A vezetővel való általános rossz kapcsolat, az elismerés hiánya és a túl sok stressz vezet a legtöbb esetben felmondáshoz a szellemi munkát végzők körében a DreamJobs állásportál legfrissebb kutatása alapján.
Leggyakrabban a diplomások és a kereskedelemben dolgozók hagyják ott munkahelyüket, a legnagyobb fluktuáció a nagyvállalatoknál jellemző. A távozófélben lévő munkavállaló marasztalását jobb munkakörülményekkel, magasabb fizetéssel vagy előléptetéssel próbálja megoldani a cégek többsége.
Ezért mondanak fel leggyakrabban a szellemi munkát végzők
Az egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók a legaktívabbak és legtudatosabbak, ha munkahelyi felmondásra kerül sor – derült ki a DreamJobs állásportál legutóbbi felméréséből, melyben arra keresték a választ, hogy mennyiben járul hozzá a felettes és a vele való rossz kapcsolat egy állás otthagyásához a fehérgalléros dolgozók körében.
Az eredmények szerint emiatt a kereskedelemben dolgozók mondanak fel a legmagasabb arányban (15%), ezt követi a gyártás (10,7%), az oktatás (7,9%) és az egészségügy (5,2%), legritkábban pedig a gyógyszeriparban (0,06%) fordul elő. A legtöbb felmondás toronymagasan a nagyvállalatoknál (40,9%), a legkevesebb a mikrovállalatoknál (11,8%) történik, leggyakrabban 1-3 év ott-tartózkodás esetén (32,7%).
Főnökeink felelnek a felmondások nagy részéért
Az állásportál kutatása alapján a felmondások öt leggyakoribb oka a vezetővel való általános rossz kapcsolat (59,3%), az elismerés és a pozitív visszajelzések hiánya (50,8%), a túl sok stressz, a kiégés (48%), a rossz munkahelyi légkör és munkatársi kapcsolatok (45,8%), valamint a nem megfelelő fizetés (45,2%). Egyéni válaszokból kiderült, hogy még mindig sok helyen létezik a feketefoglalkoztatás, de az oltáskényszer vagy az, ha nincs lehetőség otthonról dolgozni, mind hozzájárulnak a munkahelyváltáshoz.
A felettes miatti felmondási szándék a 45 év felettieknél határozottan csökken, kivéve a középvállalatoknál dolgozó 45-54 évesek (30,88%) körében, itt a felmondási szándék közel azonos az eggyel fiatalabb, 35-44 éves korosztállyal (30,18%). A kitöltők majdnem háromnegyedének (72,2%) távozása mögött egyébként konkrétan a főnökével való rossz kapcsolat áll.
A legfőbb problémák a felettessel a felsőbbrendűségének éreztetése (56,6%), a mikromenedzselés és bizalmatlanság (53,3%), a rossz kommunikáció (48,1%), valamint a kiszámíthatatlanság, a kettős mérce alkalmazása és a kivételezés voltak. Az esetek harmadában jelent meg a szakmai kvalitások hiánya és a büntetés, megfélemlítés használata motivációként a főnök részéről.
Motiválható-e még egy távozófélben lévő munkavállaló?
Egy munkavállaló felmondásakor a cégvezetés általában felismeri, hogy egy új kolléga felvétele és betanítása jóval nagyobb költséget és energiát jelent, mint a jelenlegi munkatárs megtartása. Ezért – a felmérés alapján – az esetek majdnem felében (44,5%) nyitottak arra, hogy különböző ajánlatokkal a távozni kívánó kollégát maradásra bírják. Ilyenkor általában jobb munkafeltételeket (35%), magasabb fizetést (29,6%) vagy munkakörben bekövetkező változásokat (20,4%), előléptetést (10,7%) ígér a munkaadó.
Mindezek hatékonysága azonban kérdéses, hiszen nem biztos, hogy a felsoroltak megoldják a munkavállaló korábbi problémáit. A kutatás további eredményeit összegző, ingyenes ebookból (regisztrációt követően) ki is derül, hogy elsősorban nem ilyen jellegű megoldásokra vágynak a fehérgalléros dolgozók.
