Hétvégén rendezték meg a 2015-ös fagyikiállítást és fesztivált, ahol nemcsak nézegettük a fagylaltcsodákat, hanem kóstoltunk is. Magyarország kedvenc fagylaltjától a totál bizarr színű és ízű fagyikig szinte mindent.
Az alapanyag-előállítók döntően olaszok voltak, akik a termékeik bemutatását, értékesítését is olasz cukrászok (és magyar hoszteszek) segítségével oldották meg. A legnagyobb cégek nemcsak a termékeikből készült fagyikat és önteteket kóstoltatták, de üvegen keresztül még a gyártás menetét is végigkísérhettük.
Az üveg mögött állva két dologra jöttem rá. Első: a magyarok tényleg nem beszélnek nyelveket; egy mellettem bámészkodó hölgy például sehogy se tudta kideríteni a talján cukrásztól, hogy a gépből kijövő fagyi milyen hideg, pedig ő még a bátrabbak közé tartozott, mert legalább mutogatással megpróbálta. A többiek az első olasz szó után továbbálltak.
Második: a fagyi készítése nem egy atomfizika: ha porból és pasztából készül, márpedig ne legyen illúziónk, a fagyizók többségében ilyen fagyit árulnak, akkor azokat már egy olvasni és számolni tudó gyerek is össze tudja önteni a hozzávalókkal (tej és cukor). Az arányok a doboz oldalán feltüntetve, úgyhogy egy mérleggel és egy profi géppel akár holnap fagyizót nyithatnék.
A nyár legjobb biznisze
Ez a gondolat amúgy azóta is motoszkál a fejemben… és úgy tűnt, nemcsak az enyémben, mert több látogatóval is beszéltem, akik most akarnak belevágni a nyár legjobb bizniszébe. Egy kisújszállási könyvkiadó tulajdonosa már felkészülten jött: őt kimondottan a variegato- (ezek a csíkok, rétegek a fagyiban, többnyire gyümölcsös ízben) kínálat érdekelte. Állította, hogy variegato nélkül a fagyi már nem menő.
Egy másik társaság a Balaton körül tervezi a fagylaltárusítást, nem üzletet nyitnának, hanem biciklivel kínálnák a termékeiket. Ők azonban nem akarnak vacakolni a fagyi kikeverésével, nincs is rá kapacitásuk, ezért a készre gyártott tégelyek érdekelték. Abból is bőven volt kínálat.
A kiállításon megakadt a szemem ezen a meseszép fagylaltoskocsin is. Ha már Vespa robogóm nem lehetett tinikoromban (pénzem se volt rá, meg tiltottak is a szüleim a motorozástól), akkor ezzel kárpótolnám a veszteséget. Igen, ha lenne rá 35 000 euróm, ugyanis a kiállított full extrás darab ára ennyi.
Egyből lejjebb adtam az igényeimet, és megkérdeztem, mi a helyzet ezzel a takaros kis napernyős, hűtőládás biciklivel: ez „csak” 890 000 forint lenne.
Úgy néz ki, idén már nem nyitok fagyizót…
Pénteken reggel zajlott a „Magyarország kedvenc fagyija” verseny, amely három kategóriában (tejes, gyümölcsös és csökkentett szénhidráttartalmú) mérkőztette meg a fagylaltokat. A zsűri: cukrászok, séfek, egy sommelier és három, a Facebookról kisorsolt fiatal lány nézegette, kóstolgatta a versenyre felsorakoztatott remekműveket.
Selmeczi László, a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének ügyvezetője volt a segítségemre, mert bizony néhány versenyműről se a színe, se a neve alapján nem tudtam volna megmondani, hogy milyen ízt takar. Vele beszélgettem az idei trendekről is.
Szerinte a versenyekre mindenki próbál valami különlegességgel előállni, de ezek nem feltétlenül jelennek meg az üzletek kínálatában. Példaként az érdi Pataki cukrászda libamájfagyiját említette, ami egy korábbi versenyre készült, de a napi kínálatban nem szerepelt.
