forrás: MTI
A nyugat-balkáni országokat az utóbbi hetekben elözönlő menekülteknek élelemre, ivóvízre és menedékre van szükségük. Van azonban még valami, ami szintén létszükségletük: az okostelefon – állapította meg a The New York Times amerikai napilap belgrádi keltezésű friss riportjában.
„Minden alkalommal, amikor új országba érek, veszek egy SIM kártyát, aktiválom az internetet és letöltöm a térképet” – mondta Oszama al-Dzsaszem, egy 32 éves szíriai zenetanár, aki Deír-ez-Zór városából menekült el. Matthew Brunwasser, az újság riportere a szerbiai főváros egy parkjában találkozott a férfival, amint egy törött padon ülve okostelefonja segítségével tervezgette az előtte álló utat. „Soha nem tudtam volna eljutni idáig az okostelefonom nélkül. Már attól is feszült leszek, ha elkezd merülni az akkumulátor” – mondta al-Dzsaszem.
A modern kommunikációs technológia átalakította a fegyveres konfliktusok elől menekülők helyzetét, s lényegesen egyszerűbbé tette a 21. századi migránsok mozgását.
Migránsok fényképezik magukat okostelefonnal a Röszke melletti vasúti átjárónál, a magyar-szerb határon. (MTI-fotó: Ujvári Sándor)
A térképszoftverek, a GPS, a közösségi oldalak és az ingyenes telefonálást lehetővé tévő alkalmazások felettébb hasznosak az érintetteknek. A széles körben elérhetővé váló internet-hozzáférés hallatlanul megnövelte a könnyen járhatónak bizonyult útvonalak forgalmát. Az úgynevezett „nyugat-balkáni útvonalat” választó migránsok közül most már naponta háromezren lépik át illegálisan Macedónia határát útban az Európai Unió felé.
A menekültek sok mindenről beszámolnak a közösségi oldalakon, megosztják tapasztalataikat az útjukról, a határőrök mozgásáról, a helyi árakról, közzéteszik állomásaik pontos koordinátáit, s eközben kapcsolatban állnak családjukkal és barátaikkal. A Törökország és Görögország közötti sikeres tengeri átkelés után sokaknak az az első teendőjük, hogy üzenetet küldjönek szeretteiknek.
Az embercsempészek az utazási irodákhoz hasonlóan a Facebookon hirdetik szolgáltatásaikat, fényképekkel és akciós ajánlatokkal. Egy arab nyelvű oldalon a bűnözők 50 százalékos kedvezményt kínálnak az 5 év alatti gyerekek Európába csempészéséért. És ha valaki esetleg kételkedne a bejegyzés hitelességében, láthatja, hogy már közel negyvenen „lájkolták”.
Számos hasonló csoport található a Facebookon, az „EU-ba történő embercsempészet” nevűnek 24 ezer, a „Hogyan emigráljunk Európába” témájúnak pedig 39 ezer tagja van. Ezekben a meghívásos alapon működő csoportokban a tagok fényképeket és videókat osztanak meg útjukról. Az oldalakat az önállóan és a csempészekkel utazók egyaránt használják. E csoportok nagyobb függetlenséget biztosítanak a menekülteknek, sokat ártva ezzel az embercsempészek üzletének.
„A csempészeknek beszűkül az üzletük, mert az emberek a Facebooknak köszönhetően önállóan indulnak útnak” – mondta a szerb fővárosban élő Mohamed Hadzs Ali. A szíriai férfi szerint kezdetben a Szerbián keresztülhaladó legtöbb migráns embercsempészekkel tette meg az út legnagyobb részét vagy az egészet, de a legtöbben manapság már csak a Törökország és Görögország közötti átkelésért fizetnek. Sokan képesnek érzik magukat arra, hogy a GPS-es okostelefonjukat használva önállóan tegyék meg az út többi részét, s ennek következtében felére csökkentek a csempésztarifák az utóbbi években – magyarázta.
A Szíriából érkezett Al-Dzsaszem elmondta, öt országban huszonegy testvérével tartja a kapcsolatot az ingyenes üzenetküldést biztosító WhatsAppon keresztül, a csoportjukat úgy nevezték el, „A családunk”.
Miután elhagyta Szíriát, első dolga volt, hogy beszerezzen egy új telefont, a közel-keleti országban ugyanis túl veszélyes azzal utazni, mert a hadsereg és az Iszlám Állam dzsihadista csoport ellenőrző pontjainál is gyakran átnézik az utazók Facebook-oldalát, hogy kiderüljön, melyik oldalon állnak. „Ha nem adod meg a jelszavadat a katonáknak, megvernek, széttörik a telefonodat vagy még rosszabb történik” – számolt be róla a férfi.
Egy bevándorló az okostelefonját böngészi egy sigmaringeni laktanyában újonnan kialakított befogadóállomáson. (MTI/EPA/Felix Kästle)
A technológia a menekültek és a nemzetközi humanitárius szervezetek közötti kapcsolattartást is átalakítja. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) 33 ezer SIM kártyát és 85 ezer napelemes töltőt osztott szét szíriai menekültek között Jordániában.
A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) azt közölte, hogy az okostelefonok lehetővé tették a segélyszervezetek és a migránsok közötti kölcsönös információcserét. Amikor júliusban eltört egy vízvezeték az észak-szíriai Aleppóban, a bizottság segített megszervezni az ivóvíz-osztást, és a Facebookon tette közzé az elosztópontokat ábrázoló térképet. Az ICRC szóvivője szerint ezt a bejegyzést tízszer annyian (több mint 133 ezren) látták, mint a csoport többi üzenetét.
Az Afganisztánból elmenekült Mohamed Szalmoni, aki egy újságosnál állt meg tölteni a telefonját Belgrádban, elmondta, hogy a készüléknek köszönheti az életét. A 21 éves fiatalember az afganisztáni Nimrúz tartományból gyalog jutott el az iráni Záhedán városába, és okostelefonját használta tájékozódásra. A 40 órás út a szavai szerint „nagyon veszélyes volt”.
Másoknak az okostelefon nem pusztán hasznos eszköz az út során. Sahád al-Hasszán arról beszélt, hogy „mindent elveszített”, amikor légicsapás érte házát a szíriai fővárosban. „A feleségem meghalt a bombázásban.
Semmim nem maradt a két fiamon kívül” – mesélte a férfi hálózsákon ülve egy belgrádi parkban, a telefonján őrzött fényképeket nézegetve feleségéről és korábbi életéről.
