Budapest – Azt hitte, egy év után már nem lesz érdekes senkinek, de Palik László (56) bevallotta: tévedett. Az Exatlon Hungary műsorvezetője az elmúlt nyolc évben főállású apaként élte a mindennapjait, távol a képernyőtől nevelte Marsi Anikóval közös fiaikat, közben pedig részt vett egy „emberkísérletben”.
Palik László visszatért. De miért tűnt el?
Palik László: Nem hirtelen döntés volt. Hosszú folyamat eredményezte, ami 1985-ben kezdődött és 2010-ben véget ért. Ezt a 25 évet végigrohantam, amit amíg csináltam, nem éreztem. Ám akkor elég lett.
Besokallt?
Palik: Inkább azt mondanám, kitelevízióztam magam. Persze nem fegyverrel kergettek a kamera elé, és élveztem is az egészet, de jóllaktam. Igazán felnőttként nem tapasztaltam meg azt, milyen nem Palik Laciként élni, amikor nincs nyilvánosság. Ekkora már megszületett a két kisfiunk, és voltam elég öreg ahhoz, hogy vágyjam arra, hogy velük lehessek.
Intenzívebben akarta megélni az apaságot, mint a lánya mellett?
Palik: A lányommal hatalmas szerelemmel szeretjük egymást, de a két fiammal összehasonlítva, valóban az idő töredékét töltöttem vele. Szerencsére mindennap beszélünk, csodálatos a kapcsolatunk, és ők hárman is szeretik egymást, Juliska isten a két fiam számára, hozzá képest én a fiúknál a kanyarban sem vagyok.
Mennyire követte az „eltűnése” utáni teóriákat a rejtélyes életükről?
Palik: Akkor azt mondtam, látva a televíziós dinamikát, hogy ez tart fél-egy évig, és utána jönnek új emberek, új történetek. Ehhez csak egy dolgot kell csinálni: hallgatni.
Na, ez nem segített!
Palik: Valóban, ezt benéztem. Azt gondoltam, ha fegyelmezetten tartjuk magunkat ahhoz, amit elhatároztunk, akkor az érdeklődés elmúlik, de nem így lett. Igaz, én nyolc évig tényleg nem adtam interjút.
Helyette mit csinált?
Palik: Sok mindent tanultam, például hétköznapi szülőként élni. Sofőr vagyok, szakács, mosó- és takarítónő és még ki tudja, mi minden. Persze ez az anyáknak nem újdonság, de nekem tanulni kellett. Amióta Ancsi visszament dolgozni, ez még intenzívebb, nem tudok félrenézni egy problémánál és szólni neki, hogy oldja meg. A hétköznapokon ha lázas volt a gyerek, nekem kellett kitalálnom, elég-e a hűtőfürdő vagy irány az orvos, nekem kellett arra figyelni, hogy legyen meg a lecke és érjen oda edzésre. Ez önfegyelmre, alázatra nevel.
Nem hiányzott a nyolc év alatt a régi egója?
Palik: Huszonöt évig simogathattam az egómat, mert az élet, a feleségem és a gyerekeim lehetőséget adtak erre. Az az időszak nagyrészt rólam szólt, így egyáltalán nem baj, hogy ez a nyolc év nem. Ez szerintem így fair. Amit pedig ezért kaptam, az megfizethetetlen.
Nem tart a forgatás okozta, hosszú hetekig tartó távolléttől?
Palik: Nem tudom szavakkal leírni azt a szimbiózist, amelyben élünk a fiaimmal, ezért még nem is akarok belegondolni, milyen lesz távol lenni tőlük. Korábban már egy-két nap távollét után is komoly tüneteim voltak, folyamatosan azon agyaltam, hol vannak, mit csinálnak. Egyelőre nem látom még magam előtt, hogy miként viselem majd a hiányukat.
Nyolc év után mégis elvállalt egy tévés feladatot…
Palik: Nehezen született meg a döntés, együtt, családilag hoztuk meg végül. Eleinte tényleg nem vágytam erre, de be kell valljam, most már izgat a kihívás.
Élvezi a tévézés új oldalát, a közösségi média növekvő szerepét is?