„Fantasztikus ízeket lehet kreálni, de nap végén úgyis az számít, hogy a vevők ízlése milyen, melyiket veszik meg.”
„A fogyasztók egyre inkább egészségtudatosak, ami egyrészt a »wellness«, a »mentes« és a paleofagyik egyre nagyobb népszerűségében jelentkezik, másrészt ismét előtérbe kerül a természetes alapanyagok használata. Nagy sláger még a zöld fűszerek használata: például a bazsalikomos (eper), kapros (fehér csoki), petrezselymes (kivi) vagy a gyömbéres ízek” – mutat rá Selmeczi László.
A Riminiben lezajlott fagylaltkiállítás idei újdonsága a kenyérfagyi, ami idén nyáron itthon is felbukkan. A versenyen egy baconös, snidlinges íz indult, de az egyik standnál nyolcféle (lekváros, nutellás, kék sajtos, magos stb.) ízben lehetett kenyérfagyit kóstolni.
A győztes fagyi tejes kategóriában a kajszibarackos mákos rétes lett, amit a FRER Cukrászda készített, a gyümölcs kategóriában a Damniczki Cukrászda mesterműve, a fekete teás málna nyert, míg diabetikus kategóriában Kádár cukrászda karamellás – ír krém fügecukorral fagyija vitte az aranyérmet.
A versenyre külön hűtőpultban kiállított fagyikat csak a zsűri kóstolhatta meg, de ezek többségével a cukrászdák standjainál is találkoztam. Eleinte pohárkával kértem, majd átálltam a pici tölcsérre, végül már azért könyörögtem, hogy csak egy kanálkával adjanak, na nem azért mert nem ízlett, hanem mert már a torkom nem bírta.
Balatonmáriafürdő híres cukrászdájának, a Florida fagyizónak a standját is meglátogattam, mert előző évben ők nyerték el a Balaton fagyija címet egy pezsgős marcipános ízzel. Tőlük ezt kóstoltam, valamint egy mákos gubást és egy gyömbéres citromost is. Bevallom, kóstolás során rájöttem, hogy nem mindegy, milyen sorrendben eszem a gömböket, mert ha egy domináns ízzel kezdem, az elnyomja a többit. Itt a gyömbéres citromos nagyon ízlett, de utána már nagyítóval kellett keresnem a nyertes fagyijuk ízeit.
Az érdi Pataki cukrászdában direkt fűszeres fagyikat kértem: kapros fehér csokit, petrezselymes kivit és csilis kukoricát. A kivis jött be leginkább, de a kukoricás is izgalmas volt. Annak külön örültem, hogy a csili csak másodpercekkel később jelentkezett a számban, és annyira enyhén, hogy nem éreztem tolakodónak. Viszont egy rekkenő nyári napon tuti nem ezeket az ízeket választanám.
A FRER cukrászda standjához kétszer is visszatértem, nem véletlenül. Az első pohárkámban a tavalyi év fagyija, a mézes-diós hecsedli is ott lapult egy sós karamell mellett. A hecsedliben igazi, győrasszonyfai csipkebogyóvelő és termelői méz van, karamellizált dióval megszórva. Isteni!
Második körben a mostani versenyen győztes kajszibarackos mákos rétest kóstoltam, és egy rózsavízzel készült fagyit is. Finom volt mindkettő, de nekem az utóbbi jobban ízlett: megettem a fagyit, és ott maradt a rózsavíz íze a nyelvemen.
A Damniczki cukrászda gyorsan a kedvencemmé vált: ha a Balatonra utazunk, biztos lekanyarodok Székesfehérvárra egy pár gombóc igazi gyümölcsből készült fagyiért. A tulajdonos, Damniczki Balázs nemcsak a fagyijairól és az elkészítéséről mesélt, de míg a fagyijait kóstolgattam (és hallgatóztam), egy fiatal zalaegerszegi cukrásznak adott szakmai tanácsokat például arról, milyen gépet vegyen, hogy ne szúnyoghálón keresztül kelljen kiszűrnie az eper és a málna magjait.
