forrás: MTI
Nő a kétgyermekesek adókedvezménye, a nyugdíj, a rendőrök és a katonák, a közfoglalkoztatottak bére, több közteher mértéke és a bankadó is csökken.
Több jogszabály módosul január 1-jével: emelkedik a kétgyermekesek által igényelhető adókedvezmény, 1,6 százalékkal nő a nyugdíj és tovább nő a rendőrök és a katonák, valamint a közfoglalkoztatottak bére.
Január 1-jétől 350 ezer kétgyerekes család adókedvezménye emelkedik, havi 30 ezer forintra. A frissen házasodottakat is érinti a január 1-jével életbe lépett változás, ha viszonylag hamar jön a gyermek. Ők eddig a két évig járó “elsőházas” adókedvezményt vehették csak igénybe, de január 1-je után a szabályok módosulásával, ha 2 éven belül jön a baba, párhuzamosan az első gyermekkel járó adókedvezménytis felhasználhatják.
A nyugdíjemelésről szóló kormányrendelet értelmében 1,6 százalékkal kell emelni a január 1-jét megelőző időponttól megállapított vagy folyósított nyugdíjat, illetve egyebek mellett az árvaellátás, a szolgálati járandóság, az özvegyi járadék, a rokkantsági ellátás, a baleseti járadék, a rehabilitációs ellátás és a vakok személyi járadékának összegét.
A belügyi illetményemelés érinti a rendőröket, a tűzoltókat, a büntetés-végrehajtási dolgozókat, a Terrorelhárítási Központ, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, valamint a titkosszolgálatok hivatásos tagjait. A 2015 júliusától indult rendvédelmi életpályamodellnek köszönhetően először 30 százalékkal nőtt az érintettek bére, amelyet évente újabb 5-5 százalékkal növelnek, így összességében 2019-ig átlagosan 50 százalékos béremelés valósul meg.
Az intézkedés mintegy 60 ezer hivatásos dolgozót érint, a jövő évi költségvetésben pedig 18 milliárd forint pluszforrást jelent. Az életpályamodellnek köszönhető béremelés összköltsége 250 milliárd forint.
2015-től a rendőrök életpályamodelljéhez hasonlóan honvédelmi életpályamodellt alakítottak ki, ennek keretében először ugyancsak 30 százalékkal nőtt, majd 2019-ig évente 5-5 százalékkal emelkedik a katonák illetménye.
Életbe lépett a honvédelmi egészségkárosodási ellátás rendszere, amelyben azoknak, akik legalább 10 éve szolgálják a hazájukat, de önhibájukon kívül baleset vagy betegség miatt alkalmatlanná válnak a feladatuk ellátására, további foglalkoztatási lehetőséget kínálnak, vagy ha ez az egészségi állapotuk miatt nem lehetséges, károsodási járadékra válnak jogosulttá. A rendvédelmi területen is bevezetnek ilyen járadékrendszert.
A teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatottak bére 2017. január elsejétől 81 530 forint lesz a jelenlegi 79 155 forint helyett, míg a legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltésénél a közfoglalkoztatott garantált közfoglalkoztatási bére 106 555 forintra emelkedik a jelenlegi 101 480 forintról.
Több közteher mértéke csökken
Január elsejétől több lakossági és vállalati adó és más közteher mértéke is csökken, nő a minimálbér és a szakmunkás bérminimum.
A legnagyobb mértékű csökkenés a baromfihús, a tojás és a friss tej forgalmi adóját érinti, az áfa e termékekre egységesen 5 százalék lesz. A fogyasztók ennek hatására legalább 17 százalékos árcsökkenésre számíthatnak e termékeknél, de egyes az MTI által megkérdezett élelmiszerláncok ennél is nagyobb ármérséklést ígértek.
Forrás: Shutterstock
Az áfa az internet-előfizetésre is csökken, 18 százalékra. Az éttermi étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra a vendéglátás áfakulcsa szintén 18 százalék lesz az idén, és jövőre 5 százalékra csökkenhet.
A januárban életbe lépett szabályozások kedveznek az első házasoknak is, a havi ötezer forint a családi kedvezménnyel együtt igénybe vehető már az adóelőlegből is, a módosítás visszamenőleges hatályú, így az új szabály már a 2014. december 31-ét követően megkötött frigyek esetében is alkalmazható.
Emellett adómentes lett a bölcsődei mellett az óvodai szolgáltatás, óvodai ellátás is, így ha a szülő kisgyermeke bölcsődei vagy óvodai ellátásáért fizetendő díjról odaadja a munkáltató nevére szóló számlát a munkáltatójának, akkor a vállalkozás által megtérített összeg teljesen köztehermentes.
A kormány és a szociális partnerek között tavaly novemberben létrejött megállapodás alapján az idén a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő, a munkáltatói járulékok pedig 5 százalékponttal csökkennek, majd 2018-ban a minimálbér újabb 8 százalékkal, a bérminimum 12 százalékkal nő, és legalább 2 százalékponttal csökkennek a járulékok. Ennek megfelelően 2017 január elsejétől az alapbér kötelező legkisebb összege havi 127 500 forint, a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörökben a garantált bérminimum 161 000 forint.
Vállalati oldalon a társasági adó mértéke egységesen 9 százalékra mérséklődik a korábbi 19, illetve 10 százalékról, valamint a kisvállalati adó (kiva) mértéke 2 százalékponttal, 14 százalékra csökken.
Januártól csökken a vállalkozó által fizetendő közteher mértéke, a dolgozói juttatások adóalapjának megállapításához alkalmazandó szorzó – 1,19-szeresről – 1,18-szorosra mérséklődik, így akár ennyivel magasabb összegű cafeteria-keretet biztosíthat dolgozójának a vállalkozó.
