondom, a sorkatonai szolgálat időtartamát, mert azt a katonakönyvvel vagy a HM igazolásával be kell mutatni, mert az nincs benne a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásba.

Az ember azt képzelné, ha valami benne van, akkor az a katonai szolgálat.

Igazolják is, semmi gond nincs ezzel, csak nem a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban, hanem a Honvédelmi Minisztériumnál van. A másik tétel, amiről semmilyen adat nincs a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban, az a felsőfokú tanulmányok időtartama, azt megint csak nekünk kell igazolni a leckekönyvvel meg a diplomával. Semmi gond nincs ezzel, csak utána kell járni. A legtöbb gond a rendszerváltozást követő néhány évvel van, amikor a szürke és a feketegazdaság örvényeiben nagyon sok dokumentum is eltűnt. Nagyon pontosan utána kell járni.

Az adóbevallásokat öt év után az ember kidobja, mert addig kell megőrizni. Nem kéne kidobni?

Nyugdíj szempontjából semmit ne dobjunk ki. Majd ha elmentünk nyugdíjba, utána kidobálhatjuk, addig ne, merthogy igazolni kell. Ha nem tudjuk igazolni valamilyen oknál fogva, pedig emlékszünk, hogy akkor dolgoztunk vagy jogosultságot szerezhettünk, akkor van tanúnyilatkozat, amikor legalább két egybehangzó tanúnyilatkozat, legalább a szolgálati időre vonatkozóan mondhatja azt, hogy én ott dolgoztam velük együtt. Vannak egyéb bizonyítási cselekmények. Lényeg az, hogy ennek utána kell járni. Azért van az előzetes egyeztetési eljárás. A nyugdíjtörvény szerint a korhatár betöltése előtt három évvel hivatalból is egyeztetnek minden jogosulttal, de én magam is minden évben kérhetek egy ilyent, ha úgy érzem, hogy valami nem tiszta.

Milyen elvek és megfontolások szerint érdemes egy magyar embernek megterveznie a saját nyugdíjportfólióját?

Az első és legfontosabb dolog, hogy ne csak az állami nyugdíjra számítsunk.

De az állam az életem végéig fog fizetni, abban legalább biztos lehetek, nem?

Abban biztos lehetek, de az, hogy ezt hogyan tudom maximalizálni, most már tudjuk, hogy vagy nagyon hosszú ideig dolgozom, akkor nő a szolgálati időm, s nő ezzel a nyugdíjszorzó, ez az egyik lehetőség. A másik, hogy magasabb keresetre jelentem be magam vagy magasabb keresetet próbálok kialkudni a munkáltatómtól, hogy jelentsen be erre. A harmadik megoldás, hogy tovább dolgozom a nyugdíjkorhatárom betöltése után és csak később igénylem a nyugdíjat. Az állami nyugdíjat ezeken a módokon lehet növelni. De mellette, mivel Magyarországon fájdalmasan hiányzik a foglalkoztatói nyugdíjpillér, ezért a magánmegtakarítás, a nyugdíj célú öngondoskodás szerepe Magyarországon jóval nagyobb jelentőségű, mint a többi európai uniós tagállamban.

Azt egy bizonyos összegig az állam is támogatja, adókedvezményt ad rá.

Adójóváírást ad rá, ezt úgy kell értelmezni, hogy én befizetem a személyi jövedelemadómat és abból visszaír jóváírásként az állam a nyugdíjszámlámra. Három ilyen dolgot támogat az állam, az egyéni nyugdíjbiztosítást, az önkéntes nyugdíjpénztár tagsági díját, amit én befizetek, illetőleg a nyugdíj-előtakarékossági számlát, amit a TBSZ-szel tudok kombinálni a bankokban. Ezt a három megoldási lehetőséget támogatja az állam, legfeljebb 280 ezer forintot évente adójóváírásként visszaírhat az ezzel kapcsolatos nyugdíjszámláimra. Sajnos, 2016 óta nem lett karbantartva ez az összeg. Ha azt szeretnénk, hogy jobban ösztönözzük a magyarokat az öngondoskodásra, pontosan azért, mert túlságosan fejnehéz a rendszer, mert nincs foglalkoztatói nyugdíjpillér és mindent az állami nyugdíjra terhelünk, az csak úgy képzelhető el, hogy az adójóváírás összegét karbantartjuk legalább az inflációval. Nem is beszélve arról, hogy milyen csodás lenne, ha, mondjuk, egy bérindexszel tudnánk karbantartani.

Forrás

SKYTING MAGAZIN

Géza
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, jövőre jelenik meg az első regényem, a Hittől a keserűségig" címmel. A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, hogy mely témák hiányoznak médiánkból, szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, a [email protected] e-mail címen.

Hirdetés

Kommentelési- és moderálási irányelvünk

Kommentelési- és moderálási irányelveink:

Az álláspontok, olvasói vélemények, kommentek, nem a Hirmagazin.eu Online Média álláspontját tükrözik.

Médiánk pro- és kontra elven működik, a megfogalmazott cikkek, azok tartalma szerint napvilágot láthatnak mindennemű vélemények.

Kérjük tartózkodj az olyan értékelések elhelyezésétől, melyek:

- sértő, vagy oda nem illő tartalmat;

- személyeskedő, és/vagy rágalmazó tartalmat jelenítenek meg!

A hozzászólókkal szemben támasztott alapvető követelmény - a tiltott tartalmú kommentektől való tartózkodáson kívül - a kulturált viselkedés, valamint mások emberi méltóságának és személyiségi jogainak maximális tiszteletben tartása.

Magyarul: Ha csúnyán beszélsz, rágalmazol, sértegetsz bárkit vagy médiákat, közösségi médiákat, a Google és/vagy a Facebook, Twitter letilt x időre, de olyat is hallottunk már, hogy kitilt örökre. Ezektől óvakodj, viszont ha van véleményed, és az más, mint a többi olvasói vélemény, nyugodtan mondd el, írd le, mi örülünk minden véleménynek. Ettől (is) sajtó a sajtó.

Nekünk fontos a Te véleményed, mert fontos vagy nekünk Te magad is!

Köszönjük, további jó olvasást, informálódást és kellemes időtöltést
kívánunk:

Hirmagazin.eu Online Média szerkesztősége

onixmedia
weblap4u banner
securiton-tűzvédelem

Kapcsolódó hírek

Óriási tűz Budapesten, rohantak a helyszínre a fővárosi hivatásos tűzoltók – 15 embert kellett menekíteni..

Tűz volt egy társasházi lakásban Budapest III. kerületében, a Hévízi úton. Az első emeleti lakás nappalijában öt négyzetméteren berendezési tárgyak...

Orosz drón üldözte a német külügyminisztert – videók

Annalena Baerbock német külügyminiszter az orosz–ukrán háború második évfordulóján Ukrajnába látogatott. Odesszában további német támogatást ígért ukrán kollégájának....

Vérfürdő Bécsben: öt nőt öltek meg (18+)

Pénteken összesen öt erőszakos halált halt nő holttestére bukkant a rendőrség Bécsben két helyszínen. Egy 51 éves nő és...

Váratlan fordulat: eldőlhet a háború

A Bloomberg arról ír, hogy szakadás történt Európában, mivel a nyugati országok továbbra is korlátlanul támogatnák Ukrajnát, miközben...