Ezentúl az interneten is kutatható lesz az I. világháborúban a Magyar Királyság területén felállított katonai egységek tagjainak története.
Az I. világháborús hadtestek, személyek, történések egy gombnyomással elérhetőek. A Magyar Katona Áldozatvállalása a Nagy Háborúban-program részeként mutatták be, az I. Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság által támogatott, magyarezredek oldalt.
Röviden bemutatjuk az oldalt, részlet:
linkje – http://magyarezredek.hu
Bevezető
A magyarezredek.hu oldal az Osztrák-Magyar Monarchián belüli Magyar Királyság területéről felállított alakulatok információs portálja.
Térképes nézet:A korabeli hadkiegészítési rendszer alapjaira illesztett térképes megjelenítés lehetővé teszi a magyarországi közös felállítású, és magyar királyi honvéd ezredek diszlokáció szerinti megjelenítését. A részletesebb áttekintést a gyalogság, lovasság, tüzérség, valamint a műszaki csapatok közötti váltás biztosítja. A hadtestekre, illetve honvédkerületekre osztott rendszeren belül további részletesebb információk jeleníthetők meg a területen elhelyezkedő hadosztályokról, ezredekről, illetve önálló zászlóaljakról.
Megjegyzés:
A megjelenítés az 1914-es év békehadrendjének állapotát rögzíti, mivel 1913-tól már gyakorlatilag megegyezett a közös hadtestek és a honvédkerületek kiegészítési területe. A későbbi, háborús időszak átszervezéseinek megjelenítése pedig használhatóság rovására vált volna.
Digitális dokumentumtár:Portálunk a magyarországi alakulatokról megjelent világháborús összefoglalásokat, fegyvernem történeteket, vitézi tettek gyűjteményeit dolgozza fel, a Hadtörténeti Könyvtár, valamint a Hadtörténeti Múzeum Könyvgyűjteményének kollekciójára alapozva. Gyűjteményeink sajnos nem teljes körűek, ugyanakkor a széles körű gyarapításnak köszönhetően a vonatkozó kiadványok közel 95%-a megtalálható bennük. Ebből a merítésből készültek a portálunkon kereshetővé tett, digitalizált tartalmak. A kiadványokhoz eljuthatunk a főmenüből, vagy a keresett ezred térképen keresztül elérhető adatlapjáról – amennyiben kapcsolódik az alakulathoz dokumentum.
Az egyes könyvek a webböngésző új lapján megnyíló megjelenítőben válnak olvashatóvá, lapozhatóvá.
Az adott kiadványokból a többoldalas nézetben kiválaszthatók a nyomtatásra szánt oldalak. Alkalmanként egy-egy dokumentumból 5-5 oldal nyomtatására van lehetőség.
Adatbázis:A digitalizált kiadványokban a kutatónak lehetősége van egyszerű, vagy összetett kereséssel fellelni a konkrét információt. Az egyszerű kereső a teljes szövegben, vagy az egyes dokumentumokban keres a megadott kifejezésre.
Az összetett keresés során a választható mezőkből különböző szűrőket kapcsolhatunk a találatok szűkítésére. Jellemző az egyes személyekre vonatkozó információk keresése, így a találatok pontosságát különböző metaadatok segítik: pl. arcképcsarnokban, vagy vitézi tettek leírása közt van meg a keresett név.
A keresett kifejezés könnyebb megtalálhatóságát a szövegen belül kiemelés segíti.
Arcképcsarnokok, vitézi tettek
A világháborúban kitüntetett közlekedési alkalmazottak arcképcsarnoka 1914-1918. A rendelkezésre bocsátott adatok alapján sajtó alá rendezte: Heeger Árpád. Budapest, Thália, 1925. 171 o., ill., 28 cm.
Vitézek albuma. Budapest, Merkantil ny., 1939. 616 o., ill. Reprintje: Budapest, Pytheus, 2003.
Baja Benedek – Lukinich Imre et al. (szerk.): Hadifogoly magyarok története. 1. k. Budapest, Athenaeum, 1930.
