Ezért ússza meg a börtönt Bárdosi Sándor

Az elzárás büntetés végrehajtása
A közérdekű munka végrehajtása
A pénzbírság, helyszíni bírság végrehajtása
A pénzbírság, helyszíni bírság átváltoztatása közérdekű munkára
A pénzbírság, helyszíni bírság átváltoztatása elzárásra
Elhalasztás, részletfizetés, félbeszakítás
Méltányossági kérelem

Az elzárás büntetés végrehajtása

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabstv.) alapján a büntetésként kiszabott szabálysértési elzárást és az egyéb büntetés helyébe lépő szabálysértési elzárást is lehetőség szerint az elkövető lakóhelye szerinti kijelölt büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani.  Abban az esetben ugyanakkor, ha az elkövető már őrizetben van és a letöltendő elzárás tartama nem haladja meg a két napot, akkor rendőrségi fogdában is végrehajtható az elzárás. A szabálysértési elzárás végrehajtását az elfogás helye szerinti illetékes rendőrségi fogdában kell megkezdeni, ha az elkövető büntetés-végrehajtási intézetbe történő előállítására a büntetés-végrehajtási intézet hivatali munkarendjén kívül kerülne sor. Ha az elkövető rendőrségi fogdába történő befogadására férőhely hiányában vagy az elkülönítési szabályok betartása miatt nincs lehetőség, az elkövetőt büntetés-végrehajtási intézetbe kell szállítani, amelynek az elkövetőt a hivatali munkarendjén kívül is be kell fogadnia. Az előbbiek szerint megkezdett szabálysértési elzárást a rendőrségi fogdán kell végrehajtani, ha a szabálysértési elzárás hátralévő ideje a büntetés-végrehajtási intézetbe történő befogadáskor kevesebb lenne, mint két nap.  Az ilyen célra kijelölt büntetés-végrehajtási intézetek felsorolását a szabadságvesztés, az elzárás, a rendbírság helyébe lépő elzárás, az előzetes letartóztatás és a szabálysértési elzárás végrehajtását foganatosító büntetés-végrehajtási intézetek kijelölésének szabályairól szóló 55/2014. (XII. 5.) BM rendelet tartalmazza.  A szabálysértési elzárást kiszabó, vagy az átváltoztatásról döntő bíróság kérelemre egészségi, családi vagy más fontos okból a szabálysértési elzárás, illetve a pénzbírság, a helyszíni bírság, valamint a közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárás végrehajtását egy alkalommal legfeljebb hat hónappal elhalaszthatja.

A közérdekű munka végrehajtása

A bíróság és az általános szabálysértési hatóság által kiszabott közérdekű munka végrehajtásáról az elkövető lakóhelye, tartózkodási helye, ennek hiányában az elkövetés helye szerint illetékes általános szabálysértési hatóság gondoskodik. A szabálysértési hatóság jogkörében eljáró rendőrkapitányság vagy az egyes feladatok ellátására létrehozott rendőri szerv szabálysértési hatósága által kiszabott közérdekű munka végrehajtásáról a szabálysértési hatósági jogkörben eljáró rendőrkapitányság vagy az egyes feladatok ellátására létrehozott szabálysértési hatósági jogkörben eljáró rendőri szerv gondoskodik. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve által kiszabott közérdekű munka végrehajtásáról a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve gondoskodik.

A közérdekű munka végrehajtása érdekében az állami foglalkoztatási szerv elsősorban az elkövető lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti település területén működő, vagy olyan közérdekű munka végzésére alkalmas munkahelyet jelöl ki, amelynek a megközelítése – az elkövető lakóhelyétől vagy tartózkodási helyétől – tömegközlekedési eszközzel az egy órát nem haladja meg. A közérdekű munka végrehajtása során az állami foglalkoztatási szerv – a foglalkoztathatósági szakvélemény figyelembevételével, a munkáltató beleegyezésével – foglalkoztatót jelöl ki a közérdekű munka végrehajtásának helyéül.

Az elkövető a közérdekű munkát hetenként legalább egy napon – a heti pihenőnapon vagy szabadidejében – díjazás nélkül végzi. A munkahellyel a közérdekű munka tartamára nem létesül munkaviszony.

Ha az elkövető

1. a foglalkoztathatósági szakvéleményt határidőben nem adta le,
2. munkakötelezettségének nem vagy részben, vagy az állami foglalkoztatási szerv előtti megjelenési vagy ismételt megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget, valamint
3. esetében a Szabstv. 142. § (2) bekezdésében meghatározott körülmény következik be,

az utóbbi két esetben a teljesített munkaórák megjelölésével az állami foglalkoztatási szerv haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül erről értesíti a végrehajtásért felelős szabálysértési hatóságot.

