forrás: Kossuth Rádió – Napközben
Elmaradt bérek, ki nem adott papírok, rendezetlen szabadságok. Hogyan szüntethető meg a munkaviszony a munkavállaló és a munkaadó oldaláról? Mi mindent kell rendezni ahhoz, hogy távozzunk a cégtől? – a többi közt ezekre a kérdésekre keresték a választ a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.
Egy munkahelyváltás még akkor is nagy változás egy ember életében, ha önszántából dönt úgy, otthagyja a régit, és újat keres. Ha azonban elküldik, még nehezebb feldolgozni, főleg, ha meg sem kapja, ami jár neki.
A kép illusztráció. MTI Fotó: Beliczay László
Megdöbbentő esetek
A műsorban elhangzó riportban egy sofőrként dolgozó férfi azt állította: csak annyit közöltek vele, hogy „viszontlátásra, ennyi volt, majd jön helyetted más”. Sem az elmaradt bérét, sem végkielégítést nem kapott. Azóta számos munkaügyi peren van túl, sikertelenül.
A munkaviszony megszűnésekor nemcsak a ki nem fizetett bér vagy végkielégítés dühítő, hanem az is, ha a hivatalos papírokra heteket kell várni. Egy másik, a riportban megszólaló férfi arról számolt be: csak azután kapta meg a papírjait, hogy munkaügyi főfelügyelősséggel fenyegetőzött.
Az egészségügyi előírások is számos kérdést vethetnek fel. Egy asszony, aki szociális munkásként dolgozik, azt állította, munkaadója kötelezte arra, hogy adják be neki a hepatitis C vírus elleni védőoltást.
Egy gépkezelő férfit pedig arról számolt be: térdproblémái miatt csökkentett munkaképességűnek nyilvánították, ám a cégnél azt mondták neki, vagy hoz olyan papírt, mellyel a munkakörében alkalmazhatják, vagy elbocsátják. Szerencséjére a kezeléseknek köszönhetően az állapota annyit javult, hogy erre mégsem került sor.
Utóbbi eset kapcsán Cselédi Zsolt munkajogász, az Oppenheim Ügyvédi iroda munkatársa azt mondta: a munkaadó egyoldalúan, a munkakörre való alkalmatlanság címén megszüntetheti a munkaviszonyt, olyan kötelezettsége pedig nincs, miszerint a munkavállaló egészségügyi körülményeinek megfelelő állást köteles lenne felajánlani. Végkielégítés és felmondási idő azonban ilyenkor is jár.
Ami nincs benne a közös megegyezésben, az nem létezik
Dr. Sabacz Róbert, Budapest Főváros Kormányhivatala foglalkoztatási főosztályának munkaügyi ellenőrzési főosztályvezető-helyettese elmondta: a jogszabályok öt munkanapot határoznak meg arra, hogy a munkaadó kiadja a munkavállaló papírjait. E kötelezettség alól nem mentesíti az, ha a munkaadó nem jelenik meg, ez esetben az ötödik munkanapon postára kell adnia a dokumentumokat.
A jövedelemigazolást ugyanakkor csak akkor köteles a munkaadó kiadni, ha a munkavállaló azt kéri.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a hivatal felszólíthatja a munkaadót az elszámolásra, illetve ha ezt nem tette meg, utólagos ellenőrzésnél munkaügyi bírságot vethet ki.
A munkaviszony megszüntetésének legegyszerűbb módja a közös megegyezés. Ez voltaképp egy megállapodás, hasonló a munkaszerződéshez. Ebben a felek a munkaviszony megszüntetésének valamennyi feltételéről megállapodhatnak. Ez egy jó dolog, ugyanakkor nagyon oda kell figyelni, mert ami ebben nincs benne, az gyakorlatilag nem létezik – hívta fel a figyelmet a munkajogász.
Kérdésre válaszolva elmondta: él még a védett kor jogintézménye. Az öregségi nyugdíjkorhatár előtt öt évvel állóknál a munkáltatói felmondásnak vannak korlátai. Továbbá ahhoz mérten is, hogy milyen régóta áll fen a munkajogviszony, ilyenkor egy vagy három hónappal több végkielégítés járhat a dolgozónak.
Közös megegyezésnél:
- jár végkielégítés, ha a munkaviszony legalább három éve fennáll. Ez utána sávosan emelkedik,
- van felmondási idő, ami ugyancsak sávosan emelkedik, de csak a munkáltató oldalán. Vagyis ha a munkavállaló mond fel, akkor mindig csak 30 nap,
- meg kell váltani a ki nem vett szabadságokat,
- el kell számolni a hátralékos munkabérrel, prémiummal, bónuszokkal.
- az elszámolásra a jogviszony megszüntetésének módjától függően ugyancsak öt munkanapot ír elő a törvény. A munkaadó arra hivatkozva nem hátráltathatja az elszámolást, hogy a munkaadó nem adott le valamilyen eszközt, vagy mondjuk a szolgálati gépkocsit. Vagyis az egyfajta zálogként való visszatartás nem szabályos.
A munkaviszony egyoldalú megszüntetésénél a munkaadónak vannak bizonyos kötelezettségei, ilyen az indoklás.
Felmondásnál három indokkör létezik, amire a munkaadó hivatkozhata munkavállaló felelősségére (fegyelmi indok),
- a munkavállaló felelősségére (fegyelmi indok),
- a munkavállaló egészségügyi vagy egyéb alkalmasságára,
- a munkáltató működési körében felmerülő egyéb okra (átszervezés, leépítés).
Egy hallgató azt kérdezte, lehet-e kevesebb a felmondási idő 30 napnál, ha mint munkavállaló felmond hat év után. A munkajogász szerint nem lehet kevesebb. Meg lehet állapodni abban, hogy azonnali hatállyal megszűnjék a munkaviszony, ez esetben azonban már közös megegyezésről beszélünk.
Ha a munkavállaló felmondást közöl, akkor köteles letölteni a rá irányadó felmondási időt. Hacsak a munkáltató munkavállalói kérésre fel nem menti ez alól. Erre kötelezettsége azonban nincs.
Ha a munkavállaló nem tölti le a felmondási időt, akkor jogellenes lesz a felmondása, ez esetben a munkáltató bírósághoz fordulhat és kára megtérítését követelheti.
Egy másik hallgató azt kérdezte, jogszerű-e az, hogy rendkívüli felmondás esetén levonták félhavi bérét. A munkajogász azt válaszolta: kollektív szerződés esetén erre van lehetőség, de csak akkor, ha abban ezt meghatározzák.
Dr. Sabacz Róbert arról számolt be: gyakran kiderül, hogy a munkavállalókat nem munkavállalóként, hanem csak megbízási szerződéssel foglalkoztatták. Ilyenkor rájuk nem vonatkoznak a Munka törvénykönyvének bizonyos szabályai, és a munkaügyi hatóság akár át is minősítheti ezeket a szerződéseket.