Tíz új tevékenységi körben kötelező online pénztárgépet használni január 1-jétől
Az értékesítésről, illetve a nyújtott szolgáltatásokról pénztárgéppel kell nyugtát kibocsátaniuk a gépjármű-javítási, -karbantartási tevékenységet; gépjárműalkatrész-kiskereskedelmet; motorkerékpár, -alkatrész kereskedelmet, -javítást; plasztikai sebészeti tevékenységet; diszkó-, táncterem-működtetést; textil-, szőrmemosást, -tisztítást, vegytisztítást, vasalást végzőknek, illetve a masszőröknek, a fogyasztó- és karcsúsítószalonoknak, a fitnesz-, testépítő kluboknak, valamint a taxisoknak és a pénzváltóknak.
Online pénztárgép. MTI Fotó: Beliczay László
Az online kassza használatára újonnan kötelezettek gépenként 50 ezer forintos állami támogatást kaphattak, ha december 31-éig beüzemelték az új műszaki paraméterekkel bíró pénztárgépet.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján megtalálható tájékoztatás szerint az áfatörvény lehetőséget ad arra, hogy az adóalany nyugta helyett számla kibocsátásáról gondoskodjon, akkor mentesül a gépi kiállítású nyugtakibocsátási kötelezettség alól. Ebben az esetben azonban a vállalkozó köteles valamennyi kibocsátott számláról adatszolgáltatást teljesíteni az adóhatóságnak.
Tovább csökken a bankadó
Január elsején tovább csökken a bankadó, az ágazati adó felső kulcsa 3 bázisponttal, 0,21 százalékra mérséklődik. A csökkentésről a kormány az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött megállapodásának szellemében döntött – emlékeztetett a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A tárca közleménye szerint a gazdasági növekedés beindulásával a hitelezésnek egyre fontosabb szerep jut a növekedés támogatásában, amihez ez az intézkedés is hozzájárulhat. A fair bank törvény hatályba lépését és a devizahitelek forintosítását követően, a hitelezési hajlandóság további növelése érdekében már 2016-tól mérséklődtek a bankszektor terhei – tették hozzá.
Az adó alapját az adóévet megelőző második adóévi beszámoló figyelembevételével kell megállapítani. Az adó felső kulcsának mértéke 2016-ban 0,24 százalékra csökkent 0,53 százalékról.
Az elfogadott adótörvények szerint a bankadó 2017-ben és 2018-ban az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után az ideivel megegyezően 0,15 százalék.
A kormány 2015 februárjában kötött egyetértési megállapodást az EBRD-vel, amelyben vállalta, hogy jelentősen csökkenti a bankadót és a pénzintézeteket érintő szabályozási kérdésekben szorosabban egyeztet a bankszektorral.
A kormány 2016-ban és 2017-ben összesen mintegy 80 milliárd forinttal csökkentette a pénzügyi szervezetek különadóját.
A megállapodás része volt, hogy az állam és az EBRD 15-15 százalékos részesedést vásárol az Erste Bank Hungary Zrt.-ben. A tranzakció idén augusztus 12-én zárult le, amikor a felek átutalták a külön-külön 38,9 milliárd forintos vételárat.
A pénzügyi szervezetek 2010-ben bevezetett különadójából 2015-ben 149,6 milliárd forint, 2014-ben 148,6 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, idén az első 11 hónapban 55,1 milliárd forint.
A NAV teszi közzé a dohánytermékek kiskereskedelmi árát
A jövedéki törvény január 1-jétől hatályos rendelkezései értelmében a dohánygyártmányok adójegyéről lekerül a kiskereskedelmi eladási ár, így azok csak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján közzétett áron lesznek értékesíthetők.
Az adóhatóság az MTI megkeresésére közölte: az árközzétételi kötelezettséggel érintett dohánytermékek kiskereskedelmi eladási ára hetente legfeljebb kétszer változhat.
A NAV által közzétett árak hatályba lépésének napja – függetlenül attól, hogy az esetleg munkaszüneti nap – hétfő vagy csütörtök lehet. Ezeket a kiskereskedelmi eladási árakat az ár alkalmazhatóságának kezdőnapját megelőző munkanapon – hétfői hatályba lépés esetén péntek, csütörtöki hatályba lépés esetén szerda – 12 órától teszi közzé honlapján a NAV.
Árváltozás esetén három különböző listát tesznek közzé. Az adott napon alkalmazható hatályos kiskereskedelmi eladási árak listáját a kiskereskedelmi forgalomban lévő valamennyi termékről, a kizárólag az árváltozással érintett termékek adatait tartalmazó listát, valamint a korábban közzétett adatok listáját, feltüntetve rajta azt, hogy a korábbi kiskereskedelmi eladási ár milyen végső időpontig alkalmazható – jelezte a NAV.
Amennyiben nem történik árváltozás, az adott lista nem frissül. A dohány-kiskereskedelmi ellátónak legkésőbb március 1-jéig még átadható kiskereskedelmi eladási árat tartalmazó adójeggyel ellátott dohánygyártmány is, de április 1-jétől kizárólag zárjeggyel ellátott dohánygyártmány bocsátható forgalomba, amelyről a kiskereskedelmi eladási áron kívül lekerül a kiszerelés és az adómérték kód is.
A szabályok a trafikosok esetében azt jelentik, hogy január 1-jétől előfordulhat a kiskereskedelmi forgalomban eladási árat tartalmazó adójeggyel, kiskereskedelmi eladási árat nem tartalmazó adójeggyel és 2017. április 1-jétől zárjeggyel ellátott dohánygyártmány is – hívta fel a figyelmet a NAV.