Az első két esetben az értesítést a szabálysértési hatóság – az ügyben keletkezett iratokkal együtt – szabálysértési elzárásra történő átváltoztatás érdekében tizenöt napon belül megküldi a bíróságnak. A bíróság a fennmaradó közérdekű munkát a meg nem fizetett pénzbírság, helyszíni bírság vagy a büntetésként kiszabott közérdekű munka szabálysértési elzárásra történő átváltoztatására vonatkozó szabályok alkalmazásával szabálysértési elzárásra változtatja át.

A pénzbírság, helyszíni bírság végrehajtása

A Szabstv. hosszasan foglalkozik a pénzbírság és a helyszíni bírság végrehajtásával, pontosabban azokkal az esetekkel, amikor a pénzbírságot nem fizetik meg. Ilyenkor a bírságot végső soron át kell változtatni elzárássá, ám nem az elzárásra átváltoztatás feltétlenül az egyetlen jogi lehetőség.

Az első lépés az önkéntes jogkövetés: a megbírságolt személynek harminc napja van a bírság befizetésére.

A pénzbírság, helyszíni bírság átváltoztatása közérdekű munkára

A meg nem fizetett pénzbírság vagy helyszíni bírság – gépjárművezető távollétében kiszabott helyszíni bírság kivételével – közérdekű munkával történő megváltása érdekében az elkövető – a Szabstv. eltérő rendelkezése hiányában – a pénzbírság, helyszíni bírság befizetésére rendelkezésre álló határidő lejártát követő harmadik munkanapig személyesen jelentkezhet a lakóhelye vagy tartózkodási helye, ennek hiányában az elkövetés helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervnél. A határidőben történő személyes jelentkezés elmulasztása esetén a meg nem fizetett pénzbírságot, helyszíni bírságot – a Szabstv. 141. § (17) bekezdés kivételével – szabálysértési elzárásra kell átváltoztatni.

A meg nem fizetett pénzbírság, helyszíni bírság közérdekű munkával történő megváltása esetén az elkövető saját költségén, a közérdekű munkára történő jelentkezéstől számított tizenöt munkanapon belül köteles a foglalkoztathatósági szakvéleményt az illetékes állami foglalkoztatási szervnél bemutatni.

A meg nem fizetett pénzbírság vagy helyszíni bírság helyébe lépő közérdekű munka végrehajtásában az állami foglalkoztatási szerv működik közre. A meg nem fizetett pénzbírság helyébe ötezer forintonként hat óra közérdekű munkát kell meghatározni. A meg nem fizetett pénzbírságnak ötezerrel nem osztható részét nem kell figyelembe venni.

Ilyen módon pedig elképzelhető az is, hogy a közérdekű munka maximális időtartamát (száznyolcvan óra) túllépő közérdekű munka letöltésére kerül sor a szabálysértési eljárásban.

A pénzbírság, helyszíni bírság átváltoztatása elzárásra

Ha az elkövető a pénzbírságot, helyszíni bírságot nem fizette meg és közérdekű munkával sem váltotta azt meg, akkor a bíróság a bírságot elzárásra változtatja át. Az elzárást ilyen esetben is büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani.  Az átváltáskor ötezer forintonként egy napi elzárást kell számítani, a meg nem fizetett pénzbírságnak ötezerrel nem osztható részét nem kell figyelembe venni.

A bíróság először azt vizsgálja meg ilyenkor, hogy az átváltoztatás törvényi feltételeinek a hiánya az iratok alapján nem állapítható-e meg, illetve hogy nem merül-e fel az eljárás jogsértő jellegét megalapozó körülmény az iratok alapján. Ha ilyen körülmény nem állapítható meg, akkor az iratoknak a bíróságra érkezését követő negyvenöt napon belül dönt az átváltoztatásról.  A bíróság a döntése előtt tájékoztatja az elkövetőt az átváltoztatási eljárás megindulásáról, egyúttal tájékoztatja arról, hogy nem kötelező ilyen esetben tárgyalást tartani, valamint nyolc napos határidővel felhívhatja arra, hogy közölje a bírósággal, ha az átváltoztatást kizáró körülmény áll fenn az esetében (például várandós).  Tárgyalást a bíróság akkor tart, ha azt az elkövető kifejezetten kéri vagy azt valamilyen okból maga a bíróság szükségesnek tartja.  Az átváltoztatásról szóló határozattal szemben nincs helye jogorvoslatnak.

Az elkövetőnek vagy helyette bárkinek ugyanakkor az eljárás bármely pontján lehetősége van az eredetileg kiszabott pénzbírságot, helyszíni bírságot kifizetnie, ilyenkor ugyanis az elzárás nem foganatosítható, illetve ha a pénzbírságot, helyszíni bírságot már az elzárás foganatosítása közben fizetik meg, az elkövetőt nyomban szabadon kell bocsátani.

