forrás: MTI

Kezelhetetlenné válhat az európai munkaerőhiány 2050-re a munkaképes lakosság fogyása Európában – ismerteti a Randstad álláskereső portál friss tanulmányát keddi számában a Magyar Nemzet.

Az elemzés szerint az évszázad közepére Európa lesz a legöregebb kontinens, a nyugdíj eléri majd a bruttó hazai termék 15 százalékát. A világ 27 állama, köztük Magyarország már 2030-ra öreg társadalommá válik, azaz minden ötödik állampolgár betölti majd a 65. életévét. Világszinten a lakosság 18 százaléka, minden hatodik ember ebbe a korosztályba tartozik majd 2050-re. Ez a tanulmány szerint azt jelenti, hogy 2015 és 2030 között a munkaképes korosztály növekedési üteme az előző 15 évhez képest a felére csökken, az Európai Unióban így átlagban 2,6 munkaképes korúra hárul majd egy idős ember ellátása 2030-ban – mutatja be az előrejelzést a Magyar Nemzet.

A migráció nem válasz az európai munkaerőpiaci és demográfiai kihívásokra

forrás: MTI

 

A tárcavezető az ICON Gazdaságpolitikai Fórumon a migráció gazdaságpolitikai hatásairól tartott beszélgetésen kiemelte: azt kijelenteni, hogy a munkaerőpiaci kihívásokra a migráció a válasz, felelőtlenség politikai és gazdaságpolitikai szempontból egyaránt, mert van annyi tartalék az európai munkaerőpiacon, hogy Európa képes legyen a munkaerőpiaci kihívások belső kezelésére. Közlése szerint Magyarországon ma 6,7 százalék a munkanélküliségi ráta, amely európai viszonylatban is alacsonynak számít.

A miniszter úgy vélte, jelenleg Magyarországon a meglévő munakerőpiaci kihívásokra nem a bevándorlás a válasz. Gazdasági eszközökre van szükség, például a munkaerő képzésére, mobilitása növelésére. Ha ezzel egyesek nem értenek egyet Európában, és a bevándorlást jó válasznak tarják a kihívásokra, ez „legyen az ő dolguk”, de csak, mert például Németország így gondolja, ebből még nem következik közös európai bevándorlási és menekültpolitika – fogalmazott Szijjártó Péter. Hozzátette: még ha egyes országokban a vendégmunkásokban is látják a problémák kezelésének kulcsát, ez nem lehet kényszer a többi európai országnak.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: a demográfiai kihívásokra a válasz a családpolitikában keresendő. A hatékony családpolitika, a gyermekvállalást segítő politika megoldást jelenthet egész Európának, de Magyarországnak egész biztosan a demográfiai kihívások leküzdésében – tette hozzá. A miniszter kiemelte: a családokat kell segíteni, hogy tudjanak vállalni gyermekeket, és a magyar kormány sokat tett ezért. Magyarország képes arra, hogy sikeres családpolitikával kezelje a demográfiai kihívásokat, és valószínűleg Európa is képes erre – mondta.

Szijjártó Péter arról is beszélt, Magyarország érdeke, hogy a sikeres szomszédos országokban sikeres magyar közösségek éljenek, vagyis a magyar nemzeti közösségek ott legyenek sikeresek, erősek, ahol élnek. Az a két szomszédos állam, amellyel „minden idők legjobb kapcsolatait” tartja fenn Magyarország jelenleg, Szlovákia és Szerbia – fűzte hozzá.

Megjegyezte: a kerítésépítésből azért nem lett kétoldalú konfliktus Szerbiával, mert két egymást megértő és egymásra tisztelettel tekintő kormány vezeti ezeket az országokat, és világos számukra, hogy nem kétoldalú kérdésről van szó.

Szijjártó Péter arra is kitért, hogy „a keleti nyitás koncepció szempontjából” a jelenlegi globális helyzet rendkívül hátrányos.

A migrációs válságban a magyar álláspont szándékos félteértelmezése megjelent az arab társadalmakban is, és sokszor kell a valódi magyar álláspontról tájékoztatást adni a partnereknek, kormányoknak – közölte.

A miniszter azt is elmondta, hogy az EU versenyképességéhez szükséges a dinamikus együttműködés Törökországgal.