forrás: Kossuth Rádió/Napközben
Megvonjuk a gyerekektől azokat az eszközöket, amelyekkel az online térben információt gyűjthetnek? Olyan elvonási tüneteket produkálhatnak, mintha az alkoholról vagy a drogról „vennénk le” valakit. A pszichológiai betegség neve: közösségi média stressz szindróma.
A családban, az iskolában megtanuljuk, hogyan kell köszönni, viselkedni az adott környezetben, miben illik megjelenni, hogyan illik enni. De ki tanít meg arra, hogy hogyan viselkedjünk a virtuális térben? Az „Amikor a cybertérben elvész a kontroll” című könyv nemcsak a közösségi oldalak és az internet veszélyeire hívja fel a figyelmet, de fontos tippeket és tanácsok is ad, arra vonatkozóan, hogy milyen is a helyes viselkedés a világhálón. Az új világ etikáját még tanulnunk kell.
A gyerekeket fel kell készíteni arra, hogy megfelelő normákkal, erkölcsi szabályokkal éljenek, és meg kell velük értetni, hogy az élet és a virtuális lét szabályai ugyanazok. Amit nem tennének meg a való életben, azt ne tegyék meg a világhálón se, mert így lesznek felelős állampolgárai a virtuális térnek is – mondta dr. Barcsai Katalin internetbiztonsági szakértő a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.
Hallgassa meg!
Klausz Melinda médiaszakértő úgy látja, hogy nagyon sokféle közösségi médiafelületet használnak napi szinten a fiatalok, és sokszor nem tudják, hogy milyen veszélyekkel állnak szemben. Például a Snapchat esetében. Igaz ugyan, a kép csak pár másodpercig jelenik meg, de lementheti bárki a képet, és visszaélhet vele később.
(MTI/EPA/Koen Van Weel)
Közösségi média stressz szindróma
Az új generáció sajátossága, hogy a közösségi médiát szinte folyamatosan használja. Meg is jelent egy olyan pszichológiai betegség – a közösségi média stressz szindróma –, amelynek lényege, hogy ha megvonjuk a gyerekektől azokat az eszközöket, amelyekkel az online térben információt gyűjthetnek, akkor olyan elvonási tüneteik keletkeznek, mint az alkohol- vagy a drogelvonásnál – mondta Klausz Melinda.
Ennek magyarázata, hogy mivel ebben térben szocializálódtak, lételemük, hogy mindig „online” legyenek, mindent rögtön megkapjanak. Ezért nem lehet őket elvágni ettől a köldökzsinórtól, maximum annyit lehet tenni, hogy valós alternatívát kínálunk – magyarázta a médiaszakértő.
Internetes zaklatás, verbális erőszak
A gyerekek a rájuk zúduló sok-sok információ miatt idegesebbek és agresszívebbek is. A ma gyerekének ezzel meg kell küzdeni, és jó levezetés, hogy a digitális világban, verbális erőszak formájában ezt kiélheti – magyarázta Barcsai Katalin.
Az internetes zaklatás indulhat egy egyszerű külsőre tett megjegyzéssel, de végződhet azzal a mondattal, hogy te egyáltalán miért élsz. Valós probléma, aminek a súlyosságát sokszor a felnőttek sem érzékelik igazán, holott a verbális erőszak mély nyomokat hagyhat egy gyerekben. Van olyan fiatal, aki egy súlyosabb mondatot elintéz egy vállrándítással, míg mások hetekig emésztik magukat rajta.
A szülőknek és a pedagógusoknak éppen ezért nagyon oda kell figyelni a gyerekre, a legkisebb jelekre is – ezt már Kalapos Éva író mondta.
Azt is érdemes figyelembe venni mindenkinek, hogy csak olyan képeket töltsünk fel a világhálóra, ami 5-10-15 év múlva is felvállalható. Éppen ezért szem előtt kell tartani, hogy bár most cuki a gyerekről feltöltött félmeztelen fotó, de ha felnő, számára nem lesz az – mondták a szakértők.
