Nemrég derült ki, hogy Stonehenge oltárköve valójában több száz kilométerrel távolabbról származik, mint azt eddig hitték. Most egy újabb tanulmány azonban tovább bonyolítja a képet.
Kevés olyan hely létezik, amelyet leginkább az azt körüllengő rejtélyek tesznek híressé – de Stonehenge épp ilyen. A legtöbb kérdés pedig az építőanyagként használt kövek eredetét övezi: ezek ugyanis nem a közelből, hanem a Wiltshire-síkságról származnak. De akkor hogyan kerültek oda? Így aztán bár sok az elmélet Stonehange körül, de mindegyik egy alapvető kérdésen nyugszik: honnan származnak valójában a kövek?
Sokáig úgy hitték, hogy a válasz Wales – legalábbis a kék kövek esetében, amelyekkel az építkezést elkezdték. A Preseli-hegységből Wiltshire-be vezető út körülbelül 200 kilométer, ami egyedülállóvá teszi Stonehenge-et az akkori történelemben – hiszen ilyen messziről szállították hozzá az építőanyagokat.
Azonban egy friss kutatás fényében még ez a 200 km is eltröpül – számol be róla az IFLScience. Tavaly derült ki ugyanis, hogy az oltárkő – egy hatalmas homokkőtömb, amely Stonehenge szívében található és a földbe temetve a síkságon fekszik – egyáltalán nem Walesből, hanem jóval messzebbről: Skóciából származik.
Ez az eredmény még a kutatókat is meglepte. Ezt az utat Skócia északkeleti részéből, ahol tehát nemrég felfedezték az oltárkő eredeti helyét, gyakorlatilag lehetetlen lett volna megtenni a neolitikum idején – különösen úgy, hogy egy 6 tonnás követ kellett szállítani.
“Amikor megtudtuk, hogy a kő Skóciából származik, azonnal arra gondoltunk: Ezt biztos nem emberek hozták ide. Ahhoz túl messze van”
– nyilatkozta Anthony Clarke, a tanulmány vezető szerzője és a Curtin Egyetem Föld- és Bolygótudományi Karának doktorandusza az IFLScience-nek, és még ezt is hozzátette:
“Ez teljesen példátlan volt.”
A rejtély akkor azonban látszólag megoldódott: egyes szakértők ugyanis úgy vélték, hogy az oltárkő valójában Nagy-Britannia északi csücskéből, valószínűleg Orkney szigetéről származik, ahol bőséges a homokkő és a Stonehenge-hez hasonló, a megalitikus emlékművekhez használt kövek mozgatásához szükséges tudás is rendelkezésre állt.
A történészek szerint az oltárkő így valószínűleg “diplomáciai ajándék” volt, és épp azért kerülhetett felhasználásra, mert az egzotikus eredet növelte Stonehenge jelentőségét és szentségét.
Sajnos azonban ez a magyarázat bármilyen elegáns is, nem hibátlan. A probléma vele egyszerűen az, hogy mint utóbb kiderült: az oltárkő igazából nem Orkney-ről származik.
Egy új tanulmány – amely független az előző havi kutatástól, de annak néhány kutatója is részt vett benne – arra jutott, hogy az oltárkő jelentősen eltér az Orkney-n található kőkörök, például a Stenness kövei és a Brodgar gyűrű köveitől. A kutatók röntgendiffrakcióval, mikroszkóppal és különböző spektroszkópiai technikákkal vizsgálták meg az oltárkövet és a tizenkét, hozzá hasonló méretű és alakú követ Orkney két kőköréből. Az eredmények alapján pedig ezek között “nincs egyezés”. Mint a tanulmány írja:
“Az ásványtani és geokémiai vizsgálatok alapján a Stonehenge-i oltárkő nem Orkney-ból származik.”
Ez meglepő eredmény volt, hiszen mint azt Dr. Rob Ixer, a tanulmány társszerzője, a University College London tudományos munkatársa nyilatkozta:
“Mindenki azt hitte, hogy Orkney lesz a megoldás. Az élet sokkal egyszerűbb lett volna, ha hasonlít a Brodgar köveihez.”
Bár elsőre rossz hírnek tűnhet, hogy ezt az eredetet kizárták, és a kép így ismét alaposan megkavarodott, a kutatók továbbra sem adják fel.
“A csapatommal továbbra is azon fogunk dolgozni, hogy meghatározzuk, az oltárkő Skócia északkeleti részéről pontosan honnan származik” – nyilatkozta Richard Bevins, a tanulmány vezető szerzője, az Aberystwyth Egyetem földtudományi tiszteletbeli professzora, és még a következőket tette hozzá:
“A kő eredetének rejtélye egyre világosabbá válik, ahogy kizárunk bizonyos területeket Skócia északkeleti részén.Ez a kutatás gyökeresen megváltoztatja az oltárkő eredetéről alkotott gondolkodásunkat. Izgalmas látni, hogy a kémiai elemzések és a datálási kutatások lassan feltárják ezt a nagy rejtélyt.”
(Az oltárkő, itt két nagyobb Sarsenkő alatt látható, kép forrása: Nick Pearce professzor, Aberystwyth Egyetem)
