A mozaikcsaládok esetén felmerülhet a kérdés, hogy melyik gyermek után vehetjük igénybe a pótszabadságot. Dr. Sáfrány Írisz Zsófia ügyvédet kérdeztük a legfontosabb szabályokról.
Már manapság sok ember tűzi ki célul a karriert, amelynek megvalósításához, sokat kell dolgozni, azért a család még még mindig a legfontosabb. A szülőknek ezért össze kell hangolniuk a családi életet a munkával, ezért a gyerekesek olykor extra szabadságokat kaphatnak. De milyen esetekben és kiknek jár a gyerek utáni pótszabadság? A Fanny Magazin ezt mutatja be.
1. Ez lehet a maximum!
A pótszabadság mértéke a gyermekek számához igazodik: egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több után összesen hét munkanap pótszabadság jár. Ez azt jelenti, ha a munkavállalónak három vagy négy gyermeke van, a pótszabadság maximum hét nap lehet. A munkáltató saját döntése alapján ettől eltérhet és több szabadnapot is biztosíthat a munkavállaló számára.
2. Speciális esetekben
Ha a munkavállaló gyermeke fogyatékkal élő, akkor további két munkanappal nő a pótszabadság mértéke. Tehát ha a munkavállalónak két gyermeke van, és közülük az egyik fogyatékkal él, akkor a dolgozót a két gyermek után járó négy munkanapon felül további két munkanap illeti meg, így összesen hat munkanap pótszabadság jár neki évente.
3. Csak az apáknak!
Az édesapák gyermekük születése esetén 2023-tól öt nap helyett tíz szabadnapot kapnak, amelyet legkésőbb a születés időpontjától vagy örökbefogadás véglegesítésétől számított második hónap végéig kell kiadni a kérésüknek megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben. Fontos megjegyezni, hogy a második öt napra csak a távolléti díj negyven százalékát kapják meg.
4. Ha betöltötte a tizenhatot
Fontos tudni, hogy a pótszabadság csak a gyermek tizenhat éves koráig jár, így legutoljára abban az évben igényelhetik a szülők, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Például, ha a munkavállalónak három gyermeke van, és az egyik már betöltötte a 17. életévét, akkor csak a két 16 év alatti gyermek után jár négy munkanap pótszabadság.
5. Külön él a szülőtől
A pótszabadság az édesanyát és az édesapát is megilleti, de csak abban az esetben, ha a szülő saját háztartásában neveli, és életvitelszerűen együtt él a gyermekkel, a gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki. Ha a szülők bentlakásos intézménybe adják a gyermekét, vagy valamelyik szülő hosszabb ideig külföldön dolgozik, nem jogosult a pótszabadságra.
6. Sokáig kell várni
Az örökbefogadó szülők is jogosultak a pótszabadságra. Az örökbefogadás hosszú és gyakran évekig tartó folyamat lehet, így a pótszabadság a munkavállalót megilleti abban az esetben is, ha még nem vált hivatalosan örökbefogadó szülővé, de saját háztartásában neveli a gyermeket, és már elindította az örökbefogadási eljárást.
7. Unoka után is járhat
Pótszabadság jár a gyermek gyámjának, nevelőszülőjének és helyettes szülőjének. A gyermek gyámját a szülői felügyelet hiányában a gyámhatóság jelöli ki, például ha a kiskorú gyermek szülei elhaláloznak, és rokon, például a nagymama vagy előre meghatározott személy vállalja a kiskorú gondozását.
Év elején nyilatkozzunk
Ahhoz, hogy a gyermek után járó pótszabadságot a munkavállaló igényelni tudja, minden év elején nyilatkoznia kell a munkáltató felé a gyermekei számáról, életkoráról, valamint fogyatékosságáról.
Kinél él a gyermek?
Ha a vérszerinti szülők elválnak, és külön élnek, akkor a pótszabadság annak a szülőnek jár, aki a gyermek felügyeletére jogosult. Tehát a másik szülő még a vér szerinti gyermeke után sem kaphat pótszabadságot, mivel nem teljesül az életvitelszerű együttélésre vonatkozó előírás.
Közös a felügyelet
Ha válás után két gyermek az anyánál, egy gyermek az apánál került elhelyezésre, de a szülői felügyelet közös, akkor is csak az a szülő jogosult a gyermek után járó pótszabadságra, akinél a bíróság elhelyezte a gyermeket. Így ebben az esetben az anyának négy, az apának pedig két munkanap pótszabadság jár.
A házasság felülírja
Ha a gyermeket nevelő szülő ismételten házasságot köt, az új házastárs jogosult lesz a pótszabadságra, mivel a házastárs a gyermeket nevelő szülővel együtt élő házastársnak minősül, és a saját háztartásában neveli a gyermekeket. Mivel a pótszabadság időarányosan jár, célszerű a házasságot bejelenteni a munkáltatónak.
Új gyermek születik
Ha az új házasságból közös gyermek születik, akkor őt is figyelembe kell venni a pótszabadságra jogosultság szempontjából. Például, ha a feleség két vérszerinti gyermeket hoz a házasságba, a férj pedig egyet, de később születik még egy közös gyermekük, akkor négy gyermek él velük egy háztartásban, ezért a férj és a feleség is jogosult lesz 7 pótszabadságra.
Tegyük hivatalossá!
Ha az elvált szülőknek új kapcsolatuk lesz, az élettársnak csak akkor jár pótszabadság a saját háztartásban nevelt gyermek után, ha a gyermek szülőjével legalább egy éve élettársként szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy ha az élettársi kapcsolat legalább egy éve fennáll a felek között, és ezt hivatalosan közokirattal igazolni tudják.
Házasságon kívül született
Ha az élettársak kapcsolata nem hivatalos, akkor az élettársnak nem jár a közös háztartásban nevelt gyermek után a pótszabadság. Ha a párnak közös gyermeke születik, mindkét vér szerinti szülő jogosult a pótszabadságra, függetlenül attól, hogy a szülők élettársi kapcsolata hivatalos-e vagy sem.
