Esténként a csillagokat bámulja Zalán, Levente és Zsolti, hátha a nagy messzeségben egyszer csak megpillantják édesapjukat. Sipos Sándor január 20-án, felesége születésnapján hunyta le örökre a szemét. Leukémiában szenvedett.
A háromgyermekes, 31 éves életerős szolnoki apuka tavaly szeptemberben lett váratlanul rosszul. Egyik pillanatról a másikra olyan gyengeség tört rá, hogy egy poharat sem volt képes megfogni. Emellett magas láz gyötörte, ami miatt kénytelen volt németországi munkahelyéről hazautazni. Itthon azonnal bekerült a sürgősségire, majd gyógyszeres kezelést is kapott, de állapota továbbra sem javult. A család ekkor még nem is sejtette, mekkora a baj.
Sándor mindössze 31 éves volt, amikor elhunyt
– A kórház és az otthonunk között ingázott. Bár hirtelen javulást mutatott, az orvosok azért csináltak egy csontvelő biopsziát nála, hogy kizárják a nagyobb betegségeket. November elején kaptuk meg a diagnózist: leukémia – kezdte lapunknak az elhunyt férfi felesége, Sipos-Bádonyi Elvira.
A család nem esett kétségbe, a doktorok ugyanis a vizsgálatok alapján úgy ítélték meg, kezdődő leukémiáról van szó.
Akkor még nem láthatták, hogy az alattomos, gyógyíthatatlan betegség már hónapok óta pusztítja Sándor szervezetét.
– Mivel nagyon gyenge volt, a kemoterápia szóba sem jöhetett, legalábbis addig, míg nem erősödik meg. Közben már tárgyaltunk az őssejtterápiáról, ami kiutat mutatott nekünk ebből a helyzetből. Szó szerint pillanatok alatt változott meg az életünk, de Sanyi nem készült a halálra. Élni akart – folytatta elcsukló hangon Elvira.
Elvira egyedül maradt a három pici gyermekkel /Fotó: Pozsonyi Zita
A diagnózis felállításától kezdve Sándor szinte alig volt otthon. A szentestét sem tölthette feleségével és három fiával, a másfél éves Zalánnal, a hároméves Leventével és a négyéves Zsoltival.
– Csak fogyott és fogyott, állandó gyulladásban volt a szervezete. Aztán januárban, épp a születésem napján összeesett és meghalt. Esélye sem volt a kezelésekre, olyan gyorsan történt minden. A leukémia négy hónap után elragadta tőlünk – mondta könnyek között Sándor felesége, aki egyedül neveli tovább három gyermeküket.
– Novemberben veszítettem el édesapámat, utána tudtuk meg, hogy Sanyi beteg. Akkor arról beszéltem a gyerekeknek, hogy a Tata elköltözött a csillagokba. Az édesapjuknál is ugyanezt mondtam nekik. A legkisebbik chaten keresi, mert ott beszélt az apukájával, amikor távol volt tőlünk a munkája miatt. A középső fiam néha elmondja, ha apa meggyógyul ott fent, a csillagok között, akkor visszajön majd hozzánk. Ilyenkor megszakad a szívem.
Így segíthet
A családfő halálával a háromgyermekes szolnoki család nehéz helyzetbe került. Amennyiben segítenél nekik, kattints az alábbi linkre:
Itt olvashatod el, hogyan segíthetsz!
blikk
