Magyarországon minden ötödik pár küzd meddőségi problémákkal, orvosi segítséggel azonban jó eredménnyel segíthető elő a terhesség.
A párok mintegy 15-20 százaléka küzd meddőségi problémákkal Magyarországon, azaz minden ötödik pár szembesül azzal a ténnyel, hogy kitartó próbálkozásuk ellenére sem érkezik meg a gyermekáldás. Meddőségi szakorvosok becslése szerint ma 100 szülőképes korú párnál rendszeres nemi élet mellett 18-ban nem fogan gyermek. A szakemberek szerint a probléma akár 300 ezer párt is érinthet itthon.
Mikor állapítható meg a meddőség?
„Amíg a férfiaknál a kevés, illetőleg a gyenge minőségű spermium okoz gondot, addig a nőknél gyakran a korai petefészek-kimerülés és a romló minőségű petesejtek – hangsúlyozta Dr. Skriba Eszter, a Róbert Kórház szülész-nőgyógyász szakorvosa, meddőségi specialista. – A nőknek már születéskor megvan az összes petesejtjük, ezt az állományt viszik magukkal egy egész életen át. Egy élet során mintegy 500 petesejt érik meg, a nőknek 500 ciklusuk van.”
Fontos különbség azonban, hogy a férfiak hímivarsejtjei folyamatosan termelődnek akár egész életükben, a petesejtek száma azonban az évekkel fokozatosan csökken.Egy nőnek 30 éves koráig tízből 7-8 egészséges petesejtje van, ami nagyban megkönnyíti a fogantatást. 35 évesen a petesejtjeinek genetikailag már csak a fele egészséges, 40 évesen pedig tízből csupán három. 45 év felett már csak elvétve találni egy-egy ép petesejtet.
A meddőség okai
A sikertelen teherbe esés leggyakoribb okai között említhetjük azt a helyzetet, amikor vannak ugyan ép férfi és női ivarsejtek, de nem tudnak találkozni az elzáródott petevezeték vagy herecsatorna miatt. Előfordulhat az is, hogy találkoznak ugyan, de az embrió nem tud megtapadni a méhüregben a méh valamilyen fejlődési rendellenessége miatt. Szerepet játszhat a hormonrendszer, a pajzsmirigyhormonok, illetve az immunrendszer működési zavara is.
„Az egy-egy szerv kóros működésére visszavezethető vagy veleszületett probléma előfordulása relatíve ritka – tette hozzá Dr. Skriba Eszter. – Jóval gyakoribb az úgynevezett ’szerzett meddőség’, amelyet nevezhetünk civilizációs ártalmaknak is.Idetartoznak a káros környezeti hatások, a környezetszennyezés, a helytelen étkezés és az ezek következtében kialakuló autoimmun megbetegedések, a pajzsmirigy működését és a szénhidrátháztartást érintő zavarok. De tapasztalataink szerint a leggyakoribb okok, bizony, a modern civilizáció társadalmi következményeire vezethetők vissza.”
Az egyre növekvő társadalmi elvárások, a szociális és egzisztenciális bizonytalanság, a karrierépítés érdekében hozott áldozatok miatt korunkban ellentmondásba került a biológiai kor és a társadalmi érettség: mire a párok, a nők rászánják magukat a gyermekvállalásra, megteremtik ennek egzisztenciális-érzelmi hátterét, sokszor már késő. A KSH adatai szerint ma a magyar nők átlagosan 28 éves korukban szülik első gyermeküket.
„Ha egyetlen tényezőt kellene kiemelnem, akkor az az idő – hangsúlyozta Dr. Skriba Eszter. Nőknél az életkor a legfontosabb, hiszen az életkorral nő a kromoszóma-rendellenességek kockázata, a petesejtek minősége leromlik, genetikailag gyakran már nem egészségesek. Ennek az az oka, hogy a petesejtekben található DNS az idő előrehaladtával tönkremegy, egyre több hiba marad az örökítőanyagban. 45 éves kor felett egyre kisebb eséllyel lehet egészséges petesejtet találni, és habár a korszerű meddőségi eljárások fantasztikus lehetőséget kínálnak a gyermektelen pároknak, ezek is a meglévő ivarsejtjeikre épülnek. Az időt sajnos mi sem tudjuk becsapni, ezért számolnunk kell vele: meg kell találni a középutat a biológiai lehetőségek és a társadalmi elvárások között.”
