A lelki fejlődés nem más, mint a testiség természetes lecsillapítása, avagy eltüntetni a fizikai anyag és spirituális energia közti határt. Jobban mondva arra kell rájönnöd elsősorban, hogy nincsen megosztás ilyen téren.
Fizikai világod (a tested is) a spirituális energiád terméke (lélek), ennek fizikai síkon való megnyilvánulása. Minden ami vagy, fölülmúlja fizikai éned paramétereit.
Ahogy kezdesz egyre kevésbé támaszkodni az öt érzékedre, ez annál nyilvánvalóbbá válik majd. Ha „fizikai szemmel” tekintesz a világra, minden szolid és mozdulatlan. Mikor pedig „lelki szemmel” tekintesz a világra és magadra, érezni fogod, hogy több létezik számodra annál, amit a tükörben látsz nap mint nap. Az élet új élmény lesz számodra.
A lelki szemmel való látás képességét fejleszteni lehet egy egyszerű gyakorlattal. Egy olyan helyen kezdd, ahol relaxálni tudsz, egy parkban, a kertben. Lazulj el, lélegezz párat, és miközben körülnézel, mondd ezt magadnak: most az isteni teremtés az én szemeimet használja, hogy láthassa azt, amit teremtett.
Ez a gyakorlat segíteni fog neked megváltoztatni addigi nézeteid és az isteni természetedre hangolódni. Egy másik gyakorlat pedig az, amikor „elágaztatod” a valóságot a képzeleted segítségével. Például, amikor ránézel egy fára, képzeld azt, hogy az a fa meghajlik, tekereg és elnyúlik, vagy képzeld azt, hogy eltűnik majd újra megjelenik. Ha egy asztal mellett ülsz, mondd azt a tudatodnak, hogy a kezed át tud menni azon az asztalon.
Ha így „játszol” a fizikai realitással, akkor megerősítheted az érzést, ami képessé tesz téged megváltoztatni a valóságot. Így erősebben tudsz majd hinni abban, hogy képes vagy változtatni az életeden és képes vagy újra kapcsolódni a spirituális éneddel.
Ha tehát nem vagy megelégedve az autóddal, akkor képzeld el, hogy új autód van. Vagy, ha nem vagy megelégedve az állásoddal, akkor változtasd meg a fizikai valóságot egy új, vagy jobb állás irányába. Vagy képzeld el, hogy a tested egyre egészségesebb lesz. Lásd magadban a hatalmat és tudd, hogy változtathatsz dolgokon.
Meg kell tanulni játszani a képzelet erejével és engedni a spirituális energiának, hogy aktiválja azt a képességet, ami lehetővé teszi a fizikai anyag átalakítását. Hogy használni tudd erődet, először tudatosítanod kell, hogy ennek a birtokában vagy. Nem tudsz és nem is fogsz tudni használni olyasmit, amiről nem tudod, hogy rendelkezel vele. Ezek a mentális gyakorlatok nem csak a belső erőidhez juttatnak közelebb, hanem egyben segítenek az öntudatodba építeni és stabilizálni a változtatások iránti szándékaidat is.
Ha fizikai léted megenyhül, akkor a fájdalmak és a szenvedés is olyan mértékben fognak enyhülni. Amilyen erős ez a valód, olyan erős a szenvedésed is. Például sok ember harcol a múltjával, miközben saját múltjuk sem igazi, csupán a memóriájuk formájában kifejezett energia. Nem tudsz csak úgy megragadni egy múltbeli eseményt és letenni az asztalra. A múlt nem megfogható. A jelenben a szilárd formákon kívül pedig nincs semmi. De ha fizikai elménkkel tekintenénk a múltra, tudattalanul is tovább hoznánk azt a valóságba. Ellenben, ha spirituális elménkkel tekintünk a múltra, akkor képesek leszünk azt úgy kezelni, mint egy egyszerű élményt, semmi mást. A múlt elveszti szoliditását, állandóságát, realitását és szerkezetét. Elkezd feloldódni az időben, és lehetőséged lesz azt örökre elengedni. Ez nem más, mint a saját tudat tudatosítása.
Miután a fizikai világ megenyhül, elkezded érezni a teremtés energiáját, ami benned van. Igazi természeted a szellem és nem vagy más, mint annak a kiterjesztése és kifejeződése, ami az egész Univerzumot létrehozza. Az a fizikai világ amit látsz és megélsz, az az isteni energia megnyilvánulási formája. Még ha a fizikai világ úgy is látható és tapasztalható mint valami realitás (bizonyos szinten azonban a „tapasztalás” az valós), az mégsem a színfalak mögötti valóság. Olyan, mintha a rádiót hallgatva azt gondolnánk, ott van valaki a készülékben és énekel – közben pedig az énekes kilométerekre van tőlünk. A rádió hangja csak az igazi hang leképződése (visszhangja). Ugyanígy, a te valóságod is csupán egy visszhang, a gondolataid tükröződése.
Figyelmünk nagy része legtöbbször fizikai kilétünk felé és a materiális világ felé irányul, és kevésbé (vagy egyáltalán nem) figyelünk a lelkünkre. Mégis, mikor figyelmünk az isteni természetünk felé irányul, akkor az élet örökkévalóvá válik. A lélek teljesen másképp tapasztal, mint a fizikai test. Te úgy érzed, összetört a szíved, a lelked pedig szeretetet érez. Te félelmet érzel, a lelked pedig erőt. Te aggódsz, a lelked pedig kegyességet. Te elveszettnek érzed magad, miközben a lelkednek már térképe van.
Emlékezz tehát a következőkre: Meg tudom változtatni életem. Egy vagyok a teremtés isteni erejével. Mindig kapcsolatban vagyok a bölcsességgel, az erővel, a szeretettel és ennek az isteni energiának az erejével. És módomban áll használni ezt az erőt a valóságom megteremtéséhez és a vágyaim beteljesítéséhez.
