A járvány miatti gyengülő kereslet és az olcsó olaj lenyomták az élelmiszerek nemzetközi árát
Róma, 2020. április 2. – Olcsóbbak lettek az élelmiszerek a nemzetközi kereskedelemben a COVID-19 világjárvány okozta keresletcsökkenés és az olajár-zuhanás miatt, továbbá közrejátszott ebben az egészségügyi helyzet miatt hozott korlátozó intézkedések esetleges negatív gazdasági hatásától való félelem is.
Így 4,3%-kal csökkent februárhoz képest a FAO élelmiszerár-indexe, ami a nemzetközi kereskedelem legfontosabb élelmiszercikkeinek havi árváltozását követi.
„Az árcsökkenés mögött főleg keresleti, nem pedig kínálati faktorok vannak, amikhez hozzájönnek még a rosszabbodó gazdasági kilátások,” – mondta Abdolreza Abbassian, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) vezető közgazdásza.
A cukor ára óriásit (19,1%) zuhant az előző hónaphoz képest. Az okok között találjuk az otthoni étkezés gyakoribbá válását a számos országban bevezetett korlátozó intézkedések miatt és a bioetanol-gyártók lanyhuló érdeklődését az alacsony nyersolajár miatt.
A növényi olajok árindexe 12%-kal zsugorodott egy hónap alatt a pálmaolaj árának esésétől, ami összefüggésben van az olcsóbb nyersolaj-árral és a járvány esetleges hatásaival a növényi olajok globális piacára. A szója- és repceolaj szintén követték ezt a trended.
„Az olajárak közel megfeleződtek az elmúlt hónapban, negatív spirált indítva el a bioüzemanyagok piacán, ami erősen befolyásolja a cukor és a növényi olajok iránti keresletet,” – mondta a FAO elemzője, Peter Thoenes.
A tejtermékek árindexe 3%-ot csökkent a zsíros és sovány tejpor iránti alacsonyabb globális kereslet és a tejtermék-ellátási lánc zavarának következményeként. Utóbbi a COVID-19 járvány terjedését megállítani hivatott intézkedések számlájára írható.
Közel 2%-kal lettek olcsóbbak a gabonafélék, megközelítve a 2019 márciusi szintet. A búza ára csökkent a nemzetközi piacokon a hatalmas készletek és a kedvező kilátások okán, a megnövekedett észak-afrikai importkereslet és az Oroszország által bevezetett kisebb exportkorlátozások nem érvényesítették hatásukat. A kukorica ára szintén csökkent a készletbőség és a bioüzemanyag szektor mérsékelt kereslete miatt. Ezzel szemben a rizs nemzetközi piaci ára már az egymást követő harmadik hónapja nőtt, mivel a járványtól tartva sokan betáraztak a hosszú szemű indica rizsből és szó van Vietnám esetleges exportkorlátozásáról is (bár ezeket eddig cáfolták).
A FAO figyelemmel kíséri az árakat és a élelmiszer-szállítmányozási helyzetet, hogy idejekorán jelezni tudja a problémákat, amikből aztán élelmiszer-utánpótlási zavarok lehetnek a járvány idején.
A húsfélék ára 0,6%-ot csökkent a birka- és marhahús nemzetközi kereskedelmének logisztikai akadozása miatt. egyre nagyobb az igény a sertéshús iránt, bár a feldolgozóüzemek működését a dolgozókra vonatkozó korlátozások nehezítik.
Kényelmes gabonatartalékok
Változatlanul optimista a FAO a gabonatermelési kilátások kapcsán, ami a magas készletekkel együtt egyfajta védőpajzsot jelenthet az élelmiszerpiacoknak a koronavírus okozta nehéz helyzetben.
Az e havi Gabonakészletek és -igények gyorsjelentésben a FAO 2 721 millió tonnára emelte a tavalyi kibocsátásra vonatkozó becslését, ami 2,4%-os bővülést jelent 2018-hoz képest. Terményenkénti lebontásban ez 1 445 millió tonna szemesterményt, 763 millió tonna búzát és 512 millió tonna rizst jelent.
Bár helyi (főként logisztikai) nehézségek akadhatnak, kihívás elé állítva az élelmiszer-ellátási láncokat, hatásuk várhatóan sem időben, sem erősségben nem befolyásolják érdemben a globális élelmiszerpiacokat, állítja a FAO.
A búzára vonatkozó 2020-as becslés 763 millió tonna maradt. Mert bár terméskiesés valószínű az Európai Unióban, Ukrajnában és az Egyesült Államokban, ez kompenzálható lesz az orosz, indiai és pakisztáni termelési növekménnyel, aminek egyedül az utóbbi két országban dúló sáskajárás lehet akadálya.
Kukoricából remek szezont várnak Brazíliában és Argentínában is, és Dél-Afrika is gyorsan magára talált a tavalyi aszályos év után. Máshol azonban az alacsony nemzetközi ár csökkentheti a kukoricával bevetett területek méretét.
Valamelyest emelte a FAO a gabonafelhasználás globális mértékére vonatkozó becslését (2 722 millió tonnára), ami 1,2%-os éves növekedést jelentene. A gabonakereskedelem mintegy 2,3%-kal bővülhet, elérve a 420 millió tonnát.
Forrás és kapcsolat:
PLÁNTEK LEA
Kommunikációs munkatárs
ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO)
Budapest