Nála a fél fagyipultot végigkóstoltam, még a tökmagos és a kápia paprikás málnafagyija is bejött. A kedvencem innen a narancsos-eper szorbet volt, amivel másodikként végzett a diabetikus fagyik versenyén, de a sorban állók a málnafagyi vörösboreszenciával ízért jöttek, amivel 2013-ban ő nyerte az év fagyija versenyt.
A cukrászmester elárulta, hogy régen nála is volt pasztás fagyi, de mára már kidobta az összest. Igazi gyümölcsökkel dolgozik, ami nagyobb költség és jóval több idő, energia, ráadásul ott már számolgatni kell minden egyes gyümölcsnél a sav- és cukortartalmat. Annyira komolyan veszi a természetes alapanyagok használatát, hogy tartósítószert és adalékanyagokat sem használ, helyettük szentjánoskenyérliszt és pektin kerül a fagyiba, és egy gyümölcsfeldolgozó üzemmel is bővítették a cukrászatot.
Az egészségesfagylalt-vonalon is sokat kóstoltam: ezek közül a Hideg Nyalat paleo- és vegán kézműves jégkrémek ízlettek, leginkább a sós karamellás. A családi vállalkozás élén Kiss Enikő kilencszeres magyar bajnok és sokszoros válogatott hétpróbázó (Beleznay Endre humorista húga) áll. Fagylaltjaik cukor-, glutén-, szója-, tej- és tejfehérjementesek, valamint alacsony a glikémiás indexük.
Egy másik, a PaleOK termékeit árusító standnál megkóstoltam a csokis fagyit, de vacak volt. Viszont a málnás igazi hűsítőként olvadt a számban. A mellettem álló kisgyerek szülei is csak hümmögtek a legtöbb paleós íz kóstolása után.
A gasztrotúra során pár bizarr kinézetű és ízű fagyit is bevállaltam. Ez a fekete fagyi vaníliaízű volt, színét az aktív szénnek köszönheti. Gyerekcsábítóként gumicukorral „szórták” meg a tetejét.
Ennél a mambásnál is azt mondták, hogy vaníliaízű és robbanó cukor van benne, de se a vaníliát, se a robbanó cukrot nem találtam. Az eladó elmagyarázta, hogy azért ilyen fekete, mert a vanília maga is fekete. (Hoppá!) Nos, a laktózmentes felirat mellett tisztán olvasható, hogy mesterséges színezéket tartalmaz… Kóstolás után állítom, hogy a mamba helyett a „boa” név jobban passzolt volna…
Nálunk kék fagyit TILOS kérni a gyerekeknek, egyrészt a színezék, másrészt a borzasztó tutti-frutti fogkrémíz miatt. A fagyifeszten az anyukák rémálmára is találtak megoldást: természetes színezékkel megfestett vaníliaízű fagyi. A színt a spirulina kék algából nyerik.
A kenderfagyi vajon mi? Ezt kérdeztem a hippi ruhás eladólánytól, aki elmondta, hogy ettől senki nem fog beállni, mert a kender magja van benne. Még gyerekek is ehetik. Kóstoltam egyszer, kétszer, háromszor, de a magocskákon kívül semmit nem éreztem.
Ekkor gondoltam arra, hogy biztos úgy jártam, mint a parfümökkel szokás: egy idő után nem éreztem az ízeket. Ezért egy magát gourmand-nak valló úr segítségét kértem, hogy értékelje az idei év slágerét, a kenyérfagyikat. „Mintha egy mogyoróvajas alap lenne, amiben kenyérdarabkák vannak. Az egyiket magokkal, a másikat meg baconnal szórták meg. Inkább édesszájú vagyok, úgyhogy a cukrászdában ezt nem választanám.”
A fagyifeszt tapasztalata: idén nyáron nyalhatunk füvet vagy kenyeret, vagy akár aktív szenet is, de én inkább maradok a gyümölcsből készült fagyiknál.
Forrás: nlcafe; Kép: nlcafe;
