Home Tudástár Csillagászat, űrkutatás Ezermilliárdos űrszondát pusztít el a NASA, jó oka van rá

Ezermilliárdos űrszondát pusztít el a NASA, jó oka van rá

A Cassinit beleütköztetik a Szaturnuszba, nehogy kárt tegyen egy olyan holdban, ami akár Földön kívüli életnek is otthont adhat.

Nagy lépésre készülnek az amerikai űrkutatók: a munkájuk későbbi sikeressége érdekében fel kell áldozniuk egy 880 milliárd forintot érő űrszondát. Évtizedekig dolgoztak a Cassini-Huygens (röviden Cassini) fejlesztésén, de most véget kell vetniük a projektnek.
Ezermilliárdos űrszondát pusztít el a NASA, jó oka van rá

A Cassini 1997 októbere óta van fent az űrben, 2004 óta kering a Szaturnusz körül, azóta folyamatosan szolgáltat róla és a holdjairól adatokat. 2017. szeptember 15-én ér véget az útja.

A szakemberek „Grand Finale”-nak nevezték el a műveletet, amely során elpusztítják az űrszondát – árulták el az április 4-én a témában tartott sajtótájékoztatójukon.

„Saját felfedezései okozzák a halálát”

– mondta Earl Maize, a Cassini-misszióért felelős mérnök. Ezzel arra utalt, hogy az objektum talált egy sósvízi területet Szaturnusz körül keringő, Enceladus nevű holdon, ami az űrbe is lövell ki magából vizet. Egy ilyen vízfüggönyön keresztül haladt át éppen a Cassini, amikor fény derült a jelenségre. Esélyes, hogy a területen van élet.

„Nem engedhetjük meg, hogy kárt tegyen ebben a holdban” – mondta Maize. „A Cassinit biztonságosan kell megsemmisíteni. És mivel továbbra is kutatni akarjuk a Szaturnuszt, az elpusztítása volt az egyetlen út.”

Először az „utolsó bájtot is” kipréselik belőle, majd belevezetik egy radioaktív üstökösbe a Szaturnusz mellett.

„Bemegyünk, és nem jövünk ki többé” – hangzott el a költői mondat a sajtótájékoztatón.

A Cassini missziója az volt, hogy minél több eddig nem látott képet készítsen a környezetéről, gravitációs adatokat rögzítsen, és mágneses mezőket vizsgáljon. Idáig volt benne elég üzemanyag, hogy fennmaradhasson a földtől 1,45 milliárd kilométeres távolságban.

„Közeleg a vég. Ahogy fogy az üzemanyag, egyre kevesebb funkciója működik a szondának, ezért egyedülálló megoldást kellett találnunk

– magyarázta a sajtótájékoztatón Jim Green, a NASA bolygókutató programjának vezetője.

2010 körül arról volt szó, hogy a Cassinit átvezethetik egy másik bolygóhoz, de ezt végül elvetették, mivel úgy vélték, hogy még a hasznukra lehet a Szaturnusz és környezete feltérképezésére. Hivatalosan április 22-én kezdődik meg az űrszonda haláltusája, ekkor repül el utoljára a Titán nevű, jeges hold mellett. A Titán gravitációjának segítségével kerül a Szaturnusz atmoszférája fölé, majd 26-ától a gyűrű belső részei közé kerül.

Tudományos megalapozottságú haláltusa

A Szaturnusz és gyűrűi között 2000 kilométeres távolság van, ami nagyjából egy Budapest-Moszkva távnak felel meg.

„Ahogy közeledünk a bolygóhoz, az eddigi legjobb felvételekre számíthatunk, amelyek valaha készültek róla

– mondta Linda Spilker, a Cassini-projekt kutatója, a NASA munkatársa. „Hatalmas hurrikánokat fogunk látni az északi és déli póluson.”

A déli póluson van egy hatszögalakú képződmény, melynek átmérője akkora, mint a Föld kétszerese, de keveset tudnak róla a kutatók. Most, hogy Cassini közelebb férkőzhet hozzá, választ kaphatnak több kérdésükre. Emellett a bolygó fényeit is vizsgálja majd, és mintákat gyűjt a bolygó gyűrűinek összetevőiből, a jeges-felhős anyagból.

Ezermilliárdos űrszondát pusztít el a NASA, jó oka van rá

Lehetőség lesz olyan precíz mágneses és gravitációs mérések elvégzésére is, amit nem tudtak korábban elvégezni – ezekből választ kaphatnak például a Szaturnusz keringési sebességére, és a bolygó magjának a méretére.

A szonda szeptember 15-én küldi el az utolsó felvételeket.

Egy régi barát könnyes búcsúja

A Cassini súlya 2,78 tonna. Érzékeny alkatrészekből áll, nem arra tervezték, hogy nagy sebességgel süvítsen bele jeges anyagokba. Azt sem viseli majd túl jól, hogy bekerül a hatalmas bolygó vastag atmoszférájába. A kutatók mindent megtesznek majd azért, hogy a finálé során minél tovább tudjon adatokat szolgáltatni az űrszonda.

„Több eshetőségre felkészültünk, a legjobbat hozzuk ki a dologból” – mondta Maize. Ha a vártnál jobban károsodik a folyamat során a Cassini, akkor „csak” az adatokat bukhatják, de a folyamat biztonságban kivitelezhető lesz így is.

Az utolsó erejével arra bírják majd rá az űrszondát, hogy a Föld felé mutasson az antennája. Így az itt található szatellitek valós idejű információkhoz juthatnak, de nem sokáig.

„Törni, olvadni, párologni fog, és beleolvad majd a bolygóba, ami miatt elhagyta a Földet húsz évvel ezelőtt

– magyarázta Cassini végét Maize.

A projekt munkatársai izgatottan várják a fejleményeket, de nehezen engedik el az űrszondát. „Nem lesz könnyű elbúcsúzni tőle… ettől a bátor, életrevaló űrszondától, ami rengeteg tudományt juttatott el hozzánk” – vallja be Spilker. „Sokáig repültünk együtt.”

Forrás: IFLscience

 

Exit mobile version
Megszakítás