Baja Benedek – Lukinich Imre et al. (szerk.): Hadifogoly magyarok története. 2. k. Budapest, Athenaeum, 1930.
Fábián Béla: 6 ló – 40 ember. Hadifogoly feljegyzések. (1-58.) Budapest, Athenaeum, [1930]. 332 o., 20 cm.
Fejes István – Fejes Gyula (szerk.): Az orosz hadifogság képekben. Rákospalota, 1931. 335 o., 1 térk., ill., 27 cm.
Gombos Zoltán: Vitézek a világháborúban. Győr-Moson-Pozsony csonkavármegyék felavatott vitézeinek fegyvertényei. Győr, 1930. VII, 873 o., ill., 28 cm.
Hegedűs Márton (szerk.): A magyar hadviselt zsidók aranyalbuma az 1914–1918-as világháború emlékére. Budapest, Hungária, 1940.
Hevesi Simon – Polnay Jenő – Patai József (szerk.): 1914-1916. A Magyar Zsidó Hadi Archivum almanachja. Budapest, Magyar Zsidó Hadi Archivum – OMIKE, 1916.
Mándoky Sándor – Faragó László: Magyar frontharcos mozgalom. Budapest, Merkantil ny., 1938. 740 o., ill., 31 cm.
Migend Dezső: Az Isonzótól a Piavéig. Békéscsaba, 1921.
Veltzé Alajos (szerk.): A mi hőseink. Harcok az oroszok ellen. Budapest, Franklin, 1918. 158 o., ill., 24 cm.
Veltzé Alajos (szerk.): A mi hőseink. Katonáink a világháborúban. Budapest, Franklin, 1916. VIII, 163 o., ill., 24 cm. Gerinc- és borítócím: A mi hőseink. Katonák.
Veltzé Alajos (szerk.): A mi hőseink. Tisztjeink hőstettei a világháborúban. Budapest, Franklin, 1916. 207 o., ill., 24 cm.
***
A különleges hadtörténeti oldal születése az I. világháború befejezésének 90. évfordulója kapcsán egy vándorkiállítással indult.
“A Hadtörténeti Könyvtár alakulattörténeteit olyan jelentős, reprezentatív, gyűjteményi résznek, különgyűjteménynek találtuk, ami egyben áttekintve hallatlan nagy információanyagot és személyekhez köthető információkat tartalmazott az I. világháborúval kapcsolatban” – mondta el Andaházi Szeghy Viktor őrnagy, a HM HIM hadtörténeti Könyvtár könyvtárvezetője.
A kiállítás előkészítésekor derült ki, hogy erről a korszakról milyen hatalmas információforrás áll rendelkezésre.
Mohácsi Zoltán könyvtári szakinformatikus, “Az év fiatal könyvtárosa” 2017. évi elismertje elmondta: az összes oldalt körülbelül három éven keresztül digitalizálták.
Egyedülálló kezdeményezés
“A digitalizálást lapszkennerekkel végeztük. Leginkább A3-as és A4-es méretűek voltak ezek a dokumentumok. Számtalan kihajtható melléklet és hadrendi vázlat található bennük, amelyeket fényképeznünk kellett, és ezeket képszerkesztő-programokkal kellett összedolgozni” – tette hozzá.
A magyarezredek.hu oldal az Osztrák-Magyar Monarchián belüli Magyar Királyság területéről felállított alakulatok információs portálja. Fontos tudni, hogy efféle dokumentumok, ilyen teljességben egyedül itt tekinthetők meg.
140-nél több alakulat 50 ezer oldalnál is bővebb anyagát feldolgozva készült a most elindított honlap, amelyen személynév, helyszín, esemény alapján is kereshetnek a látogatók.
Az oldal tudományos munkát végzőknek ugyanúgy ajánlott, mint azoknak, akik családfájukat szeretnék felállítani.
Manuális korrektúra
“Mivel 98%-os felismerést biztosít, ezért egy olyan adatbázisban, ahol leginkább nevek után kutatnak, nagyon fontos volt számunkra, hogy pontos találatokat kapjanak a kutatók, ezért egy igen innovatív technológiát használtunk: a manuális korrektúrát” – magyarázta Mohácsi Zoltán.
