Az átlagos forgalomhoz képest az elmúlt nagyjából egy hétben jelentősen megnövekedett a benzinleszívó csövek forgalma. Ebben mintegy 200 százalékos a növekedés, a benzinkanna-eladásokban pedig 450 százalékos növekedés tapasztalható.
A gazdasági bizonytalanságok hatása az lett, hogy jelentősen elterjedt a kannákban otthon tárolt üzemanyag. Ám a szakemberek folyamatosan figyelmeztetnek arra, hogy ezek a megoldások nem csak tűzveszélyesek, az egészségre is károsak lehetnek. Ráadásul az üzemanyagok nagy többsége megromlik, ha nincs megfelelően tárolva.
Ezzel kapcsolatban megkerestük Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét, aki úgy fogalmazott, „nem célszerű otthon tárolni tűzveszélyes folyadékokat, ez igaz a normál benzinre és gázolajra is”. Szerinte ha mégis tárolni kényszerülünk, akkor a legjobb módja a megfelelő tisztaságú, föld alatti, dupla falú tartályban történő tárolás. Egyébként ilyenek az üzemanyagtöltő állomások tárolótartályai.
A legrosszabb tárolási megoldás pedig a közvetlen napsugárzásnak kitett, föld feletti, átlátszó IBC-tartályokban vagy átlátszó egyéb edényben történő tárolás, melynek előélete és tisztasága bizonytalan
– mondta az Indexnek Egri Gábor, aki szerint az otthoni tárolás azért sem jó, mert az üzemanyagban lévő biokomponensek stabilitása nem végtelen.
Egri Gábor felhívta arra a figyelmet, hogy a hosszabb tárolás során „olyan oxidációs, polimerizációs folyamatok mennek végbe, amelyek termékei problémát okozhatnak a gépjármű üzemeltetése során. Ezen nagyobb molekulasúlyú anyagok eltömíthetik a szűrőrendszert és az üzemanyag-ellátó rendszerben lerakódásokat okozhatnak.” A kialakult gyakorlat szerint a biokomponens-tartalmú üzemanyagoknál, melyek közé a normál gázolaj és a normál motorbenzin is tartozik, a javasolt tárolási idő 6 hónap. Egri Gábor azonban kiemelte, ennek az alapfeltétele a megfelelő tárolóedényben és megfelelő körülmények közötti tárolás.
Különösen veszélyes tevékenység
Az üzemanyagok – különösen a benzin – tűz- és robbanásveszélyesek. Egri Gábor kiemelte, hogy a „napsugárzásnak kitett műanyag edényben, a mozgatáskor, kiöntéskor elektrosztatikusan feltöltődik az üzemanyag, ami robbanásveszélyes. Minden tűz- és robbanásveszélyes anyag gőzének a levegővel van egy koncentrációtartománya (alsó és felső robbanási határkoncentráció), amely között iniciáló hatásra berobbanhatnak.”
ILYEN HATÁS LEHET PÉLDÁUL A BÁRMILYEN HÁZTARTÁSBAN MEGTALÁLHATÓ ELEKTROMOS BERENDEZÉS.
Egy másik fontos veszélyforrás az üzemanyagot tartalmazó edények talajszint alatti helyiségekben történő módosítása. Mivel a benzin gőze nehezebb a levegőnél, így a pincékben képes megállni, összegyűlni, ezzel tovább fokozva a veszélyforrást.
Ez teljesen felboríthatja a piacot
Egri Gábor szerint az üzemanyagtöltő állomások készletezése a normál, tankokba történő tankolásokra épül. A „spájzolási” célú vásárlások, általában az edénybe történő tankolás ilyen, nem kiszámítható fogyasztást eredményeznek. A tankolás pillanatában többletfogyasztást generál, ami hiányt eredményezhet – főleg, ha ez tömeges mértéket ölt. További probléma akkor van, amikor felhasználják a „bespájzolt” készletet, mert ekkor nem jelenik meg igényként a töltőállomásokon ez a felhasznált mennyiség.
Országos szinten az úgynevezett pánikvásárlás olyan mértékű lehet, ami teljes hálózatban lekövethetetlen logisztikailag. Így akkor is hiányt fog generálni, ha valójában nincs. Minden szempontból hátrányos és káros, emellett veszélyes is az üzemanyagok otthoni tárolása
– fogalmazott az Indexnek Egri Gábor.
Ahogy arról beszámoltunk, néhány napja leállt a szállítás a Barátság kőolajvezetéken Magyarország, Csehország és Szlovákia felé. A Mol azonban nyugalomra intett: van megfelelő mennyiségű tartalék, ráadásul a magyar olajvállalat egyeztetést kezdeményezett az orosz féllel a tranzitdíj átvállalásáról.
(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)
