forrás: Kossuth Rádió – Napközben
Két, három vagy négy hét, esetleg több – mennyi szabadságot lehet nyáron kivenni? Számos kérdés felvetődik ezzel kapcsolatban, például hogy mikor és ki dönthet a szabadságunkról – a kérdésekre megpróbáltak választ találni a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.
A munka törvénykönyve alapján mindenkinek jár egy garantált alapszabadság, ez jelenleg 20 munkanap. Különféle pótszabadságok tevődnek hozzá, például az életkor alapján járó pótszabadság, ami legfeljebb 10 munkanap.
Fürdőzők a Balatonban, Balatonfenyvesnél. (MTI-fotó: Varga György)
Ehhez jöhet még a gyermekek után járó pótszabadság, ami gyermekenként 2 munkanap. Ennek van egy felső határa, naptári évenként legfeljebb 7 munkanap adható így ki szabadságként. Ez a gyermek 16 éves koráig jár, amennyiben még egy háztartásban él a szülőkkel. Ha a munkavállaló gyermeke fogyatékossággal élő, szintén jár plusz 2 nap.
Vannak továbbá az úgynevezett apanapok, egy gyermek születésekor ez 5, ikergyermekek születésekor 7 kiadható munkanap. Fiatal – 16 éven aluli – munkavállalónak 5 kiadható munkanap jár pluszban, akárcsak a föld alatt dolgozó vagy ionizált sugárzásnak kitett, illetve 50 százalékosnál nagyobb egészségkárosodást elszenvedett munkavállalóknak – mondta el a műsorban Cselédi Zsolt munkajogász.
Hangoztatta: szeretne eloszlatni egy mítoszt, ami a munkavállalók körében elterjedt, jelesül azt, hogy bármikor kivehetik a szabadságukat. A fő szabály az, hogy a szabadságot a munkáltató jogosult és köteles kiadni.
Az határozottan tilos, hogy a munkaadó megváltsa a munkavállaló szabadságát, vagyis hogy arra az időszakra pluszbért fizessen. Egyetlen esetben lehet megváltani a szabadságot, sőt ilyenkor kötelező is: ha a munkaviszony év közben megszűnik. Ez azzal is jár, hogy ha év közben munkahelyet létesít, akkor ott neki az időarányos szabadság járni fog.
Fontos szabály, hogy a szabadság kiadása előtt a munkaadónak konzultálnia kell a munkavállalóval afelől, mikor szeretne szabadságra menni. Ez konzultációs kötelezettség. Fontos továbbá, a munkáltatónak úgy kell kiadni a szabadságot, hogy annak időtartama folytatólagosan legalább 14 naptári nap legyen. Ettől az előírástól csak akkor térhetnek el, ha ezt munkaszerződésben kikötik – tájékoztatott a szakember.
Beszélt arról is, hogy 6 óra munka után 20 perc pihenőidő jár. Többnyire ezért töltünk 8 és fél órát a munkahelyünkön. 9 óra után, és azt követően minden három óra után plusz pihenőidő jár, amit aznap kell kiadni.
A cégek többnyire azt szeretik, ha a munkavállaló minél kevesebb időt tölt szabadságon. A munkavállalóknak ellenben az lenne jó, ha ki tudnák venni az éves szabadságot – mondta el tapasztalatait Herczku Mónika karriertanácsadó.
A termelőcégeknél gyakorlat, hogy leállnak egy hónapra, és ilyenkor mindenki a szabadságát tölti. Ez szerinte a lehető legjobb megoldás, mert minden munkavállalónak van négy hete, amit pihenéssel tölthet, és a cégnek is megtakarítás a leállás, hiszen számos költséget ilyenkor nem kell fizetnie.
A nem termelőcégek érdeke az, hogy valamennyi munkavállalójával szabadságtervet készítsen – tette hozzá Cselédi Zsolt.
Arra a kérdésre, mit tegyen a munkavállaló, ha szabadsága idején visszahívják a munkahelyére, Herczku Mónika azt válaszolta: olyan időket élünk, amikor mindenki örül, ha munkája van, és kevesen merik megkockáztatni, hogy nem mennek vissza, amikor hívják őket. Más kérdés, hogy a pihenés, a stresszcsökkentés, a családi élet miatt az lenne jó, ha nem mennének ilyenkor vissza, és azt a pár hetet a szeretteik körében töltenék el – jegyezte meg.
A munkajogász ehhez annyit tett hozzá: a jogszabály egyértelműen rögzíti ezt a kötelezettséget. Ha a munkáltató gazdasági érdekei ezt diktálják, és ezt jelzi is a munkavállalónak, akkor az köteles megszakítani a szabadságát, és munkába állni. Ilyenkor a munkáltatónak nyilvánvalóan vannak kötelezettségei: teljes költségviselésre köteles, és új szabadságot kell kiadnia a munkavállalónak.
