AZ ENSZ és a Polgári Közbiztonsági és Büntetőjogi Tanács közös felmérés alapján minden évben listát ad ki a Föld legveszélyesebb városairól.
A kutatás elsősorban a százezer lakosra eső gyilkosságok számát veszi alapul. A külügyminisztérium konzuli szolgálata is folyamatosan figyeli a magyar állampolgárok számára nem ajánlott célországokat.
Az első húszból hét város a nemzetközi drogkereskedelem központi államából, Mexikóból kerül ki. A drogbandákhoz köthető gyilkosságok száma az AFP hírügynökség adatai alapján 2006 és 2018 között 200 ezer volt.
Az M1 Világ című műsorában egy helyi férfi arra figyelmeztetett: sem nappal, sem éjszaka
nem szabad hibázniuk a turistáknak az utcákon.
Ha valaki például úgy készít tájképet a telefonjával vagy a fényképezőgépével, hogy közben a felvételre rákerül egy bűntény vagy egy bűnöző, akkor a kép készítője bajba kerülhet.
Közép- és Dél-Amerika uralja a feketelistát
A mexikói városok között található a húszas lista első helyezettje is. A World Atlas adatai alapján Los Cabosban a százezer főre eső gyilkosságok száma 111,33-mal mind közül a legmagasabb.
A világ második legveszélyesebb városa a venezuelai Caracas nem sokkal csúszott le a tragikus dobogó tetejéről: itt 111,19 gyilkosság jut százezer lakosra. Egy venezuelai nő az M1 összeállításában elmondta, a helyi emberek számára teljesen természetesen a vérfoltok vagy akár egy ember holtteste az utcákon.
Külön kategóriába sorolhatók a brazil nagyvárosok, melyekben annyira rossz a közbiztonság, hogy 100 ezer lakosra körülbelül 60-100 gyilkosság jut.
Az egyetlen amerikai város a listán a Missouri állambeli Saint Louis, itt a köztörvényes bűnözés burjánzása mellett a fekete és a fehérbőrű lakosság közötti feszültség a fő probléma. A dél-afrikai Fokvárosban 25 évvel az apartheid bukása után szintén az etnikai feszültségek teszik veszélyessé a mindennapokat.
Sok országot és országrészt nem ajánl a turistáknak a külügyminisztérium
A turisták számára mégis a legveszélyesebb célpontok a háborús övezetek. A konzuli szolgálat weboldalánezekről a nyaralóknak nem javasolt országokról, és a fokozott biztonsági kockázatot jelentő térségekről is lehet tájékozódni.
A konzuli szolgálat jelenleg 45 ország egészére vagy egyes részeire nem javasolja a beutazást. A listára legrégebben India egyes államai, valamint
az indiai-pakisztáni határszakasz teljes hossza
került fel még 2008-ban,
a legfrissebb tag pedig Etiópia, melynek az eritreai, a szomáliai, a szudáni és a kenyai határvidékét, valamint néhány más térség látogatását nem ajánlja a konzuli szolgálat.
A fokozott biztonsági kockázatot rejtő országok és térségek listáján 76 állam neve szerepel. Olyan országok vagy országrészek kerültek ebbe a kategóriába, amelyeknél a Külgazdasági és Külügyminisztérium javasolja a térségbe utazó magyar állampolgárok számára a különös körültekintést és felkészülést az utazás előtt és a fokozott elővigyázatosságot az ott töltött idő alatt.
A külügyminisztérium azt is tanácsolja, hogy a körülmények javulásáig ezeket a térségeket lehetőleg ne látogassák és halasszák későbbre a magyar állampolgárok az utazást.
A turisták sok terrorfenyegetettségnek kitett helyre juthatnak el
A külügyminisztérium az egyes országok és térségek terrorveszélyeire is figyelmeztet. Mint írták, a szélsőséges ideológiák fennmaradása – és több helyütt térnyerése – bizonyos csoportok és főként a fiatalság körében tapasztalható radikalizáció az erőszakos cselekedeteknek olyan megnyilvánulásaihoz vezet, amelyek nem csak a konfliktusok résztvevőire, hanem a polgári lakosságra, a turistákra, a külföldi munkavállalókra nézve is
reális veszélyt jelentenek.
A terrorista cselekmények sajátossága, hogy nem hagyományos harcászati célpontok ellen, hanem védtelen személyek, polgári intézményi struktúrák ellen irányulnak. Különösen nagy az ilyen erőszakos cselekmények veszélye az akut válsággócokban, de olyan övezetek, intézmények is célpontok lehetnek, ahol a terrorcselekmények figyelemfelkeltő hatása különösen nagy – áll a konzuli szolgálat honlapján.
Arra is felhívták a figyelmet, a terrortámadások kiemelt célpontjainak számítanak a jelképértékkel bíró helyek, épületek, vallási központok, kormányzati és igazgatási épületek, a légi, közúti, vasúti és vízi közlekedési infrastruktúra, turisztikai központok, továbbá minden olyan hely, ahol emberek tömegben gyülekeznek.
hirado, m1