Ennek során a korrektorok végignézték mind az ötvenezer oldalt, amit beszkenneltek és ezeket javították. Vagyis az esetleges sortörések kiiktatása és a személynevek pontosítása volt a cél. Egyszerűbben fogalmazva: a tökéletes felhasználóbarát oldal létrehozása.
“Azon személyek számára is szerettünk volna információkat adni, akik csak valamely ősük, felmenőjük adatai után érdeklődnek, vagy belebotlottak esetlek odahaza a sublótfiókban egy katonakönyvbe vagy egy régi parancsba, menetparancsba, és ennek szerettek volna részletesebben utánajárni” – mutatott rá Andaházi Szeghy Viktor.
Olyan, mint egy eBook
Az I. világháború volt a történelem legnagyobb magyar katonai emberveszteséggel járó konfliktusa. Az emlékek őrzése valamennyiünk számára fontos.
A dokumentumok a maguk teljes valójában egyfajta eBookként is lapozhatók, olvashatók. Ugyanakkor egy egyszerű és összetett keresési lehetőséggel gyakorlatilag önálló szavak, személy- vagy földrajzi nevek keresésére is van lehetőség.
A korabeli hadkiegészítési rendszer térképes megjelenítésével kereshetünk az egyes hadtestekre, honvédkerületekre, alakulatokra.
Röviden az I. Világháborúról:
Az első világháború, vagy I. világháború, röviden VH1 (a második világháború előtt egyszerűen csak Világháború, „Nagy Háború”, vagy „A háború, amely véget vet minden háborúnak”) megnevezésekkel illetett háború egy 1914 és 1918 között, négy éven át tartó, Európából induló globális háború volt, amely összesen több mint 15 millió ember halálát okozta, és amely öldöklő küzdelem a korabeli gyarmati– és érdekeltségrendszer újrafelosztásával végződött.
A háború közvetlen ürügye a szarajevói merénylet volt, de kitörésének valós okairól ma is vitatkoznak még a történészek. A hadi események a Szerbia elleni osztrák–magyar hadüzenettel kezdődtek meg. „- Mindent meggondoltam, mindent megfontoltam”, – mondta I. Ferenc József császár. Bár több hadviselő nemzet katonai vezetése meg volt győződve arról, hogy gyors offenzívával legyőzheti ellenfeleit és fél év alatt („- Mire a falevelek lehullanak,otthon lesztek,szeretteitek körében”, – mondta II. Vilmos) véget érhetnek a hadmozdulatok, a háború végül négyévnyi véres küzdelembe torkollott.
E világháborúban a központi és az antanthatalmak álltak egymással szemben. Kezdetben javarészt a központi hatalmak ( az Osztrák-Magyar Monarchia, Németország, az Oszmán birodalom és Bulgária) győzedelmeskedtek a csatákban, de pár hónappal a háború kirobbanása után kialakult az úgynevezett álló vagy állásháború. A frontvonalak alig változtak; és ez a megváltozott harcmodor többek között az új fegyverzeti eszközöknek volt köszönhető. Ilyenek voltak például a géppuska, a kézigránát, az aknavető és a gyorstüzelő ágyú. A világháború alatt vetették be harci alkalmazásra először a repülőgépet, a harckocsit és a harci gázt.
A háború alatt meggyengült Oroszországban közben forradalom döntötte meg a cári hatalmat, a háború végére pedig az Osztrák–Magyar Monarchia is szétesett, valamint a német területszerzési illúziója is szertefoszlott. A győztes hatalmak által diktált, háborút lezáró békerendszerenalapuló új társadalmi, politikai és hatalmi viszonyok igazságtalanságai vezettek jórészt később a második világháború kitöréséhez.
Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a második harmincéves háború időszakának nevezik. 1946-ban Charles de Gaulle például így nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Forrás: hirado.hu, wikipedia.org
Képek: Achille Beltrame, Bundesarchiv, Szajci, , Peti610, Kovács Ádám