Palik: Őrült modern vagyok, minden kütyüt használok, minden össze van kötve mindennel! Ezeket a dolgokat már emberre fejlesztették, megkönnyítik az életet. Amikor elkezdtem televíziózni, még filmre forgattunk, ma egy telefonnal lehet filmet forgatni. Használom és beleszerettem a modern technikába. Ráadásul van egy 9 és fél és egy 12 és fél éves fiam, így ha akarnám, se tudnám elkerülni. Mivel mi vagyunk az iskolabusz reggelente, négy-öt gyerekkel együtt megyünk suliba és ott folyamatosan ez a téma. Persze néha szólok, vagy beíratnak egy emelt szintű videójáték-tanfolyamra, vagy beszélgessünk az autósportról.
Követi most a Forma–1-et? Van kedvence?
Palik: Sosem volt! Riporterként nem lehettem részrehajló. Mostanra néző lettem, és látom, mennyit változott ez a világ is, a pilótákkal kapcsolatos elvárások. Őket már szinte gyerekkoruk óta erre képzik, néha olyanok, mint a robotok. Trenírozott topatléták, akik nem fáradnak el. Közvetítettem olyan versenyt, ahol Nigel Mansell a verseny után leült a pódiumra a monacói herceg elé, annyira kimerült. Ezek a gyerekek kiszállnak a hetvenkörös versenyek után és annyira pörögnek, hogy szerintem simán lenyomnák még egyszer.
Ön mit sportol? Mert jól látszik, hogy remek formában van.
Palik: Benne vagyok egy két éve tartó emberkísérletben, amelyhez megnyertem magamat alanynak. Előrebocsátom, senkinek nem ajánlom, mert nem feltétlenül okos, és én magam is hiszek abban, hogy mindenben egyensúlyt kell tartani – de két éve kitaláltam, hogy pihenőnap nélkül edzek. Minden egyes nap!
Az kemény!
Palik: Mondjuk úgy, az első 1,5 év zötyögősebb egy kicsit. Tudom, nem okos dolog, de kíváncsi voltam, mi történik velem. Becsípődött az ötlet és úgy maradtam. Sport nélkül már a magam számára is elviselhetetlen vagyok, de elég egy óra futás, és máris átmentem házi nyusziba. Annak pedig kimondottan örülök, hogy a feleségemmel át tudtuk adni a sport szeretetét a gyerekeinknek.
Ők mit sportolnak?
Palik: Vízilabdáznak, amely megtanítja őket taktikázni, jó erőnlétet ad, és imádom, hogy csapatjáték. A napi sport miatt a fiaim rendelkeznek kapaszkodási ponttal, van realitásérzékük, tudják, hogyan kezeljék a fájdalmaikat, a nehézségeiket.
Kipróbálja majd az Exatlon Hungary akadályait, ha engedik?
Palik: Nem biztos, hogy megkérdem majd, megengedik-e… Lehetetlen, hogy ne próbáljam ki, és rögtön meg is győznék mindenkit arról, ennek szakmai okai vannak. Hiszen hogy tudnám enélkül átadni a nézőknek, hogy mit élnek át a játékosok?
Ennyire él önben a versenyző?
Palik: Ez kiölhetetlen, így véletlenül mérem is majd az időt, és persze halálra bosszankodom majd magam, amikor látom, hogy a versenyzők mennyivel gyorsabbak, mint én. A sportolót ugyanis nem lehet kiirtani az emberből.
Indult a Dakaron
Palik László 1962. január 13-án született Tatabányán. 1985-ben került Vitray Tamás közelébe, ahogy fogalmaz: inasnak a mester mellé. 1995-ig az MTV TeleSport szerkesztőségének munkatársa volt, évekig közvetítette a Forma–1-es futamokat, több olimpiai közvetítés itthoni műsorvezetője volt. Héder Barnával közösen indították az Ötöd-ölő telefonos játékot. 2002-ben Szalay Balázs navigátoraként vett részt először a világ legismertebb terepraliversenyén, a Dakaron. 2003-tól már versenyzőként indult, 2005-ben a 18. helyen végzett, ami máig a legjobb magyar eredmény az autósok között. Felesége, Marsi Anikó, a Tények műsorvezetője, két kisfiuk van, Vilmos és Vince. Korábbi házasságából egy lánya született, Júlia.
Forrás: Blikk.hu
Fotó: TV2
