18.1 C
Budapest
2024. március. 29. péntek
HomeSzabadidőBulvárEzrek pörögnek ezen most a neten: Beszóltak a busók Schobert Norbinak -...

Ezrek pörögnek ezen most a neten: Beszóltak a busók Schobert Norbinak – ezt nem teszi zsebre

A közelmúlt egyik legkomolyabb beszólását kapta meg Schobert Norbi, a diétakirály. A pofon olyan helyről jött, ahonnan a legkevésbé várná az ember. A busójáráson tették ki az egész internetet meghódító transzparenst.

Mint ismert, a busójárás február 20. és 25. között zajló télűző, tavaszköszöntő népszokás. Tegnap került fel a netre a fénykép, melyen a busójárás egyik helyszíne látható transzparens, melynek feliratát olvasva nincs kétség, hogy az a kövérséget üldöző Schobert Norbinak szóló üzenet.

A felirat ez:

„Sokac kislány legszebb kislány, szebb mint Réka valaha, hidd el Norbi, az sem baj, ha megnő majd a valaga!!!”

https://www.facebook.com/humorlegjava/photos/a.230628513764755/1445655198928741/?type=3

(Az idézetben szereplő sokacok, vagy sokácok egy horvát nemzetiségi népcsoport, melynek tagjai főképp dél-Magyarországon, Mohács környékén élnek)

Amúgy a busójárás igen menő dolog:

Érdemes elugrani Mohácsra még most is:

A busójárásnak természetesen Norbitól teljesen függetlenül ma, vasárnap is remek programjai vannak, melyek reggel kilenckor kezdődtek és éjszakáig tartanak. Ma lesz például Mohácson a maszkosok dunai átkelése, a főtéri felvonulás, a koporsó vízre bocsátása, valamint az esti máglyagyújtás, melyekre várhatóan több tízezer érdeklődő lesz kíváncsi a Duna-parti városban.

Sokác népviseletbe öltözött lány készülődik egy családi ház udvarán a mohácsi busójárás első napján, 2020. február 20-án / Fotó: MTI/Sóki Tamás

Sokác népviseletbe öltözött lány készülődik egy családi ház udvarán a mohácsi busójárás első napján, 2020. február 20-án / Fotó: MTI/Sóki Tamás

A térség legnagyobb eseményén 64 busócsoport 1750 busója és egyéb maskarása gondoskodik a résztvevők szórakoztatásáról, jelentős részük vasárnap már a reggeli óráktól rója majd a mohácsi utcákat. A borzas, busóbundákat öltő hagyományőrzők faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, köztük favillákkal, kereplőkkel és kolompokkal „felfegyverkezve” búcsúztatják a zord évszakot.

Farsangvasárnap délelőttjén egyebek mellett a busóálarcok faragásával ismerkedhetnek meg és több busócsoport bemutatkozásán vehetnek részt az érdeklődők, miközben a szerb templomnál és a busóudvarban lévő színpadokon zenekarok, táncosok váltják egymást.

A busójárás egyik legfontosabb eseménye vasárnap dél után nem sokkal lesz: a mohácsi révnél tánccsoportok, dudások és busók bemutatói közepette kelnek át a busók a Dunán. Ezt követően a belvárosban nemzetiségi néptáncbemutatók, koncertek veszik kezdetüket miközben a Koló tér környékén busók és farsangi csoportok kezdenek gyülekezni és indulnak vonulásba város központi tere felé.

A délután második felében a busóudvar színpadán néptánccsoportok és tamburások bemutatói zajlanak majd, Menyhárt Éva sokac népdalokat énekel a Széchenyi téren, míg röviddel négy óra előtt szabad farsangolás veszi kezdetét a maskarások és az érdeklődők között.

Az új busók Széchenyi téri avatását követően, várhatóan fél ötkor – a téltől való búcsúzás egyik szimbolikus lépéseként – a kompkikötőnél bocsátják a Duna vízére a farsangi koporsót. Egy órával később pedig busók és látogatók gyűrűjében meggyújtják a népszokás egyik látványosságát, az óriási máglyát a belvárosban.

Készülnek a busójárás résztvevői / Fotó: MTI/Sóki Tamás

Készülnek a busójárás résztvevői / Fotó: MTI/Sóki Tamás

A szervezők korábbi tájékoztatása szerint a programokon napi átlagban 50-60 ezer ember is megfordulhat átlagosan, a legtöbb látogató kedvező időjárás esetén pedig várhatóan éppen vasárnap érkezik a városba.

Az UNESCO által az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára 2009-ben felvett hagyományőrző farsangi eseményt a helyiek által sokacnak, a köznyelvben sokácnak nevezett népcsoport honosította meg, azt egy 1783-as feljegyzés említi először. A balkáni térségből a török hódoltság idején Mohács környékén megtelepedő etnikum körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. A sokacok álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.

A busójárás tradicionális elemei változatlanok: borzas busóbundákat öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, öles kereplőkkel, kolompokkal felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt. A sokacok hagyományait, népművészetét, mindennapjait tavaly nyár óta egy tájház is bemutatja Mohácson.

A busójárás idei programjáról, a helyszínek megközelítéséről, parkolásról itt olvashatnak.

(Blikk, MTI)/ Hirmagazin.eu

Fotó: MTI/Sóki Tamás

Most népszerű

Hasonló hírek