Hektikus képet mutatnak a hazai üzemanyagárak. Az utóbbi időben többször emelkedtek a kutakon, mint ahányszor csökkentek, nem kis fejfájást okozva az autósoknak. De vajon mi mozgatja az árakat, miért kell ennyit fizetni a benzinért és a gázolajért?
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője a hirado.hu-nak elmondta, az utóbbi időkben „szakadtak az olajárak”, még ha ez a benzinkutak áraiban nem is feltétlenül látszódott. Fontos ugyanis tudni, hogy az olajárak ugyan befolyásolják a benzinárakat, de nem egy az egyben. Azt is figyelembe kell venni, hogy finomítói árréseket használnak ezen a piacon. Ez pedig azt jelenti, hogy van, amikor esnek az olajárak, de tágulnak a marginok, azaz a finomítói árrések, s ebben az esetben semennyit nem csökken a benzinár. Ez ugyanis függ attól, hogy milyen kereslet-kínálat van, illetve hogy a nyáron vannak karbantartási munkálatok, amikor néhány finomító leáll, emiatt csökken a kínálat. Ha viszont ebben az időszakban erős a kereslet, akkor fölfelé mennek az olajárak – fejtette ki az elemző.
Három fő alkotórész határozza meg a árat
- a finomított termékek jegyzésárai,
- meghatározó a forint/dollár árfolyama
- és az üzemanyagárak összetétele.
Ahhoz, hogy az olajárak alakulását tökéletesen kövessék az üzemanyagárak, először az kell, hogy az olajárváltozás megjelenjen a benzin és a gázolaj jegyzésárakban is. A gázoljanak és a benzinnek külön jegyzése van: az egyik a mediterrán régió, a másik pedig egy északi, és ezeknek nemzetközi áraik vannak.
A következő nehezítő tényező – fogalmazott – , hogy ezt az árat dollárban jegyzik. Tehát, ha a dollár gyengül, olcsóbb lehet a kőolaj ára, ha pedig emelkedik, akkor drágább. Ez jelentősen ráerősíthet az olajáresésre, vagy éppen teljes egészében ki is olthatja azt. Például amíg 2014 januárja óta a finomított termékek jegyzésárai 60-70 százalékkal csökkentek dollárban, addig a forint a dollárral szemben 36 százalékkal értékelődött le. Azaz a finomított jegyzésárak csökkenésének jótékony hatását nagy részben elvitte a forint leértékelődése. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a forintot mi az euróval szemben mérjük. Ha az stabil, de az euróval szemben a dollár emelkedik, akkor az olaj abban az esetben is drágul, ha forint nem gyengül.
A harmadik fő tényező pedig a hazai üzemanyagárak összetétele. A termelői ár mindössze a harmadát teszi ki a benzin és a gázolaj kiskereskedelmi árának a jövedéki adó és az áfa viszont jórészt a felét. S ehhez jön még az áfatartalom, más egyéb adó, amik fix költségek. A nagykereskedelmi és kiskereskedelmi árrés miatt pedig – akár Budapesten belül is – eltérő a kutakon az üzemanyag ára.
Változik az adó mértéke
A hazai jövedékiadó-mérték 2016-os szabályozása szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyamatosan monitorozza, és negyedévente megállapítja a gázolaj és benzin jövedéki adójának mértékét. A 2018. második negyedéves monitorozás eredménye értelmében 2018. április 1-jén nem változott a gázolaj jövedékiadó-tartalma, maradt a 110,35 forint/liter mérték, ebből a visszaigényelhető rész továbbra is 7 forint literenként.
A jogszabály szerint – ha a kőolaj világpiaci hordónkénti ára tartósan ötven dollár alá csökken, akkor – a benzin adója 125, a gázolajé pedig 120,35 forintra nő. Mindez azt jelenti, hogy a hazai üzemanyagáraknak alulról van korlátja. Hiába esik az olaj világpiaci ára például tíz dollárt, a hazai benzin- és gázolajáraknál nehezen képzelhető el, hogy kétszáz forint körüli szintekre essenek, hiszen ebben az esetben már csak az adók képeznék az árat.
Ezekből látható, hogy miért nem tapasztaltak a hazai autósok a benzinkutakon az olajár eséséhez hasonló csökkenést az üzemanyagárakban.
Ennyit fizetünk jelenleg
A Mol Nyrt. közlése szerint jelenleg a benzin literenkénti átlagára 398, a gázolajé 402 forint. A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.
Forrás: MTI
Képek: Hirmagazin.eu