Ha valaki közérdekű munkával kívánta megváltani a bírságot, utóbb azonban mégsem töltötte ki teljes mértékben a közérdekű munka tartamát, a bíróság a fennmaradó pénzbírság vagy helyszíni bírság összegét elzárásra változtatja át azzal, hogy a pénzbírság, illetve helyszíni bírság összegének számításakor egy óra ledolgozott közérdekű munka nyolcszáz forintnak felel meg. A szabálysértési elzárásra átváltoztatás tárgyában hozott végzés indokolása a szükséges mértékben tartalmazza a joghátrányt kiszabó jogerős határozatra utalást, az alkalmazott jogszabályok megjelölését és a további végrehajtással kapcsolatos jogszabályi tájékoztatást.

Adók módjára kell behajtani a szabálysértési költséget, a rendbírságot, az elővezetési költséget, illetve az olyan pénzbírságot, helyszíni bírságot, amelyet olyan személlyel szemben szabtak ki, aki esetében a büntetés elzárásra nem változtatható át.

Elhalasztás, részletfizetés, félbeszakítás

A törvény lehetőséget ad a pénzbírság és a szabálysértési költség megfizetésének elhalasztására vagy részletekben való megfizetésére, legfeljebb hat hónapi időtartamra. A halasztást a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság által kiszabott pénzbírság esetén az azt végrehajtó általános szabálysértési hatóság (azaz a fővárosi, megyei kormányhivatal járási, fővárosi kerületi hivatala) engedélyezheti.

Szintén hat hónapra szólhat a bíróságnak az elzárás, illetve a bírságot helyettesítő elzárás elhalasztását kimondó engedélye. A kedvezményt – egy alkalommal – az elzárást kiszabó vagy az átváltoztatást kimondó bíróság „egészségi, családi vagy más fontos okból” adhatja meg.

A szabálysértési elzárás félbeszakítását – a büntetőjogi elzárással megegyező módon – fontos okból, különösen az elítélt, illetve az elkövető személyi és családi körülményeire, egészségi állapotára tekintettel, az azt végrehajtó büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka engedélyezheti, legfeljebb harminc napra. Erre irányuló kérelmet az elkövető vagy képviselője nyújthat be. Kötelező viszont félbeszakítani az elzárás büntetést, ha az elkövető kórházi gyógykezelése válik szükségessé és azt a büntetés-végrehajtás keretei között nem lehet megoldani. Ebben az esetben a félbeszakítás a gyógykezelés tartamáig tart.  Az elzárás töltése alatt az elkövetőnek lehetőséget kell továbbá biztosítani arra is, hogy választójogát gyakorolhassa. Ilyen célból szükség esetén legfeljebb három napra félbe kell szakítani az elzárás végrehajtását.

Lényeges szabály továbbá, hogy többé nem lehet végrehajtani a szabálysértési elzárást, ha

1. az elkövető a szabálysértési elzárást kiszabó határozat jogerőre emelkedését követően egy évet meghaladó időt töltött szabadságvesztésben, elzárásban, javítóintézeti nevelésben vagy előzetes letartóztatásban,
2. a szabálysértési elzárás kiszabását kizáró körülmény következett be (tehát az elkövető fogyatékos személlyé vált, kórházi fekvőbeteg ellátása vált szükségessé stb.),
3. a jogerős alaphatározat megszületése óta egy év eltelt (az elzárás végrehajthatóságának az elévülése bekövetkezett).

Méltányossági kérelem

A Szabstv. lehetővé teszi, hogy az elkövető vagy – beleegyezése esetén – a képviselője a szabálysértési hatóság vagy a bíróság által kiszabott büntetés vagy intézkedés elengedése vagy mérséklése érdekében – az elkobzott dolog visszaadása végett az elkobzást elszenvedő is – méltányossági kérelmet nyújtson be.

A kérelmet a pénzbírságot kiszabó határozat, illetve végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül, egyéb jogkövetkezmény esetén a végrehajtás megkezdéséig lehet előterjeszteni. Méltányossági kérelmet egy alkalommal lehet előterjeszteni.

A méltányossági kérelmet a bíróság által kiszabott elzárás, közérdekű munka vagy pénzbírság esetében a köztársasági elnök, a szabálysértési hatóság büntetése vagy intézkedése esetében a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter, azaz jelenleg a belügyminiszter bírálja el.  A kérelmet az ügyben érdemi határozatot hozó bíróságnál vagy a határozatot hozó szabálysértési hatóságnál kell előterjeszteni.  A Szabstv. meghatározza azon szempontokat is, amelyek alapján a miniszter a méltányossági jogkörét gyakorolhatja, eszerint a miniszter akkor gyakorolhat méltányosságot, ha az ügyet érdemben elbíráló döntés jogerőre emelkedését követően olyan, az ügy elbírálása során nem ismert körülmény merül fel, amely miatt a jogkövetkezmény végrehajtása az elkövető számára a méltányosság gyakorlása nélkül a Szabstv.-ben írtakkal össze nem egyeztethető hátrányt okozna.